< Böngészés > Főoldal / Kultúra / Blog article: A kvékerek

| Mobile | RSS

A kvékerek

2010. december 22. | hozzászólás | Kultúra

A Nyugat –Indiai – szigeteki Barbadostól érkező Swallow nevű hajó 1656 júliusában lehorgonyzott Bostonban (Massachusetts), mely a mai USA területén fekszik. Richard Bellingham, Massachusetts gyarmat kormányzó helyettese azt parancsolta Mary Fisher és Ann Austin utasoknak, hogy maradjanak a fedélzeten. Holmiijaik között találtak 100 könyvet, melyekről azt mondták „romlott eretnek és istenkáromló tanokat” tartalmaznak. A könyveket a piactéren elégették. Az asszonyokat ezek után bebörtönözték, meztelenre vetkőztették s boszorkányságra utaló jegyeket, kerestek rajtuk. Börtönablakukat lezárazták, s öthétig vaksötétben tartották őket. Annak, aki beszélgetni merészelt velük, öt font büntetést kellett fizetnie. A két hölgyet végül visszaküldték Barbadosra.
„Miért tört rájuk a rettegés ennek a két asszonynak a megjelenésével, mintha valami félelmetes hadsereg özönlötte volna el a határaitokat?” – kérdezte egy kortárs krónikaíró az elöljárókat. Ezek a „veszedelmes asszonyok” voltak az Észak-Amerikába érkező első Kvéker misszionáriusok.
Kik voltak a kvékerek, s miért tartották őket veszedelmeseknek?

Barátok társasága
A kvékerek mozgalma, más néven a Barátok Vallásos Társasága, a XVII, századi Angliában bontakozott ki. A Barátok megalapítója a leicestershire- i születésű George Fox (1624-1691) egy takács fia volt. Miután állítólag természetfeletti hangot hallott, úgy vélte, hogy közvetlenül tud Istennel beszélgetni, s emberi közbenjáró nélkül érheti el a megvilágosodást. „A hagyomány szerint a Barátok Társasága 1652- ben alakult meg”- írja egy könyv (A Religious History of the American People)

Miért hívták a Barátokat később kvékereknek? (quaker:- reszkető, megrendülő)
Egy forrásmű szerint ”az isteni kinyilatkoztatások előtti pillanatokban rángatóztak”. Egy másik mű azt mondja,”Isten végtelen tisztasága és méltósága miatt áhítatos remegés fogta el őket”. A kvékerek célja a vallási igazság megtalálása s az őskereszténység felélesztése volt. Állításuk szerint a szent szellemre, a bibliai prófétákra és Krisztus apostolaira, valamint az állítólagos igazság belső „fényére” vagy ”hangjára” támaszkodtak irányításért. Az összejövetelek lényegében abból álltak, hogy egy csoport minden tagja némán kereste az Istentől jövő vezetést. A kvékerek hittek az igazságosságban, a megalkuvást nem tűrő becsületességben, az egyszerű életmódban s az erőszakmentességben. Ezen kívül úgy vélték, minden kereszténynek ki kell vennie a részét a szolgálatból.
Mivel kifogásolták az intézményesített vallást, elvetették a pompát, a külsőségeket, valamint az vallották, egy belső hang, s nem a papi osztály irányítja őket.
Minden tettük közül a legnagyobb nyugtalanságot a misszionáriusi buzgalmak okozták, ráadásul a hivatalok is akadályozták a munkájukat.
Angliában a kvékereket üldözték, s börtönbe vetették. Új- Angliából pedig elűzték, sőt voltak, akiket megöltek! Például 1659 és 1661 között Mary Dyer, William Leddra, Willian ribinson és Marmaduke Stephenson misszionáriusokat felakasztották Bostonban. Másokat bilincsbe vertek, megkorbácsoltak, vagy izzó vassal megbélyegeztek. Néhányuknak megcsonkították a fülét. Egy William Brend nevű férfi meztelen hátára 117 ütést mértek egy szurokkal bekent kötéllel.
Az efféle kegyetlenkedések ellenére is a kvékerek száma egyre növekedett a világban
-oil-

Leave a Reply 401 megnézve, 1 alkalommal mai nap |
Tags: