< Böngészés > Főoldal / Nincs kategorizálva / Blog article: OGY – Fidesz: az új médiatörvénnyel közép-európai BBC jöhet létre

| Mobile | RSS

OGY – Fidesz: az új médiatörvénnyel közép-európai BBC jöhet létre

2010. december 1. | hozzászólás | Nincs kategorizálva

A Fidesz szerint az új médiatörvénnyel létrejöhet a közép-európai BBC. Az indítvány szerdai parlamenti általános vitájában MSZP vezérszónoka azt mondta: a javaslat alapján a sajtó nem őrkutya, hanem pincsi. A Fidesz és a Jobbik kifogásolta, hogy Lendvai Ildikó volt “pártállami cenzor” hozzászólt a médiavitában.

Fidesz: az eddigi médiaszabályozásban keveredett a köz- és a magánérdek

A fideszes Cser-Palkovics András azt mondta: az eddigi médiaszabályozásban komoly mértékben keveredett a köz- és a magánérdek, a rendszer nem volt hatékony, a közszolgálat gyakorlatilag működésképtelenné vált, a szabályozás pedig elavult volt. Ezért születtek meg a már elfogadott, médiával kapcsolatos törvények és most a médiatörvény-javaslat – tette hozzá, rámutatva, hogy a javaslat tárgyi hatálya eltér a hatályos jogszabályétól, hiszen kiterjed a hagyományos, a lekérhető, a kiegészítő médiaszolgáltatásokra és a műsorterjesztési szolgáltatásokra is.

Kiemelte: a javaslat rögzíti, hogy a médiatörvény hatálya nemcsak a Magyarországon letelepedett szolgáltatók termékeire terjed ki, hanem súlyos jogsértés esetén lehetővé teszi a külföldön letelepedett médiaszolgáltató Magyarországra irányuló műsorának felfüggesztését is.
A közszolgálatról szólva azt mondta: a közszolgálatnak valódi közösségi tartalmakat kell előállítania, “és ez sok tekintetben semmilyen módon nem merítheti ki a verseny kérdését a kereskedelmi médiával”.
MSZP: a médiatörvény-javaslat alapján a sajtó nem őrkutya, hanem pincsi.

Lendvai Ildikó (MSZP) felszólalásában úgy fogalmazott: ha valaki komolyan veszi a médiatörvény-javaslatot, akkor a sajtó és a média “őrkutya ugyan, de leginkább az öleb és a pincsi tulajdonságaival írható le”. Az MSZP éppen azért nyújt be módosító indítványokat, hogy a tömegkommunikáció ne lehessen pincsi, szobakutya, öleb, a médiahatóság pedig ne növekedhessen valóságos pitbullá.
Kifejtette: a különböző médiatestületekben megszűnt a paritás elve, fontos tisztségviselőket kilenc évre “betonoztak be”. E javaslat pedig egyrészt betetőzi a közszolgálati médiumok “kézből etetését” és szakmai önállóságának csorbítását, másrészt még az eredeti szándéknál is nagyobb hatalmat koncentrál a médiatanács és a médiahatóság kezébe – mondta.

A közmédiumok ingatlanvagyonával kapcsolatban felhívta a figyelmet arra is, hogy szerinte a médiatörvény-javaslat “ennél világosabban már nem is fogalmazhat arról”, hogy ingatlaneladás készül. A képviselő azt is felvetette, hogy miért van szükség a közszolgálati hírszerkesztés központosítására.

Véleménye szerint “külön vesztese lehet a hatalomkoncentrációnak a helyi média”.

A szocialista politikus felszólalására reagálva Nyitrai Zsolt államtitkár azt mondta: “diszkrét bája van annak, amikor a pártállam egykori cenzora médiakérdésekben szólal fel a parlamentben”. Azt tanácsolta az MSZP-nek, hogy az ilyen típusú felszólalásokat bízza másra.

Fidesz: kiegyensúlyozottabb lehet a média

Lukács László (Fidesz) arról beszélt, hogy a törvényjavaslat átvezethet egy új, kiegyensúlyozottabb, rugalmasabb, korrektebb médiavilágba. A hiteles, tárgyszerű, Magyarország érdekét szolgáló tartalomszabályozás mindenki érdeke – vélekedett.

