< Böngészés > Főoldal / Magyar Helsinki Bizottság / Blog article: Orbán: ellentétes érdekek mozgatják a forintot

| Mobile | RSS

Orbán: ellentétes érdekek mozgatják a forintot

Meg van kötve a magyar politikai döntéshozók keze, amikor a forint megfelelő árfolyamáról van szó, mivel ellentétes a háztartások, illetve a gazdasági növekedést tápláló exportőrök érdeke – írta a Dow Jones hírügynökség, Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozatát idézve.

A kormányfő szerint a jegybank függetlensége is ehhez kapcsolódó érzékeny kérdés, az euró bevezetése pedig nem reális cél Magyarország számára ebben az évtizedben – írta a hírügynökség.

„A magyar valuta értéke a legbonyolultabb dolog” – jelentette ki Orbán Viktor a Dow Jones hírügynökségnek és a The Wall Street Journalnak adott interjúban, de kitért a kérdés elől, hogy szerinte milyen forintárfolyamot tartana megfelelőnek.

„Egymillió magyar háztartásnak devizában van az adóssága. Úgyhogy minden bizonnyal lehet arról álmodozni, milyen pénzügypolitika lenne jó az exportnak, de az ellentétes az eladósodott háztartások érdekeivel” – idézte a Dow Jones Orbán Viktort, aki nem volt hajlandó kívánatos árfolyamot megjelölni a forint számára. Aki erre a területre lép, annak politikailag, gazdaságilag és társadalmilag nagyon óvatosnak kell lennie, különben sok nehézséget okozhat” – idézte szavait a hírügynökség.

A hírügynökség szerint a miniszterelnök megjegyzései enyhíthetik a befektetők aggodalmát, hogy a magyar pénzügypolitika szélsőségesen enyhévé válik márciusban, amikor a kétharmados Fidesz-többségű parlament megválasztja a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának többségét.

A kis és nyitott magyar gazdaságot az export vezérli, és a kivitel főleg Németországba irányul. Erről Orbán Viktor a Dow Jones szerint azt mondta: „A történelem hosszú távon azt mutatja, hogy Magyarország gazdasági növekedésének üteme kétszer akkora, mint Németországé. Boldogok vagyunk, hogy Németország képes volt megtartani versenyképességét”.

Az eurozóna adósságválsága miatt most vannak előnyei annak, hogy Magyarország nem tagja a valutauniónak, de azt, hogy be akar lépni, azt nem lehet megkérdőjelezni, mondta a miniszterelnök. Magyarország már számos, maga megjelölte céldátumot elmulasztott az euró bevezetésére, ami Orbán szerint „ez időzítés és körülmények kérdése. Magyarország nincs olyan állapotban, hogy csatlakozhasson” – idézte véleményét a hírügynökség.

A gazdasági növekedést újraindítani akaró magyar kormány többször bírálta a központi bankot a kamatemelések miatt. „A központi bankot úgy kell felfogni, mint a magyar államiság független testületét. Ám a függetlenség nem jelenti azt, hogy a jegybank nem része a rendszernek. Ez nagyon bonyolult és kiegyensúlyozott viszony, de tiszteletben kell tartanunk, mert a pénzügypolitikáról nyilatkozó politikusok hosszabb távon rosszat tesznek az országnak. Mind európai, mind országos szinten a legbonyolultabb feladat a központi bank kezelése” – idézte erről a miniszterelnök szavait a Dow Jones hírügynökség.

Csökkenő munkanélküli segélyek, gyógyszertámogatások

A magyar kormány végrehajtja a költségvetés ígért, hosszú távú átalakítását, amely kiadáscsökkentést is tartalmazni fog azért, hogy megerősítse az ország hitelességét a pénzügyi piacokon – írta a Dow Jones hírügynökség Orbán Viktor miniszterelnököt idézve.

A kormányfő azt mondta, hogy a kormány elkötelezett a államadósság csökkentése és a gazdasági növekedés gyorsítása mellett, a versenyképesség növelése révén.

„A pénzügyi fegyelem fontos. Amikor helyre akarjuk állítani a pénzügyi fegyelmet, fontos csökkenteni a költségvetési bevételek újraelosztásának szintjét. És idén, amint majd bebizonyosodik, csökkenteni is fogjuk. Ezért úgy vélem, a költségvetés szerkezetileg jó irányba tart” – idézte a kormányfőt a Dow Jones.

