< Böngészés > Főoldal / Magyar Helsinki Bizottság / Blog article: Lábra kap-e a Fidesz-ellenesség?

| Mobile | RSS

Lábra kap-e a Fidesz-ellenesség?

Ma a KDNP tisztújításán nem az lesz a tét, hogy megerősítik-e Semjén Zsolt pártelnököt, hanem az, hogy lábra kap-e a Fidesz ellenesség. Sikerül-e az elégedetleneknek keresztülvinni a Fidesz–KDNP kettős tagság megszüntetését, például. Orbán Viktor is beszél.

Nálunk nem ismert, de több szocialista országban is pro forma fenntartották a többpártrendszert. A “társutasok”, akik például az NDK-ban az NSZK pártrendszerét tükrözték (halványan, mint Hold a Napot, persze)az Egységpártba be nem lépett, de annak mégis fontos rétegek támogatását voltak hivatva biztosítani.
Nálunk most ilyen a KDNP. A réteg, amelyet magával hoz a Fidesz-struktúrába, a formálisan is vallásgyakorló zömében katolikus népességünk, mögöttük az Katolikus Egyházzal. Ez azt jelentheti, hogy az Egyház így úgymond kívülről biztosítja befolyását a vezetésre vagy azt (esetleg mindkettőt), hogy a Fidesz nem vallásos, nem katolikus, oda katolikusnak belépnie kínos, tehát csak a KDNP-n keresztül megengedhető a becsatlakozás?

A KDNP elkötelezett a szövetség és „a bajtársi hűség” mellett, és készen áll arra, hogy ma is betöltse azt a történelmi küldetést, amire 66 év kereszténydemokráciája kötelez – ezt Semjén Zsolt mondta a felsőházi ülésteremben, amikor május közepén megalakult a Fidesz–KDNP-frakciószövetség. A KDNP elnöke azóta is rendre elmondja: a Fidesz gyűjtőpártként a széles támogatottságot jelenti, a Kereszténydemokrata Néppárt pedig azt az évezredes értékrendet, ami politikai „forrásvidéke” az egész polgári-konzervatív-keresztény-nemzeti oldalnak.

Semjén Zsolt, aki „első számú” miniszterelnök-helyettese is lett a második Orbán-kormánynak, elégedett lehet: a KDNP felülreprezentált, ami a kormányzati posztokat illeti. Rétvári Bence a KIM általános államtitkára, Soltész Miklós szociális, Simicskó István honvédelmi, Hoffmann Rózsa oktatási, Szászfalvi László egyházügyi államtitkár lett, Latorcai János pedig parlamenti alelnök, és bizottsági elnöki posztot is szép számmal kaptak. Bagdy Gábor pedig Tarlós István egyik főpolgármester-helyettese.

Kormányzati szinten is manifesztálódtak azonban a konfliktusok a fi deszesek és a kereszténydemokraták közt. A Pokorni Zoltán által vezetett parlamenti oktatási bizottság módosító indítványa akadályozta meg, hogy a kötelezően előírt napi testnevelés óráról a nyári szünet előtt határozzon a T. Ház, holott az előterjesztők közt volt Soltész Miklós is. Hoffmann Rózsa javaslata is megváltozott, már ami a kötelező osztályzást/szövegértékelést illeti, mégpedig fideszes módosítók nyomán a liberálisabb változatot fogadtak el.

Nem is beszélve a nyílt színi Pokorni-Hoffmann oktatási „viadalról”. (Azok a „történések” pedig a kereszténydemokraták érzékenységét sérthették, hogy Stumpf István lett alkotmánybíró a jelöltjükkel szemben, s hogy Lázár János Fidesz-frakcióvezető „kifelejtette” a szakszervezetekkel folytatott egyeztetésekből Harrach Pétert, aki első megnyilatkozásával szembement a 98 százalékos különadós javaslatokkkal.)