Frakciótársa, Kiss Attila arra hívta fel a figyelmet, hogy a közszolgálati médiának népszerűnek, fogyaszthatónak, sokakat elérőnek, sokakra hatónak kell lennie; a kereskedelmi médiumok káros hatásai ellensúlyozhatóak minőségi alternatíva felmutatásával.
A törvényjavaslat elsősorban a közszolgálat szerkezetéről szól – közölte.
Szerinte áttekintető lesz a közszolgálati médiumok tulajdonosi szerkezete, ésszerűen oszthatják meg a feladataikat; megszűnnek a felesleges párhuzamosságok, ez költséghatékonyságot eredményez.
Németh Zoltán (Fidesz) közölte, az új törvény négy területet szabályoz: a tartalmat, a piacot, a közszolgálati médiaszolgáltatást és a hatósági kérdéseket.

Utóbbi kapcsán kiemelte: a médiahatóság nem lesz önkényúr, de a közérdek védelmében képes lesz hatékonyan eljárni, eljárásai jogállami garanciák között zajlanak majd.

Felhívta a figyelmet, hogy a médiahatóság autonóm államigazgatási szervvé vált, nőtt a legitimációja, ellenőrizhetősége.

Jobbik: felháborító, hogy Lendvai Ildikó hozzászólt a médiatörvényhez

Novák Előd (Jobbik) felszólalásában azt mondta: felháborító, hogy Lendvai Ildikó egykori cenzorként felszólalt a médiatörvény vitájában. Ez tényleg provokáció – közölte és úgy fogalmazott: “Ildikó néni, ne itt nosztalgiázzon”.

Elmondta, pártjának elfogadhatatlan, hogy a média egészében eltörlik a kiegyensúlyozott tájékoztatást.

Ertsey Katalin (LMP) ügyrendi felszólalásában méltatlannak és felháborítónak nevezte, hogy a parlamentben egy női képviselőt “lenéniznek”, kérte a levezető elnököt, hogy ezt jelezze ő is.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke közölte: egyetértett a felszólalással, kérte, “ne nénizzenek a parlamentben”, Novák Elődtől pedig azt kérte, a jövőben tartózkodjon az ilyen jellegű felszólalástól.

Fidesz: közép-európai BBC jön létre

Menczer Erzsébet (Fidesz), a javaslat egyik előterjesztője a vita végén közölte: olyan közmédiát szeretnének építeni, amelyre büszkék lehetünk; “közép-európai BBC-t” szeretnének építeni, a régió legfontosabb hírügynökségét.

Olyan közmédiumot – fűzte hozzá – amely etalon, referencia lehet a hazai és a nemzetközi sajtó szemében, amely önmagában pozitívan fémjelzi Magyarországot, amelyet ismernek és világszerte idézhetnek, amely tárgyilagos, de értéket közvetít, amely minőségi lesz és sokak által nézett műsorokat gyárt.

Közölte: jövő év szeptemberéig történik meg a teljes átalakulás és az azt követő január 1-jétől lépnének életbe az új keretek.
A levezető elnök lezárta az általános vitát.

12:05 – Fidesz: a médiatörvény tervezete garantálja a sajtószabadságot

A Fidesz szerint az európai szabályozáshoz igazodik, és garantálja a sajtószabadságot a médiatörvény tervezete, amelyhez – mint jelezte – a párt képviselői több módosító indítványt terjesztenek be.

L. Simon László, a nagyobbik kormánypárt vezérszónoka a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslat szerdai általános vitájában azt mondta: a szabályozás megfelelő arra, hogy a köz- és a magán tulajdonban lévő médiumok a jövőben kiegyensúlyozott, minden területre kiterjedő tájékoztatást biztosítsanak a magyar állampolgároknak.

A fideszes politikus durva csúsztatásnak nevezte a szocialista Mandur László állítását, amely szerint jobboldali médiumok munkatársai áramlanak a közmédiumokhoz. Ezzel szemben azt mondta: döntően a közmédiából az elmúlt nyolc évben eltávolított szakemberek térnek oda vissza. Kiemelte közülük Jónás Istvánt, a Magyar Rádió új vezérigazgatóját, aki a közrádióban végigjárta a ranglétra minden fokát, és csak néhány évet töltött a Lánchíd Rádió vezetőjeként.

L. Simon László azt is mondta: különös, hogy a szocialisták kormányon és ellenzékben is a Fidesztől féltik a demokráciát, noha kormányzásuk idején ugyanúgy többségük volt a közmédiumok kuratóriumaiban, és ott rendre érvényesült az akaratuk.

A közmédiumok hírszerkesztőségeinek összevonásáról szólva kifejtette: ez gyártási kérdés, nem csorbítja a sajtószabadságot, nem fenyegeti a kiegyensúlyozott tájékoztatást. Hozzátette: hasonló modell működik a BBC-nél.

