< Böngészés > Főoldal / Életképek/bulvár / Blog article: Közgyógyigazolvány: ki, mire és hol kérheti?

| Mobile | RSS

Közgyógyigazolvány: ki, mire és hol kérheti?

2010. november 15. | hozzászólás | Életképek/bulvár

A közgyógyellátásra való jogosultságot is a Szociális Törvény szabályozza. Az ezzel kapcsolatos eljárás több szereplő részvételét követeli meg, a jogosultság alapja pedig szintén eltérő lehet. Rövid tájékoztatónkban bemutatjuk, hogy egész pontosan mire is szolgál ez a támogatási forma, hogyan lehet kérni, és mi rejtőzik az eljárás hátterében.

Mire szolgál a közgyógyellátás?

A közgyógyellátás egy természetben nyújtott szociális ellátás, a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás.

Kinek is jár az igazolvány?

Közgyógyellátásra jogosult alanyi jogon:

* az átmeneti gondozott, az átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorú;
* a rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodott személy;
* a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott;
* a központi szociális segélyben részesülő;
* a rokkantsági járadékos;
* az, aki I., II. csoportú rokkantsága alapján részesül nyugellátásban, baleseti nyugellátásban;
* az, aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül.

Úgynevezett normatív közgyógyellátásra jogosult az a személy is, akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásnak az egészségbiztosítási szerv által elismert térítési díja (rendszeres gyógyító ellátás költsége) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át (2.850 forint) meghaladja, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén 150%-át.

Az előzőeke kívül az a szociálisan rászorult személy is jogosult a köznyelvben méltányos közgyógyellátásnak nevezett ellátásra, akinek esetében a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállnak.

Mire használható fel?

A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítási támogatásba befogadott

* járóbeteg-ellátás keretében rendelhető gyógyszerekre – ideértve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszereket is – gyógyszerkerete erejéig,
* egyes, külön jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszközökre, ideértve a protetikai és fogszabályozó eszközöket is, valamint azok javítására és kölcsönzésére, továbbá
* az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra.

Hogyan és hol igényeljem?

A közgyógyellátás iránti kérelmet a jegyzőnél, azaz a polgármesteri hivatalban kell benyújtani az erre rendszeresített nyomtatványon. A közgyógyellátás iránti kérelem a jogosultság időtartama alatt, annak lejártát megelőző három hónapban is benyújtható. Amennyiben az eljárás a jogosultság lejárta előtt legalább 15 nappal korábban befejeződik, az új jogosultság kezdő időpontjaként a korábbi jogosultság lejártát követő napot kell megállapítani.

A kérelemhez többek között csatolni kell a háziorvos igazolását is, ugyanis a havi rendszeres gyógyító ellátási szükségletet a háziorvos, illetve – személyes gondoskodást nyújtó átmeneti és bentlakásos szociális intézményben vagy gyermek- és ifjúságvédő intézetben, nevelőotthonban elhelyezett jogosult esetén – az intézmény orvosa igazolja. Ez az igazolás tartalmazza a kérelmező természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét és tartózkodási helyét, TAJ számát, a tartósan fennálló betegségének a betegségek nemzetközi osztályozása szerinti kódját. Az igazolás tartalmazza továbbá az alkalmazandó terápiához szükséges gyógyító ellátások megnevezését, mennyiségét, gyógyszerek esetében a gyógyszer megnevezését és a külön jogszabályban meghatározott azonosító adatait, a gyógyszer formáját, mennyiségét, valamint a kívánt terápiás hatás eléréséhez szükséges napi mennyiségét és az adagolást. A csak szakorvos által vagy csak szakorvosi javaslatra rendelhető gyógyszereket az igazoláson a szakorvos nevének, pecsétszámának feltüntetésével külön meg kell jelölni.

És mi történik a „színfalak” mögött?

A háziorvos igazolását a jegyző három munkanapon belül továbbítja az egészségbiztosítási szervnek. Az egészségbiztosítási szerv megvizsgálja az igazolásban feltüntetett havi rendszeres gyógyító ellátás iránti szükséglet szakmai megalapozottságát. Ha az igazolásban feltüntetett gyógyító ellátás iránti szükségletet az egészségbiztosítási szerv nem tartja megalapozottnak, a szakhatósági állásfoglalást megelőzően adategyeztetés céljából megkeresi az igazolást kiállító háziorvost.

Az egészségbiztosítási szerv az általa elismert gyógyító ellátási szükséglet alapján szakhatósági állásfoglalást ad a jegyzőnek a rendszeres gyógyító ellátások havi költségéről.

A szakhatósági állásfoglalásban külön meg kell jelölni az egyéni gyógyszerkeret alapjául szolgáló gyógyszer térítési díjának összegét (ez a gyógyszerköltség). A gyógyszerköltség meghatározásánál a kérelmező krónikus betegségéhez igazodó, egyhavi mennyiségre számolva legalacsonyabb költségű, külön jogszabályban meghatározott szakmai szabályok szerint elsőként választandó, legalacsonyabb napi terápiás költséggel alkalmazott készítményeket kell alapul venni. A gyógyszerköltség megállapítása során legfeljebb havi 6000 forintig vehetők figyelembe a nem csak szakorvos által, illetve nem csak szakorvosi javaslatra rendelhető gyógyszerek. Ha a kérelmező havi gyógyszerköltsége a 6000 forintot meghaladja, a 6000 forint feletti összeg a szakhatósági állásfoglalásban a csak szakorvos által, illetve csak szakorvosi javaslat alapján rendelhető gyógyszerek figyelembevételével, az egészségbiztosítási szerv vezetőjének döntése alapján állapítható meg.

Az egyéni gyógyszerkeret összege a jogosult egyéni havi rendszeres gyógyszerköltsége, de legfeljebb havi 12 000 Ft lehet.

Az eseti keret éves összege 6000 Ft. Amennyiben a közgyógyellátásra jogosult személy részére egyéni gyógyszerkeret nem kerül megállapításra, a gyógyszerkeret megegyezik az eseti kerettel.

A jegyző a szakhatósági állásfoglalás birtokában öt munkanapon belül dönt a közgyógyellátásra való jogosultságról, a közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontjáról és a jogosult gyógyszerkeretéről, külön megjelölve az egyéni gyógyszerkeret összegét. A jogosultság alanyi jogon két évre, a többi esetben pedig egy évre kerül megállapításra.

Fontos tehát tudnunk, hogy ugyan a jogosultságot a jegyző állapítja meg, de a gyógyszerköltségeket az egészségbiztosítási szerv kalkulálja ki, az ő állásfoglalása alapján kerül megállapításra az eseti és az egyéni gyógyszerkeret is, amelynek rendelkezéseit és indokolását a jegyző határozatába foglalják. Amennyiben tehát nem ért egyet ezekkel, úgy – ugyan közvetve az egészségbiztosítási szerv állásfoglalását támadja – az érdemi határozat ellen kell benyújtania fellebbezését.
forrás köziránytű

Leave a Reply 2497 megnézve, 1 alkalommal mai nap |