< Böngészés > Főoldal / Életképek/bulvár / Blog article: Afrika a Föld második legnagyobb és második legnépesebb kontinense, a legek földrésze:

| Mobile | RSS

Afrika a Föld második legnagyobb és második legnépesebb kontinense, a legek földrésze:

2011. január 5. | 11 hozzászólás | Életképek/bulvár

a legszegényebb kontinens (az afrikaiak 50%-a kevesebb mint napi 1 dollárból él)
itt a leggyorsabb a népességnövekedés (a városi népesség növekedése évi 3,5%)
itt a legmagasabb a mezőgazdaságból élők aránya (66%)
itt a legnagyobb a 25 évesnél fiatalabb lakosok aránya (71%)
itt a legalacsonyabb a megművelt területek aránya (kb. 6%)
itt a legmagasabb az analfabetizmus (a 15 évesnél idősebb lakosság körében 60%)

Területe a partmenti szigetekkel együtt nagyjából 30 300 000 km², így a Föld felszínének 5,9%-át, a szárazföldek területének pedig 20,3%-át fedi le. 52 országában több mint 1 milliárd ember él , a Föld népességének több mint 12%-a.

Afrika elhelyezkedése

Nyugaton az Atlanti-óceán, keleten az Ádeni-öböl, az Indiai-óceán, a Szuezi-csatorna és a Vörös-tenger, északon a Gibraltári-szoros és a Földközi-tenger határolja.

Partvonalának hossza 30 490 km, amely a nagy területéhez képest elég kevés. Az egyetlen összeköttetés egy másik szárazfölddel, Ázsiával a Szuezi-csatorna, amely Afrika és az Arab-félsziget között található. Európát leginkább a Gibraltári-szorosban, valamint a Málta és Szicília felé eső Földközi-tengeri szakaszon közelíti meg Afrika.

A legkisebb állama Gambia, a legnagyobb Szudán.

Történelem

Szaharai sziklafestmény az i. e. 5. évezredből

Afrika területén kezdődött meg 6-7 millió évvel ezelőtt az emberré válás, vagyis az emberfélék (Hominina) kiemelkedése az állatvilágból. Lásd még: Australopithecus, Vízimajom-elmélet.

Louis Leakey, angol származású kenyai antropológus 1964-ben a Viktória-tó közelében lévő Olduvai-szurdokból hozta felszínre az emberi nem (Homo) legkorábbi ismert faja, a Homo habilis csontjait. Később az előember és az ősember több más fajának csontjai is Afrika területéről kerültek elő (Homo rudolfensis, Homo ergaster és Homo rhodesiensis). Etiópiában találták meg a mai ember (Homo sapiens) legkorábbi maradványait, a Szaharában, Dél-Afrikában és Afrika egyéb területein pedig sok későbbi kőkorszaki emléket is felfedeztek. A kontinenssel kapcsolatban a történészek azt mondják, hogy „itt ringott az emberiség bölcsője”, mert itt találták meg a legrégibb emberi leleteket, tehát Afrikából indulhatott útjára az emberiség.

A térképen az európai országok 1913-as gyarmatai láthatóak

██ Belgium

██ Franciaország

██ Németország

██ Nagy-Britannia

██ Olaszország

██ Portugália

██ Spanyolország

██ Független

Az i. e. 9–7. évezred között ezelőtt alakultak ki az első neolitikus kultúrák, amelyek nyomai a Szahara közepén lévő Hoggar-hegységben és a Taszilin-Ádzseren található sziklafestményeken láthatóak.

Henri Lhote francia régész – a Taszili-fennsíkon végzett kutatásai során – a szikla- és barlangfestményeket vizsgálva a következő korszakokat határozta meg:

vadászkorszak: i. e. 9–7. évezred
pásztorkorszak: i. e. 6–2. évezred
harcosok korszaka: i. e. 2. évezredtől
tevekorszak (ekkor került Ázsiából Afrikába a teve): i. e. 1. évezredtől

I. e. 4–3.évezred között megalakult az egyiptomi Óbirodalom.

I. e. 814-ben a föníciaiak megalapították Karthágót, majd az i. e. 7. század körül keletről nyugat felé haladva körülhajózták Afrikát.

I. e. 331-ben megalapítják Alexandriát.

A 4–6. század között megkezdik Zimbabwe építését.

A 9–16. század között létesültek a nagy afrikai birodalmak: Meroe, Mali, Monomotapa, Ghána és Szonghai.

