< Böngészés > Főoldal / Életképek/bulvár / Blog article: Szociális ellátások 2011-ben

| Mobile | RSS

Szociális ellátások 2011-ben

2010. december 12. | hozzászólás | Életképek/bulvár

Törvényjavaslatokban nem szenvedünk hiányt mostanság, minden elvetemült paragrafus-vadász kénye-kedve szerint válogathat a neki tetsző normaszöveg tervezetek között. A mai napon mi a Szociális Törvényt is módosító javaslatcsomagot (T/1813. iromány) vesszük górcső alá a pénzbeli szociális ellátások lehetséges jövő évi változásainak tükrében.

szociális segély és bérpótló támogatás | lakásfenntartási támogatás | ápolási díj

A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

A Szociális Törvény (Szt.) összefoglalja, hogy mely szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátásokat nyújtja a jegyző, és melyeket az önkormányzat képviselő testülete. A 2011. évben várható módosulás – melyet már korábban is hírül adtunk – hogy az eddig megszokott rendelkezésre állási támogatás (RÁT) helyett, jövő évtől a jegyző úgynevezett bérpótló juttatást állapít meg az arra jogosultaknak. Összefoglalva, január 1-jétől a tervek szerint a következő ellátások lesznek igényelhetők.
Jegyző Képviselő-testület
időskorúak járadéka lakásfenntartási támogatás
bérpótló juttatás ápolási díj
rendszeres szociális segély átmeneti segély
ápolási díj temetési segély

A jogosultságot megállapító szerv az időskorúak járadékára, a rendszeres szociális segélyre és az ápolási díjra való jogosultság feltételeinek fennállását kétévente, a bérpótló juttatásra való jogosultság feltételeinek fennállását évente legalább egyszer felülvizsgálja, és ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább folyósítja.

Aktív korúak: BPJ és RSZS

Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. Ha ez nem tűnik sokaknak ismerősnek, akkor máris egyértelműbb lesz, ha azt mondom, hogy itt a rendszeres szociális segélyről (RSZS) és a jelenlegi rendelkezésre állási támogatásról (RÁT) van szó.

A törvénymódosító javaslat értelmében a nem is annyira régen bevezetett RÁT megszűnik, és átveszi helyét a bérpótló juttatás (BPJ). Az a személy tehát, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították, alapesetben bérpótló juttatásra jogosult.

Megmaradtak azonban a kivételek is, mely szerint, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján egészségkárosodott személynek minősül, vagy az 55. életévét betöltötte, vagy 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben nem tudják biztosítani, vagy a települési önkormányzat rendeletében az aktív korúak ellátására jogosult személyek családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel meghatározott egyéb feltételeknek megfelel, rendszeres szociális segélyre jogosult.

Talán némi meglepetéssel szolgál, hogy nem tervezik változtatni azt a szabályt, miszerint az aktív korúak ellátására egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult, kivéve, ha az egyik személy a bérpótló juttatás, míg a másik személy a rendszeres szociális segély feltételeinek felel meg.

Nem jelent újdonságot az sem, hogy a bérpótló juttatásra jogosult személy az állami foglalkoztatási szervnél kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, valamint köteles az állami foglalkoztatási szervvel, köznapi nyelvhasználatban a Munkaügyi Központtal együttműködni. Továbbá – ami talán a legtöbbeket érdekli – nem változik az ellátás összeges sem, azaz RÁT-ból BPJ lesz, de marad a 28 500 forintos összegű ellátás.

Ezzel szemben teljesen új elemként építették be a törvénytervezetbe, hogy a települési önkormányzat rendeletében a bérpótló juttatásra való jogosultság egyéb feltételeként előírhatja, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó, a rendeletében megállapított feltételeket teljesítse. A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartása, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettség írható elő. A rendeletben megállapított feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább öt napos határidő tőzésével a jegyzőnek – az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével – fel kell szólítania.

A bérpótló juttatás 2011. december 31-e után csak annak a személynek lesz folyósítható, aki a jogosultság felülvizsgálatát megelőző egy évben legalább 30 nap munkaviszonyt tud igazolni, vagy úgy, hogy közfoglalkoztatásban vesz részt, vagy pedig az elsődleges munkaerőpiacon helyezkedik el.

Lakásfenntartási támogatás természetben

A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. Újdonság lesz, hogy a lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

A lakásfenntartási támogatás 2011. szeptember 1-jén hatályba lépő, rendszerszerű átalakítására az energiatámogatási rendszerrel kapcsolatos kormányzati változtatások okán kerül sor. A Javaslat szerinti módosítás elfogadásával a korábbi energiatámogatási rendszer alsó két jövedelmi kategóriájába tartozó közel egymillió háztartás továbbra is jogosult lesz állami támogatásra.

Ezen ellátás tekintetében szintén alapvető változás lehet a fogyasztási egység bevezetése, mely a jövedelemszámítás és egyben a jogosultság alapja is lesz. Normatív lakásfenntartási támogatásra lesz jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.
Iránytű a fogyasztási egységhez
A lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol
a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

Ha a háztartás a)–c) pont szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy a d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő – ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt – él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

A normatív lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét – az energiaárak várható alakulására figyelemmel – az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.

* A normatív lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.
* A normatív lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át.
* A normatív lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az előzőekben leírt mértéket meghaladja.

„Megugrik” az ápolási díj összege

Az eddigiekben az ápolási díj összege az öregségi nyugdíjminimumhoz igazodóan, annak arányában volt meghatározva. Tekintettel arra, hogy az ápolási díjban részesülők többsége az élethelyzetükből adódóan az ellátást hosszabb ideig veszik igénybe, indokolt az ellátás összegének fokozatos emelése. Ennek első lépcsőfokaként 2011-ben az ápolási díj alapösszege 1 000 forinttal megemelkedik. Az ápolási díj alapösszegét a költségvetési törvény rögzíti, az ápolási díj vetítési alapja a továbbiakban ez az alapösszeg lesz. – mondja a miniszteri indokolás.
forrás köziránytű

Leave a Reply 24264 megnézve, 3 alkalommal mai nap |