< Böngészés > Főoldal / Életképek/bulvár / Blog article: A kávémag , amely bejárta a világot

| Mobile | RSS

A kávémag , amely bejárta a világot

2010. július 27. | hozzászólás | Életképek/bulvár

A kávé terjedése a földgolyón az 1400 – as évektől számítható!

Arab kávét termesztenek az Arab – félszigeten! 1616 – ban a hollandok hozzájutnak néhány kávécserjéhez, illetve termőképes maghoz. 1699. A hollandok cserjéket visznek Jávára s néhány más délkelet – ázsiai szigetre. 1700 –s évek elején Közép –Amerikában s a Karib-térségben is zajlik a kávétermesztés! 1718. A franciák kávét visznek Réunionra! 1723. G.M. de Clieu magával visz egy kávécserjét Franciaországból Martinique-ra. 1800. Kávét termesztenek Hawaiin!

A fekete ital elragadó története Etiópia felvidékein kezdődik, a vadon termő kávécserje őshazájában! A Coffea arabica a világ kávétermelésének a kétharmadát teszi ki. Naná, hogy kiteszi! Mikor fedezték fel a kávémag kémiai összetevőit? Azt nem tudni pontosan! Legalábbis az i.sz. XV. században az Arab- félszigeten már termesztették az arab kávét. A termőképes magokra kivetett exporttilalom ellenére a hollandok, cserjéket, termőképes magokat „szereztek” maguknak 1616 – ban. Nem sokra rá kávéültetvényeket hoztak létre Ceylonon, azaz a mai Sri Lankán, s Jáván, ami ma Indonéziához tartozik. 1706 – ban a hollandok a jávai ültetvényekről áthelyeztek egy fiatal cserjét Hollandiába, az amszterdami botanikus kertbe. Később, az utódait Suriname s a Karib- térség holland fennhatóság alatt álló területeire installálták. Amszterdam polgármestere (1714 – ben) megajándékozta Franciaország királyát XIV. Lajost egy cserjével. A király a – Jardin des Plantes – ban – Párizs királyi botanikus kertben ültettette el a növényt egy üvegházba. A franciák túlontúl buzgón vágtak bele a kávékereskedelembe! Vásároltak magokat, cserjéket, s elküldték Réunion szigetére. A magok, nem csíráztak,(!) egy kivétellel az összes cserje elpusztult. Annak az egynek a magjait – 15. 000 db – 1720 – ban elültették s végre sikerült létrehozniuk egy kávéültetvényt! Gigantikus becsben tartották a cserjéket, ha valakit azon kaptak, hogy elpusztít egyet is, halálbüntetést szabtak ki!! A franciák a Karib – térségben is szerettek volna ültetvényeket, azonban az első két próbálkozásuk nem járt sikerrel. Gabriel Mathieu de Clieu francia tengerésztiszt, ki Párizsban volt eltávozáson, személyes küldetésének érezte, hogy szerezzen egy cserjét, s a martinique – i birtokára vigye! „1723 májusában a párizsi cserje egyik utódjával a kezében útnak indult Martinique-ra. Az értékes növényt egy félig üvegből készült dobozban tartotta, hogy magához tudja édesgetni a napfényt, s hogy a felhős napokon is melegben legyen, írja az All About Coffee. Egy utas, talán irigységből, s mert nem akarta, hogy De Clieu- é legyen a sikerrel járó dicsőség, megpróbálta kiragadni a növényt a kezéből. A cserje túlélte az incidenst, egy tunéziai kalóztámadást, majd egy tomboló vihart, s a legrosszabbat, az édesvíz hiányát! Ám Clieu odaadó törődése meghozta a gyümölcsét. A gondjaiba fogadott cserje épségben megérkezett Martinique- ra s szépen szaporodott a trópusi környezetben”. Brazília és Francia Guyana is akart egy kávécserjét. A hollandoknak még mindig voltak Suriname – ban az amszterdami cserje utódaiból. Azonban, 1722. ben Francia Guyana hozzájutott néhány maghoz egy bünőzőtől, kit a francia guyanai hatóságok a magokért cserébe felmentette, s vissza is fogadták az országba! Brazília nem jutott maghoz! Később, Suriname s Francia Guyanama határvitába keveredett s Brazíliától kért döntőbírót! A kijelölt bírót utasították, hozzon néhány kávécserjét! A díszvendég iránti nagyrabecsülés jeléül a kormányzó felesége egy gyönyörű virágcsokorral lepte meg Palhetát, a bíró nejét. Azonban, a virágok között életképes kávémagok, csemeték voltak elrejtve. Így azt mondhatjuk: Brazília dollármilliárdos kávéipara egy csokor virágban vette kezdetét 1727- ben! Jáváról 1706 – ban Amszterdamba szállított csemetét Párizsba vittek.

Ma 80 országban több mint 25 millió családi farmon körülbelül, 15 milliárd kávécserjét termesztenek! Ezek szolgáltatják azt a 2, 25 milliárd csésze kávét, mely naponta elfogy a világban. Ironikus módon ma a túltermelés a probléma! A helyzetet a politika, a gazdaság s a nagy erejű kartelek tovább bonyolítják. Érdekességként: Amikor az első kávé a XVII. században megérkezett Európába, néhány katolikus pap sátáni főzetnek minősítette. (?) Úgy gondolták, a bort fogják helyettesíteni vele, amit – szerintük – Krisztus megszentelt. Azonban, VIII. Kelemen pápa állítólag megkóstolta az italt, s rögvest a híve lett! Úgy tett pontot a vallási dilemmára, hogy jelképesen megkeresztelte a kávét!

„a nyers kávébab a kávécserje magja. A kávé a Rubiaceae családba tartozik, azon belül is a coffea nemzetségébe, melynek legalább 66 faja van. – mondja a Scientific American című folyóirat”.

A kereskedelemben két fajt hasznosítanak, a coffea arabicát, mely a világtermelés kétharmadát teszi ki, s a canephorát. Közismert nevén a robuszta kávét, ami a globális kávétermelés egyharmadát adja! A robuszta kávénak erős kissé nyers aromája van, s általában, azon nyomban oldódó instant kávét készítenek belőle. A cserje sok maggal bír, és ellenálló a betegségekkel szemben. Körülbelül 12 méter magasra nő, kétszer akkorára, mint az arabcserje. A súlyától függően a robuszta kávé magjában akár 2, 8 % koffein lehet, míg az arab kávé koffeintartalma soha nem haladja meg az 1, 5 % – t. Bár az arab kávénak 44 kromoszómája van,(!) a robusztának s az összes vadon termő kávénak 22. Mostanában sikerült létrehozni hibrideket a keresztezésükkel…

Leave a Reply 1726 megnézve, 1 alkalommal mai nap |