< Böngészés > Főoldal / Életképek/bulvár / Blog article: A termálfürdők országában, azaz Budapesten!!

| Mobile | RSS

A termálfürdők országában, azaz Budapesten!!

2010. július 27. | hozzászólás | Életképek/bulvár

Több mint kétezer évvel ezelőtt a kelták települést létesítettek egy olyan hely szomszédságában, ahol számtalan ásványvízforrás létezett. A települést Akinknak nevezték el, melynek a jelentése – bő víz! Akinkot ma Budapest néven ismerjük, s Európa legrégebbi városa!! A korai település lakosai élvezettel mártóztak a meleg források vízében, ami frissítően hatott, s enyhülést nyújtott a fájdalmakra. Időszámításunk szerint az első században Európának ez a része római uralom alá került. Akinkot (Budapest) a rómaiak nagy településsé építették. Később, egy katonai tábort is hozzá építettek, amit Aquincumnak neveztek el! Az elnevezés a feltételezések szerint, vagy a vízjelentésű kelta szóból, vagy a latin aqua quingue kifejezésből származik, melynek jelentése bő víz. A rómaiak vízvezetéket, csatornahálózatot, valamint magán és nyilvános fürdőket is építettek. Budapest fürdői tehát hosszú múltra tekintenek vissza! A fürdők csak évszázadokkal a Római Birodalomhanyatlás után kezdtek újra népszerűségnek örvendezni. A XV század kortárs írói dicsérték az akkori főváros közelében lévő termálfürdőket, öregbítve ezzel a város hírnevét. Az 1458 -1490- ig uralkodó Mátyás király állítólag fedett folyosóval köttette össze kedvenc gyógyfürdőjét, a Rácfürdőt, a királyi várral. Így az időjárástól függetlenül, bármikor eljuthatott a gyógyfürdőbe. A XVI. és a XVII században az ország jelentős része a fővárossal együtt török megszállás alá került. A török előkelőségek gőz – s melegvizes fürdőkkel gazdagították fővárosunkat. Mindkettő jelentőségteljes szerepet játszott az iszlám szertartásos mosdásban, valamint tekintélyes szerepe volt a török társadalmi életben! A hódítók pompázatos fürdőinek kupolával fedett medencéi voltak körül lépcsőkkel. A víz vállmagasságig ért. A medencéket, kádfürdők s pihenő szobák vették körbe! Azokat felválta, nők és férfiak használták! Az építményeik közül néhány még a mai napig is működik!! 1673 – ban egy útleírás a mai nevén Budapestként ismert terület fürdőit – „hévizük bősége és gyógyító ereje, a fürdőépületek méretei, szépsége alapján” Európa legnagyszerűbb fürdői közé sorolta. A XIX században a fürdőkultúra ismét fellendült, amikor is a finn gőzfürdő, a szauna ismertté vált. Idővel szaunákat, gőzkamrákat s hideg vizű medencéket építtettek a budapesti fürdőkben.

A terület földtana.

Budapesten 123 hőforrás és 400 keserűvízforrás naponta mintegy 70 millió liter vizet ont magából. Mi a magyarázata, hogy ilyen bőségben tör fel a víz? A válasz a terület földtanában található. Budapestet kettészeli a Duna, Buda, a nyugati oldal hegyvidékes; míg Pest, a keleti oldal síkság. Valamikor a távoli múltban tenger borította e vidéket, így üledékként mészkő és dolomit maradt vissza. Ezekre, a kőzetekre agyag s szénréteg települt. A föld felszínének repedésein át a csapadék a föld mélyébe hatolt, ahol az ásványban gazdag forró kőzetek felhevítik a vizet. Nyomás hatására a víz ezután vagy a repedéseken át, vagy a kutakon keresztül gőzölögve tört fel a felszínre. Ez a földtani helyzet nem csupán Budapestre, hanem az egész Magyarországra jellemző! Az országban számtalan település gazdag ásványvízkészlettel és szép lokális fürdőkkel büszkélkedhet! A fürdők vizei sokak szerint, gyógyhatású. A világ sok részén már régóta nagyra értékelik a hőforrásainkat…!

Leave a Reply 1220 megnézve, 1 alkalommal mai nap |