1330-1349 – Ibn Battuta a szomáliai partok kikötőihez hajózik, majd Fezből Malin keresztül Timbuktuba tart.
Keletkezése és mai felszíne

Afrika nagy része ősmasszívum. 1. Tengeri üledék képződött pl: agyag, mészkő, homokkő 2. Táblás vidék: a tenger mélyén az ősföldre üledékes kőzetrétegek rakódtak, s később a felszínre emelkedtek. Vízszintes rétegekből áll a ~. 3. Ősföld: a földkéreg legkorábban megszilárdult darabjai, kőzetanyaga többnyire gránit. 4. Az Atlasz-hegység hegyláncai gyűrődéssel keletkeztek. 5. Az üledékes kőzetek kőolajat és földgázt tartalmaznak.
Földrajz

Afrika legészakibb pontja Tunéziában a Blanco vagy Rasz-el-Abiad-fok, amely az északi szélesség 37°52′-nél található, legdélibb pontja a Dél-afrikai Köztársaságban, a déli szélesség 34°52′-nél található. A 73° különbség 8000 km-es távolságot jelent.

A kontinenst körülvevő szigetek részben önálló országok (Madagaszkár, Zöld-foki-szigetek, São Tomé és Príncipe, Comore-szigetek, Seychelle-szigetek), részben egyes európai országokhoz tartoznak (Madeira, Kanári-szigetek).

A földrész átlagos tengerszint feletti magassága 750 m.

Felszíne változatos, hisz megtalálhatók rajta az alacsony, 450 m átlagmagasságú pontoktól kezdve a magasabb, 1000 m fölé emelkedő területek is.
Hegységek és hegyek

Az öt legmagasabb afrikai hegység és legmagasabb csúcsaik:
Hegység Legmagasabb csúcs Magasság Állam
Kilimandzsáró Kibo-hegy 5895 m Tanzánia
Kenya-hegy Batian 5199 m Kenya
Ruwenzori-hegység Margherita 5109 m Kongói Demokratikus Köztársaság és Uganda
Etióp-magasföld Rász-Dasen 4620 m Etiópia
Virunga-hegység Karisimbi 4507 m Kongói Demokratikus Köztársaság és Uganda

A fentieken kívül az Atlasz-hegység a 4165 m-es Tubkal-heggyel Marokkóban, a 4562 m-es Meru-hegy Tanzániában és a 4095 m-es Kamerun-hegy Kamerunban szintén a kontinens magasabb hegységei közé tartoznak.

Medencék:

Afrika hegy- és vízrajza

Csád-medence
Kongó-medence
Kalahári-medence

A medencéket elválasztó fennsíkok:

Azande-fennsík (a Kongó- és a Csád-medence között)
Lunda-fennsík (a Kalahári- és a Kongó-medence között)

A kontinens felszíne két nagy területre osztható:

Alacsony-Afrika
Magas-Afrika

Az angolai Benguela várostól a Vörös-tenger partján lévő Port Szudán kikötővárosig húzott vonaltól északnyugatra helyezkedik el Alacsony-Afrika, míg délkeletre Magas-Afrika.
Vízrajz
Folyók

Afrika és a Föld leghosszabb folyója a Nílus, amelynek hossza 6671 km. Ezt követi a Kongó, amely 4374 km hosszú és a kontinens legbővízűbb folyója, majd a 4184 km hosszú Niger és a 2736 km hosszú Zambézi. Fontos és természetileg érdekes folyó még az Okavango.
Tavak

Afrika legnagyobb tava, valamint a Kaszpi-tenger és a Felső-tó után a Föld harmadik legnagyobb tava a Viktória-tó, amelynek nagysága 68 870 km². Ezt követi a Föld második legmélyebb tava a Tanganyika-tó a 32 893 km²-es nagyságával és a Malawi-tó 29 600 km²-rel.
Vízgyűjtő területek

Az esőerdőkkel övezett Gambia folyó, Szenegál

A Földközi-tengerhez kapcsolódó (kb. 4,5 millió km²)

az Atlasz vidéke
Nílus

Az Atlanti-óceánhoz kapcsolódó (kb. 10,6 millió km²)

Nyugati-Atlasz vidék
Szenegál – Gambia
Észak-Guinea
Dél-Guinea
Niger
Kuanza-Kunene
Zaire
Oranje
Nyugat-Fokföld

Az Indiai-óceánhoz kapcsolódó (kb. 5,5 millió km²)

