< Böngészés > Főoldal / Riport / Blog article: Dietz Gusztávné dr. az OFE Elnöke

| Mobile | RSS

Dietz Gusztávné dr. az OFE Elnöke

2010. augusztus 22. | hozzászólás | Riport

Magazinunk elindított egy riport sorozatot, melyben a régió fogyasztóvédelmével foglalkozó szakembereket, civilszervezeteket, a Nemzetgazdasági Minisztérium Fogyasztóvédelmi Főosztálya, valamint a társszervek vezetőitől, pl., az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) elnök asszonyától- Dietz Gusztávné dr. – szeretne tájékoztatást kapni a tudatos fogyasztók helyzetéről. Az átfogó szemle nem kizárólag száraz törvényismertetésről szól…

– Miképp érvényesül a civil fogyasztóvédelmi akarat a termékek minőség – ár- kínálat – kereslet viszonyában.

Elsősorban a piaci folyamatokon keresztül, mert a fogyasztó – még ha rosszul is – maga dönt. Döntéseit lehet tájékoztatással, összehasonlító tesztekkel ( mint pl.: a Kosár Magazin), a média eszközeivel befolyásolni, de helyette dönteni nem lehet.

– A hazai Élelmiszer – Biztonsági rendszer változása mennyiben befolyásolhatja az EU

termelők jelenlétét a piacainkon?

Őszintén szólva nem hiszem, hogy mindaddig jelentősen befolyásolhatná,amíg nem lesznek a hazai termékek árban is versenyképesek, vagy nem alakulnak ki olyan jövedelmi viszonyok, amelyek kevésbé teszik árérzékennyé a magyar fogyasztókat.

– Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesületnek milyen társadalmi kapcsolatai vannak a Dél-

alföldi fogyasztóvédelmi civil szervezetekkel! A Tisza – menti Regionális Kulturális

Fogyasztóvédelmi Egyesületünk, majdnem félmillió fogyasztót képvisel a régióban! Mi erről a

véleménye?

A meggyőződésem szerint a civil fogyasztóvédelmi szervezetek összefogása az egyik legfontosabb feltétele a civilek hatékonyabb fellépésének. Ebben nem  mindenki ért velem maradéktalanul egyet, a közös torta több részre osztásából származó hátrányok miatt. A dél-alföldi fogyasztóvédelmi szervezetek működési területén megtalálhatók az OFE területi szervezetei is, és ismereteim szerint jó kapcsolatot alakítanak ki a helyi problémák megoldásában más helyi szervezetekkel. Óvakodnék attól, hogy egy szervezetet, amelynek a munkáját nem ismerem minősítsek, az pedig, hogy hány fogyasztót képvisel; gondolom mindenkit, akinek érdekében fellép, csakúgy mint az OFE.

– Azt suttogják. A fogyasztóvédelem át alakul– előnyére– megkeményedik. Erősödni látszik a civil társadalmi szerveztek s a fogyasztók érdekeinek védelme. Mi erről a véleménye?

Az utóbbi egy-két évben számos olyan szabályozás s ennek nyomán különböző intézkedések kerültek kialakításra, melyeknek elhatározott célja a fogyasztóvédelem erősítése volt. A változások egy része a hatóságok fellépését javította (pl. tisztességtelen piaci magatartással szembeni intézkedések) más része a legérzékenyebb területeken (pl., a pénzügyi szolgáltatások körében) igyekezett fékezni a fogyasztókat hátrányosan érintő egyoldalú intézkedéseket, visszaéléseket. A civil fogyasztóvédelem tekintetében pedig a most véget érő TÁMOP pályázatok nyitották ki a fogyasztók érdekérvényesítő képessége, javítási lehetőségeit mind a fogyasztókapcsolati irodák tanácsadóinak felkészítése, mind a fogyasztói tudatosság fejlesztése érdekében.  Amiről ma a fogyasztóvédelem jövője tekintetében olvasni/hallani lehet az arra utal, egy felől a fogyasztók fokozottabb védelme érdekében további intézkedések várhatók, más felől a fogyasztóvédelmi ismeretek oktatásának új célcsoportja a forgalmazók s a szolgáltatók lesznek, mert ismereteik bővítése alkalmas arra, hogy a fogyasztói viták kialakulását megelőzze vagy csökkentse.

– Miben, s hogyan változik a fogyasztóvédelmi struktúra, ami meghatározóvá teheti az ország gazdasági fejlődését a jövőben?

A konzultáció szintjén sem vonták be – sajnos – az OFT- t  az új elképzelések kialakításában, ezért arról, hogy a változó fogyasztóvédelmi struktúra s annak összetevői mennyire érinthetik meghatározóan az ország gazdasági fejlődését, nincsenek megbízható ismereteim. Ami az eddigi intézkedésekből számomra pozitív kicsengésű az, hogy a fogyasztóvédelem irányítása visszakerül természetes közegébe a gazdaság irányításához, hogy az állandó fogyasztóvédelmi parlamenti bizottság révén nagyobb figyelem irányulhat a fogyasztóvédelmi politika alakítására, hogy a három legfontosabb állami szereplő a -Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, a PSZÁF s a GVH – összefogása, összehangolt fellépése jelentősen jogvédelmet biztosíthat a fogyasztok nagyobb csoportjainak.

– Centralizált fogyasztóvédelemről lehet hallani.! Ettől a régiók szerep, valamint a Békéltető Testülete és a társadalmi szervezetek megerősödése várható?

Nem egyértelmű számomra, hogy mit jelent a centralizált fogyasztóvédelem.

Már csak azért sem, mert a szeplőknek két olyan csoportja is van, akiknek magtartása hatékonyan aligha centralizálható: a fogyasztóké és a civilszervezetekért. A hatósági intézkedések összefogásával, a szakértelem, szervezettség, és a szabályozottság koncentrálásával egyetértek.

Felfogásom szerint az úgynevezett mindennapi fogyasztóvédelem akkor hatékony ha minél inkább polgár közeli. A fogyasztók falvakban, városokban laknak, ott vásárolnak, vagy vesznek igénybe szolgáltatás, s érthető módon a lakóhelyükön vagy ahhoz közel szeretnének hozzájutni az érdekeik képviseletéhez, tájékoztatási, vitarendezési igényei érvényesítéséhez.

Köszönöm az interjút!
-oil-
Magazinunk a válaszadás lehetőségét a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) Főigazgatójának, Pintér István úrnak adta át.

Leave a Reply 2824 megnézve, 2 alkalommal mai nap |