„Egészséges feszültségek.” Így kommentálták mindezt vezető KDNP-s politikusok, megjegyezve: épp a konfliktusok bizonyítják, hogy igenis van önálló KDNP. „Nemzetpolitikai” fronton is. De kereszténydemokrata program volt a családi adózás, a „fizessenek a multik is” jegyében pedig a bankadó –, teszik hozzá.

„Jövünk, de nem akarunk pusztán csak fityegő vagy pityke lenni a szép dolmányon!” A KDNP-s Papp Tibor idézte a néhai KDNP-elnök Varga László Orbán Viktorhoz intézett szavait, amelyek 1997-ben, az MKDSZ parlamenti képviselőinek a Fidesz-frakcióhoz történő csatlakozása előtt hangzottak el. Papp Tibor, a KDNP volt Hajdú-Bihar megyei elnöke, most hajdúdorogi elnök, egyebekben Semjén Zsolt kihívója: neki az a véleménye, hogy vidéken nem telik meg érzékelhető tartalommal a „bajtársi szövetség”.

A helyi szinten zajló koalíciós egyeztetések vesztese rendszerint a KDNP, és vidéken mindenkor Fidesz-dominancia érvényesül. „Nem vitatom, hogy a parlamentben és kormányzati szinten respektálva van a pártunk, akár felülreprezentált is, de helyi szinten ebből vajmi kevés látszik az önkormányzatokban, vagy a közgyűlésekben már nem úgy van jelen a KDNP”. Nem szeretnénk a kisgazdák vagy az MDF sorsára jutni – teszi hozzá. Sérelmezi, hogy amióta a KDNP a Fidesszel szövetségben indul a választásokon, a vidékiek nem igazán lehettek kompetensek az olyan apróságokban, hogy például ki lesz a megyében az országgyűlési képviselőjelölt.

Sőt, szerinte volt arra is példa, hogy hirtelen KDNP-jelölt lett valaki, akit a Fidesz indítani akart. Másrészt a mindkét pártban tagsági zsebkönyvvel rendelkezők „mintha helyzeti előnyt élveznének a helyosztók során”, véli Papp Tibor, aki tegnap nem tudott arról, hogy bármelyik megye jelölte volna pártelnöknek. De – mint fogalmazott – lehetnek nagy meglepetések, mert nem biztos, hogy a KDNP-jelölőbizottság „a valóságot ismerteti”.

Az nem kérdés, hogy ismét Semjén Zsolt lesz a KDNP elnöke, ma a tisztújításon a tét inkább az, hogy lábra kap-e a Fidesz-ellenesség, esetleg lesz-e elég nagy tábora a „töröljük el a kettős tagságot” kampánynak. „Ez veszélyeztetné a szövetségesi együttműködést”, mondta egyik bennfentes forrásunk. Azt elismeri, az önkormányzati választásokon valóban voltak elfojtott kereszténydemokrata elképzelések és lefojtott indulatok (Vác, Érd, Veszprém, stb.). De a pártvezetés szerint nem lehet veszélyeztetni a Fidesszel való harmonikus együttműködést.

Amit a kormányzati KDNP-s körök aggasztónak tartanak: a szétaprózódott elégedetlenség koncentrálódott. „Papp Tibor ennek az előretolt figurája, de a háttérben Szalma Botond hajózási nagyvállalkozó-milliárdos alakja sejlik fel, aki néhány hete Rétvári Bence ellenében lett budapesti elnök. A kampánymenedzsere pedig Molnár Béla, aki most nem indul az alelnöki posztért” –, mondták forrásaink.

– Szalma Botond nem Semjén Zsolt elnökségét veszélyezteti, hanem a Fidesszel a harmonikus együttműködést, ha túlzott önállóságot követel a KDNP-nek – mondta az egyik parlamenti KDNP-s vezető. Szerinte ugyanakkor, ha valamikor később valaki Semjén helyére léphetne, az Rétvári Bence volna. Azt, hogy valóban feszült a helyzet, jelzi az is: Orbán Viktor miniszterelnök is elmegy a tisztújításra, és fel is szólal. A tanácskozás zárt lesz.
forrás népszabadság online

Leave a Reply 369 megnézve, 1 alkalommal mai nap |