A Viktória-vízesés a Zambézi folyón

Kelet-Afrika
Délkelet-Afrika
Zambézi
Kelet-Fokföld
Madagaszkár

Lefolyástalan területek

Szahara
A Vörös-tenger melléke
Csád-medence
Kelet-afrikai-árok
Délnyugat-Afrika

Növény- és állatvilág

Tompaorrú krokodil (Osteolaemus tetraspis)

Egy zsiráf a szavanna és őserdő határán

Elefántok egy kenyai nemzeti parkban

Trópusi esőerdő
Az egyenlítő környékén a Kongó-medence, valamint a Guineai-öböl partvidéke, illetve Madagaszkár keleti tengerpartja. A Kongó-medence Amazónia után a Föld második legnagyobb esőerdeje.
Növényvilág
A trópusi esőerdőt nagyon sűrű növényzet, szinte járhatatlan erdő, fokozatosan újuló levélzet és nagy fajgazdagság jellemzi. Az erdőben a fényviszonyokhoz igazodva több szint alakult ki:
+ első lombkoronaszint – magas, 50 m-ig nyúló óriásfák alkotják
+ második lombkoronaszint – közepes termetű, 20-25 m-ig nyúló fák jellemzik
+ harmadik lombkoronaszint – kisméretű fák bújnak meg
+ cserjeszint – növényei a pálmák
+ gyepszint – páfrányok élnek itt
+ liánok szintje – kúszónövények
+ epifiták szintje – fán lakó növények
Állatvilág
+ Emlősök: emberszabású majmok (gorilla, csimpánzok), elefánt, orrszarvú, zsiráf, okapi, varacskos disznó, leopárd
+ Madarak: papagájok
+ Hüllők: krokodil, kígyók, gyíkok
+ Rovarok: hangyák, termeszek
Szavanna
Több fajtája megtalálható Afrikában, a csapadéknak megfelelően: nedves vagy magasfüves szavanna, száraz vagy alacsonyfüves szavanna, tüskés szavanna
Növényvilág
A nedves szavannát a lombhullató erdő jellemzi, amely az esőerdőnél alacsonyabb és kevesebb fajból áll és üde aljnövényzettel rendelkezik. Sok örökzöld és lián nő az erdőben.
A mocsaras területeken és az állóvizek partjain papirusznád él.
A száraz szavanna növényzete tüskés, tövises fákból, bokrokból áll, de pálmák is előfordulnak.
Állatvilág
+ A szavanna emlősökben igen gazdag terület: antilopfélék, zsiráf, zebra, kafferbivaly, orrszarvú, elefánt, oroszlán, leopárd, sakál, hiéna, víziló, gepárd.
+ Madarak: flamingó, strucc, keselyű.
Sivatag
o Növényvilág: kopár, foltokban gyér növényzetű terület. Jellemző növényei a pozsgások.
o Állatvilág: rágcsálók, teve, sivatagi róka (védett állat), kígyók, gyíkok.
Mediterrán területek
o Növényvilág
+ Az Atlasz-vidéken: aleppói fenyő, atlanti cédrus, magyaltölgy, palatölgy, macchia, törpecserje
+ Fokföldön: babérlombú növényzet
o Állatvilág
+ Az Atlasz-vidéken: szarvas, vaddisznó

Régiók

Afrika régiói az ENSZ felosztása szerint.

██ Észak-Afrika

██ Nyugat-Afrika

██ Közép-Afrika

██ Kelet-Afrika

██ Dél-Afrika

Észak-Afrika: Algéria • Egyiptom • Líbia • Marokkó • Szudán • Tunézia
Nyugat-Afrika: Benin • Bissau-Guinea • Burkina Faso • Elefántcsontpart • Gambia • Ghána • Guinea • Kamerun • Libéria • Mali • Mauritánia • Niger • Nigéria • São Tomé és Príncipe • Sierra Leone • Szenegál • Togo • Zöld-foki-szigetek
Közép-Afrika: Csád • Egyenlítői-Guinea • Gabon • Kongói Köztársaság • Kongói Demokratikus Köztársaság • Közép-afrikai Köztársaság
Kelet-Afrika: Burundi • Comore-szigetek • Dzsibuti • Eritrea • Etiópia • Kenya • Madagaszkár • Mauritius • Ruanda • Seychelle-szigetek • Szomália (ezen belül Szomáliföld) • Tanzánia • Uganda
Dél-Afrika: Angola • Botswana • Dél-afrikai Köztársaság • Lesotho • Malawi • Mozambik • Namíbia • Szváziföld • Zambia • Zimbabwe
forrás afrika.hu

Leave a Reply 655 megnézve, 1 alkalommal mai nap |