< Böngészés > Főoldal / Nincs kategorizálva / Blog article: A Jobbik és az LMP is az Alkotmánybírósághoz fordul a médiatörvény miatt

| Mobile | RSS

A Jobbik és az LMP is az Alkotmánybírósághoz fordul a médiatörvény miatt

2010. december 31. | 1 Hozzászólás | Nincs kategorizálva

A szocialistákhoz hasonlóan a Jobbik és az LMP is alkotmánybírósági normakontrollt kér a médiatörvényről. A Jobbik abban bízik: a testület soron kívül elbírálja beadványukat, amelyet már az első januári munkanapon benyújtanának. Novák Előd alelnök pénteken sajtótájékoztatón a többi között kifogásolta, hogy a korábban minden párt számára képviseletet biztosító Országos Rádió és Televízió Testület helyébe lépő médiatanács kizárólag a Fidesz által jelölt tagokból áll, hatásköre pedig rendkívül széles. Az Alkotmánybírósághoz fordult az LMP is, mivel a párt szerint a január elsején életbe lépő jogszabály több ponton is alkotmányellenes.

Novák Előd alelnök pénteken sajtótájékoztatón a többi között kifogásolta, hogy a korábban minden párt számára képviseletet biztosító Országos Rádió és Televízió Testület helyébe lépő médiatanács kizárólag a Fidesz által jelölt tagokból áll, nagy összegű bírságokat szabhat ki, valamint hatósági eljárásaiban szinte bármilyen adatba betekinthet.

Azzal kapcsolatban, hogy noha hírek szerint Schmitt Pál már korábban aláírta, a törvény azonban péntek délelőttig nem jelent meg a Magyar Közlönyben, Novák Előd elmondta: sajtóértesülések alapján a törvény korrektúrázása húzódott el, ami érthető, hiszen múlt heti elfogadásakor még több zárószavazás előtti módosító javaslatot fűztek hozzá. Ez – folytatta – ahhoz vezetett, hogy egy nappal a hatályba lépése előtt a jogszabály végleges szövegét még nem lehetett ismerni. (A médiatörvényt végül péntek dél előtt néhány perccel tették közzé a Magyar Közlönyben.)

Novák Előd a Nemzeti Múzeum előtti tájékoztatón kokárdában jelent meg, és arra kérte “a sajtószabadság híveit”, hogy januárban ők is minden nap tűzzék ki a kokárdát.

Kitért arra, hogy a Jobbik január ötödikén a rádió épülete előtt demonstrációval fejezi ki együttérzését Bogár Zsolttal és Mong Attilával, a Magyar Rádió reggeli műsorának szerkesztőjével és műsorvezetőjével, akik a december 21-i adásban egy perc csenddel tiltakoztak a médiatörvény elfogadása ellen.

Karácsony Gergely, párt frakcióvezető-helyettese pénteken a beadvány eljuttatása után az Alkotmánybíróság épülete előtt tartott sajtótájékoztatón azt mondta: a nyomtatott és internetes sajtó hatósági felügyelete az egyik legnagyobb probléma, erről az Ab korábban már megállapította, hogy nincs olyan nyomós érv, amely miatt korlátozni kellene a sajtónak ezt a területét.


További problémát jelent, hogy a médiahatóság szabadon gazdálkodhat a frekvenciákkal, mert nem köteles pályázatot kiírni, de aggályos a médiabiztos intézménye és az is, hogy a törvényt pénteken hirdették ki, és szombaton lép hatályba – mondta az LMP-s politikus. Nem rendelkezik a törvény arról – tette hozzá -, hogy mit tesz a médiamonopóliumok lebontásáért, amiről korábban az Alkotmánybíróság kimondta, hogy ezek kialakulását meg kell akadályozni.

Emlékeztetett, hogy korábban a médiaalkotmányt és a hatósági felügyeleti rendszert létrehozását is megtámadták az Ab előtt, mivel ezeket is alkotmányellenesnek tartják. A médiatörvény még nagyon sok problémát fog jelenteni Magyarországnak, és az ország nemzetközi tekintélyének sem használ majd – mondta.

A médiatörvényt a Magyar Közlöny pénteki számában tették közzé, miután Schmitt Pál köztársasági elnök aláírta a törvényt.

Az Országgyűlés múlt hétfőről keddre virradóra a kormánypárti képviselők szavazataival fogadta el a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslatot, amely egyebek mellett szabályozza a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság jogköreit, meghatározza a médiapiaci szereplők jogait és kötelességeit, valamint rendelkezik a rájuk kiróható szankciókról is. Hatálya minden médiumra, azaz a televíziók és a rádiók mellett a lapokra, a hírportálokra és az internetes újságokra is kiterjed.

A hírre reagálva az MSZP korábban tudatta, hogy megteszi, “ami Schmitt Pál kötelessége lett volna”: soron kívüli eljárásban bízva az Alkotmánybírósághoz fordul normakontrollért. Mint írták: a normakontroll kérése nemcsak joga a köztársasági elnöknek, hanem súlyos alkotmányossági problémák esetén kötelessége is, az államfő azonban “képtelen megálljt parancsolni Orbán Viktor és a Fidesz-KDNP demokráciarombolásának”.

forrás MTI

Leave a Reply 697 megnézve, 1 alkalommal mai nap |