A kormány a nemzetgazdasági miniszter előterjesztése alapján február 15-ig megvitatja a nyugdíjrendszert, a munkanélküli segély csökkentését, a gyógyszertámogatásokat és a költséges tömegközlekedési rendszer reformját – írta a hírügynökség a kormányfő tájékoztatása alapján. „Világossá kell tennünk, hogy a korhatár előtt senki nem mehet nyugdíjba, és azt is, hogy az állami nyugdíjalap nem fizethet több nyugdíjat, mint amennyit beszed (a nyugdíjjárulékokból)” – mondta a Dow Jonesnak Orbán Viktor.

Mint a hírügynökség hozzátette, a második félévben a kormány csökkenteni akarja munkanélkülisegély-jogosultság időtartamát, és ugyanakkor közmunkát adni legalább azokban a körzetekben, ahol kevés az munkalehetőség.

Magyarország a nyáron szakított a Nemzetközi Valutaalappal, miután földcsuszamlásszerű választási győzelmet aratott azzal az ígérettel, hogy nem lesznek további megszorítások a lakosság számára, emlékeztetett a Dow Jones. Magyarország azóta a pénzügyi piacokról finanszírozza magát, és ez nagy siker az ország számára – idézte erről Orbán véleményét.

Magyarország még az első félévben csökkenteni akarja közadósságát – amely arányosan a legnagyobb Közép-Kelet-Európában – a GDP 73-74 százalékára a jelenlegi mintegy 80 százalékról, főként azzal, hogy megsemmisíti azokat az államkötvényeket, amelyeket az állami nyugdíjrendszerbe visszatérők visszahoznak az államkasszába – írta a Dow Jones a kormányfőre hivatkozva.

„Személyes kezdeményezésem, hogy azzal védhetjük meg a magyar népet az (állam) eladósodásától, ha nagyon erős finanszírozási szabályozást foglalunk bele az új alkotmányba, hogy ha az adósság elér valamilyen szintet, akkor automatikus intézkedéseket lehessen tenni, úgy, mint Lengyelországban és Németországban” – idézte a miniszterelnököt a hírügynökség.

Orbán vissza akarja fizetni az IMF-kölcsön el nem költött részét, amely jelenleg a jegybank tartalékában van, ezzel is csökkentve az adósságot, írta a Dow Jones. A hírügynökség az általa ellentmondásosnak nevezett gazdasági intézkedésekről ekképp idézte a kormányfőt: „Képtelenség lett volna visszatérni a piacra azzal, hogy a költségvetési hiány mondjuk 7 százalék és nem 3,8 százalék a GDP-hez képest. Rá kellett kényszerítenem a magyar gazdaságot a 3,8 százalék előteremtésére, ami nem volt ésszerű az ország számára, de el kellett fogadnom, mert ezt örököltem.”

A különadókkal érintett cégeknek „jogos követelése, hogy három év múlva szüntessük meg (a különadókat), és én megteszem, ami tőlem telik. Remélem, kivezethetjük (a különadókat), ha sikeresen vezetjük az országot” – tette hozzá a Dow Jones szerint.

A hírügynökség szerint Orbán idénre megfelelőnek tart három százalékos GDP-arányos hiányt. „Nem szeretném három százaléknál alacsonyabbra csökkenteni a hiányt. Három százalék jó, de nagyon óvatosnak kell lennünk, hogyan csökkentjük, mert az elsődleges mérleg már pozitív. Számításba kell vennünk, hogy fenn kell tartani a növekedést. Nem pártolom, hogy nagyobb deficittel gyorsítsuk a növekedést, ezt nem szeretem. Bizonyos szinten tartani a költségvetési hiányt, és úgy teremteni növekedést – ez az amit szeretnék elérni” – idézte a miniszterelnököt a Dow Jones.

A WSJ mindehhez hozzátette: a befektetők szkeptikusak, a magyar kötvények biztosítási ára magasba szökött, az ország adósságállománya a világon a kilencedik legkockázatosabb – magasabb a kockázata, mint az iraki adósságé -, a főbb hitelminősítők pedig a magyar kormányadósságot csak egy fokkal tartják jobbnak a bóvli kategóriánál.
forrás mr1

Leave a Reply 189 megnézve, 1 alkalommal mai nap |