A törvényjavaslatot ismertetve kiemelte: az biztosítja a magyar és az európai kultúra védelmét.

Beszélt arról is, hogy az indítvány meghatározza a jelentős befolyásoló erővel rendelkező audiovizuális médiaszolgáltatók körét, és többletterhet rak rájuk a hírműsorok és az eredeti nyelven sugárzott filmek terén. Kitért továbbá arra, hogy a javaslat éppen a tájékoztatás sokszínűsége érdekében igyekszik megelőzni a túlzott médiapiaci koncentrációt.

L. Simon László a javaslat érdemeként említette a Közszolgálati Testület révén megerősödő civil kontrollt.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szankcionálási jogáról szólva elmondta: a törvény egyértelművé teszi, hogy a hatóság minden döntését felülvizsgálhatják a bíróságok. A hatóság elnökének rendeletalkotási jogáról kifejtette: az állandóan változó médiaviszonyok között ez feltétlenül szükséges, hiszen számos esetben nincs kellő jogalkotói iránymutatás, a médiatörvényt pedig nem lehet folyamatosan módosítani.

L. Simon László elmondta, hogy a fideszes Cser-Palkovics András, Menczer Erzsébet és Rogán Antal által beterjesztett javaslathoz fideszes képviselők várhatóan több módosító indítványt adnak be. Példaként hozta, hogy a rádiókban minden műsorsávban kötelezően 25 százalék fölé növelnék a magyar zenék arányát, és azt mondta, a tényfeltáró újságírás érdekében is van még kisebb csiszolnivaló a törvényjavaslaton.

Ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy a módosító indítványok benyújtatási határidejét meghosszabbították, így arra péntek délutánig van lehetőség.

11:21 – MSZP: pártfelügyelet alá kerül a média

Az MSZP szerint ha a Ház elfogadja a médiatörvény tervezetét, minden hazai médium pártfelügyelet alá kerül. A szocialisták úgy ítélik meg, az előterjesztés sérti az alkotmány, a demokrácia és a sajtószabadság normáit.

Mandur László, a szocialisták vezérszónoka a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslat általános vitájában szerdán a parlamentben elmondta: az indítvány elfogadásával lezárulhat az a médiaszabályozási folyamat, amelynek korábbi szakaszában a miniszterelnök Szalai Annamáriát nevezte ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) élére, az Országgyűlés kizárólag fideszes tagokat delegált a médiatanácsba, a kormánypártok többségbe kerültek a Közszolgálati Közalapítványba, a közmédiumok élére pedig pályáztatás nélkül választották meg “a Fidesz médiavilágának vezetőit”.

A képviselő hozzátette: az egy hónappal ezelőtt elfogadott médiaalkotmány elvi alapot adott a sajtó megregulázására, míg a médiatörvény értelmében “a Fidesz pártfelügyelete” kiterjed majd a televíziókra, rádiókra, a nyomtatott sajtóra és az internetes lapokra is.

“All in” – mondta Mandur László, aki szerint a példátlan hatalmi koncentráció kilenc évre a “szuperhatóság”, vagyis végsősoron a Fidesz kezébe helyezi a média felügyeletét. A politikus kijelentette: mivel a javaslat szinte korlátlan értelmezési és szankcionálási jogot ad a hatóságnak és elnökének, “a miniszterelnök emberének”, a jövőben könnyen “bedarálható” lesz bármely médium.

Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a törvényjavaslat nem definiálja a súlyos jogsértés fogalmát, és noha az NMHH által kiszabott büntetések miatt a médiumok bírósághoz fordulhatnak, az eljárás évekig tarthat, így meglehet, hogy a fizetésre kötelezett médiumok képtelenek lesznek talpon maradni.

A médiahatóság elnökének hatásköréről szólva kiemelte: a rendeletalkotási jogáról szóló passzus alkotmányellenes.

Mandur László szólt a közmédia finanszírozásáról is. Azt mondta: a közmédiumokat lényegében megfosztották vagyonuktól, azután pedig, hogy gazdálkodásukról a Közszolgálati Költségvetési Tanács dönt, a vezérigazgatók legfeljebb programigazgatónak tekinthetők.

Kifogásolta a közmédiumok hírszerkesztőségeinek összevonását is.

“Egy a tábor, egy a hír” – reagált Mandur László arra, hogy a javaslat a Magyar Távirati Irodához telepítené a közszolgálati rádiós és televíziós hírműsorok gyártását. Hozzátette: így elég lesz az MTI-t felügyelni.

Az MSZP nem támogatja a törvényjavaslatot, amely a szocialisták szerint a fenyegetettség, a totális függőség állapotába juttatja a média világát – összegzett Mandur László, és azt mondta: bíznak benne, hogy alkalmuk lesz visszaállítani a sajtó szabadságát.

10:13 – Menczer Erzsébet: A XXI. század egyik legfontosabb iparágának szabályozását kell elvégeznie az Országgyűlésnek

A XXI. század egyik legfontosabb iparágának szabályozását kell elvégeznie az Országgyűlésnek – mondta Menczer Erzsébet fideszes képviselő a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslat expozéjában szerdán a parlamentben.

Kiemelte: új médiatörvényre van szükség, az 1996-os törvénytől végre búcsút kell venni.

A törvényjavaslat előkészítése során a legfontosabb szempont volt, hogy az védje meg a közösség érdekeit – mondta az indítvány egyik előterjesztőjeként a kormánypárti politikus.

Menczer Erzsébet úgy fogalmazott, a média szabályozása a szabad országokban a sajtó működésével kapcsolatban vallott közös, morális alapokra épül.

Véleménye szerint a média szabályozása egyszerre kell, hogy szolgálja gyakorlójának érdekeit, kell, hogy biztosítsa annak szabadságát, és kell, hogy óvja a köz érdekeit. A szabályozás világossá kell, hogy tegye: az egyén kiművelése elengedhetetlen, hiszen szavai szerint anélkül a demokrácia sem működtethető.

A fidesz képviselője szerint a mai médiajog arra is szolgál, hogy a legszükségesebb mértékűre szűkítse az állam paternalista szerepvállalását. Mint mondta, a modern médiajog elsőszámú kérdése az, hogy miként lesz képes megteremteni a szükséges egyensúlyt a közérdek és az azzal lehetségesen szembenálló magánérdekek között.

Közölte: a Ház előtt fekvő javaslat a médiaalkotmánnyal együtt teszi ki a médiaszabályozás egészét. Míg a médiaalkotmány az alapvető, a tartalmakat érintő normák gyűjteménye, amely valamennyi médiumot kötelez, addig a részletes szabályokat a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslatban fogalmazták meg.

Menczer Erzsébet a javaslatból kiemelte: lényeges a gyermekvédelmi szabályok megőrzése, egy új korhatár-kategória – a 6 év alatt nem ajánlott – bevezetése. A javaslat a gyermekvédelmi szabályokat ésszerű módon és mértékben terjeszti ki a lekérhető médiaszolgáltatásokra is – tette hozzá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a törvényjavaslatban megfogalmazottak szerint a korábbinál határozottabban valósul meg a magyar és az európai kultúra védelme. Kijelentette: az EU irányelve alapján a médiaszolgáltatás műsoridejének több mint felében európai tartalmat kell közzétenni, és ehhez járul az egyharmados műsorkvóta is. Új elemként említette meg a magyar zenei kvótát, mely alapján a rádióknak minimum 25 százalékban magyar zenét kell játszaniuk.

Megemlítette, hogy a reklámszabályokat is észszerűsíti a törvényjavaslat. Beszélt arról, hogy a javaslatban meghatározták a “jelentős befolyásoló erejű” médiaszolgáltatók többletterheit is, úgymint a hírműsorok kötelező közzétételét, a hallási fogyatékkal élők igényeinek kiszolgálását, valamint az eredeti nyelven bemutatott filmek közzétételét.

A kormánypárti politikus közölte: minden jósszándékú és szakmailag indokolt javaslatot támogatni fognak.

Nyitrai Zsolt államtitkár a kormány nevében azt hangsúlyozta: a régi, toldozott-foldozott, idejétmúlt médiatörvény megérett a változásra. Véleménye szerint a köz érdeke a hiteles, korrekt, sokszínű, tárgyilagos tájékoztatás, az olcsóbb, hatékonyabb, átláthatóbb, működőképesebb közmédia.

Kiemelte: nem lesz párhuzamos tartalomgyártás, nem lesznek hatalmas, álcivilekkel teletömött kuratóriumok, és nem lesznek lobbicsoportok a közmédiumoknál.

Kijelentette azt is, a javaslat az európai uniós irányelvek figyelembevételével készült el.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a polgári kormány volt az, mely jogszabályi garanciákat nyújtott az oknyomozó és tényfeltáró újságíróknak.
forrás DM

Leave a Reply 354 megnézve, 1 alkalommal mai nap |