< Böngészés > Főoldal / Közélet / Blog article: Nem futamodik meg a konfliktusok elől az Orbán-kormány

| Mobile | RSS

Nem futamodik meg a konfliktusok elől az Orbán-kormány

2010. december 29. | 1 Hozzászólás | Közélet

Politológusok szerint a legjelentősebb külpolitikai változás az Orbán-kormány idején a nézeteltérések felvállalása: míg az előző, balliberális kormányok inkább konszenzusra törekedtek, a mostani kormány jobban, konfliktusok árán is képviseli a nemzeti érdeket

Az Orbán-kormány az elődeinél nagyobb mértékben vállalja a külpolitikai konfliktusokat az MTI által megkérdezett politikai elemzők szerint. Egyikük a kreatívabb stílusra, a másik az erőteljesebb külpolitizálás hátrányaira hívta fel figyelmet.
r
Kiszelly Zoltán politológus jelentős hangsúlyeltolódást érzékel a magyar külpolitikában az Orbán-kormány hivatalba lépése óta. A legjelentősebb változás szerinte az, hogy míg az előző, balliberális kormányok inkább konszenzusra törekedtek, a mostani kormány jobban, konfliktusok árán is képviseli a nemzeti érdeket.

A nyugati integráció változatlanul fontos, és nem a konfliktus a cél, de “a kormány politikai eszköztárában a konfliktus is benne van, jobban vállalja azt” – fogalmazott.

Az Orbán-kormány külpolitikája szerinte kreatívabb, mert megpróbálja mozgásterét bővíteni, s ennek érdekében felvállalja a konfliktusokat, míg a balliberális kormányok konszenzusorientáltak voltak.

Az elemző figyelmeztetett: a konfliktusok felvállalásában a kormány nem feszítheti túl a húrt. Úgy vélte, ha az Európai Unió Bírósága a közösségi jogban elmarasztalja Magyarországot – például a központi bankok függetlensége kapcsán, a Magyar Nemzeti Bank elnökének fizetéscsökkentése ügyében -, a kormánynak változtatnia kell döntésén.

A legfőbb konfliktus – megítélése szerint – a magánnyugdíjpénztárak “államosítása” körül fog kialakulni. Azt mondta, erről a több tagállamot érintő ügyről még komoly vita lesz; egyebek mellett utalt arra, hogy az ír és az észt kormány is “kölcsönvette” a magán-nyugdíjpénztári megtakarításokat.

Kifejtette, hogy az utóbbi időben sokat bírált magyar médiatörvény nem érinti a közösségi jogot, tehát bírósági elmarasztalás nem lehetséges. A médiatörvény körüli viszály Kiszelly Zoltán meglátása szerint el fog csendesedni. “Nem hiszem, hogy emiatt komoly konfliktus lehet” – tette hozzá.

A magyar külpolitika további fontos változásaként a regionális politika felerősödését, s azon belül azt említette, hogy a magyar kormány Lengyelországgal és Romániával nagyon jó viszonyt ápol. Rámutatott, hogy korábban nem volt ennyire hangsúlyos a regionális politika, a Szlovákiával való konfliktus miatt talán le is értékelődött.

A fontos külpolitikai hangsúlyeltolódások közé sorolta az “erős keleti nyitást” is, ez szerinte nagy változás az előző Fidesz-kormányhoz képest. Utalt Orbán Viktor kormányfő közelmúltbeli oroszországi és kínai látogatásaira, a keleti reláció a szakértő szerint a gazdasági szükségszerűségek miatt felerősödik.

Az elemző a 2011 első félévi soros magyar EU-elnökséggel kapcsolatos aggodalmakat nem tartja megalapozottnak, azt mondta, ha Magyarország a különböző uniós érdekek között jól, pártatlan közvetítőként fog eljárni, akkor “nem lesz nagy gond”.

Juhász Attila, a Political Capital elemzője is arra hívta fel a figyelmet, hogy az Orbán-kormány külpolitikáját elődjéhez képest határozottabb, látványosabb érdekérvényesítő politika jellemzi.

A kormány az első pillanattól fogva inkább vállalja a konfliktusokat, akár a nemzetközi szervezetek, köztük a Nemzetközi Valutaalap, akár a szomszéd országok, elsősorban Szlovákia vonatkozásában, utóbbival a szlovák nyelvtörvény, illetve a határon túli magyarok állampolgárságával kapcsolatban.

Azt mondta, ennek az erőteljesebb fellépésnek az előnyök mellett hátrányai is vannak. Megítélése szerinte “nem szerencsés”, hogy Magyarországról döntően negatív kép alakult ki külföldön, különösen a soros EU-elnökség küszöbén.

“Ezen könnyen rajtaveszthet Magyarország” – mondta, megjegyezve, hogy “az uniós elnökséget sem nagyon segíti az a fajta nemzetközi környezet, amely az utóbbi egy-két hétben kialakult a médiatörvénnyel kapcsolatos kritikák miatt”.

Hozzátette, az Orbán-kormány kevéssé törekedett arra, hogy ezeket az aggodalmakat eloszlassa, inkább nagyon határozottan szembement a bírálatokkal, azok alapját és megfogalmazóit igyekezett hitelteleníteni. “Ez lehet, hogy belföldön működik, de a külpolitikában aligha” – szögezte le az elemző.

Felhívta a figyelmet: egyáltalán nem ritka, hogy az EU-elnökségek ilyen botrányokkal terheltek, Belgiumnak például kormánya sem volt, Csehországban szintén belpolitikai patthelyzet alakult ki. Magyarország esetében viszont nagyon stabil a kormány, a belpolitikai helyzet elvileg lehetővé tenné, hogy az EU-elnökség jól sikerüljön – mondta.

Hozzátette: ha annyira kedvezőtlenül alakul az ország megítélése, mint ahogy az elmúlt két hétben kirajzolódott, akkor nagy presztíszveszteség érheti a kormányt, ami nyilván belföldön is le fog csapódni. Megjegyezte, látni kell azt is, hogy az EU is érdekelt a magyar elnökség sikerében.

A szakértő szerint a kormány egészen addig igyekszik elmenni a konfliktusok felvállalásában, amíg belföldön el tudja “adni”, hogy ez Magyarország érdekét szolgálja.

“Amikor azonban a kormány a nemzetközi színtéren belefut az első olyan pofonba, amelynek a következményei a társadalom széles körét érintik hátrányosan, akkor belföldön se lesz tovább védhető a túlságosan konfliktuskereső külpolitika” – tette hozzá a kutatóintézet elemzője.
forrás híradó.hu

Leave a Reply 702 megnézve, 1 alkalommal mai nap |
Tags: