< Böngészés > Főoldal / Rendőrségi hírek / Blog article: Elégedetlen rendőrök: jó fizetség helyett megszorítás

| Mobile | RSS

Elégedetlen rendőrök: jó fizetség helyett megszorítás

2011. január 18. | hozzászólás | Rendőrségi hírek

„Álmok és vágyak ugyan vannak, ám ezek pénzhiányra hivatkozva valahogy sosem valósulnak meg”- nagyjából így summázható a kormány elmúlt fél évének teljesítménye, már ami a rendőrök helyzetének javítását illeti. Bár a kormány annak idején megígérte, jó fizetséget fognak adni munkájukért, a valóság a ruhapénzek megfelezéséről, a két részletben történő béremelés elmaradásáról, és februártól a fővárosi rendőrök tömegközlekedésének fizetőssé tételéről szól.

“Pontosan tudjuk, hogy a jó munkának ellenszolgáltatás az ára, figyelemre méltó és gyors eredményeket nem várhatunk olyan rendőröktől, akik napi megélhetési gondokkal küzdenek, és nincs meg az a társadalmi és szociális biztonságuk, ami az ilyen kockázatos és felelősségteljes munkához szükséges”, jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök tavaly Ózdon, a nemzeti konzultáció első, közbiztonságról szóló rendezvényén. Ezt megelőzően már választási programjukban is ígéretet tettek rá: a választások után azonnal növelni kell a rendőrség létszámát, hiszen az országnak legalább 3500 új rendőrre van szüksége. De azt is mondták, hogy ők jó fizetséget fognak adni a munkájukért.

Ígéretek vannak, fizetésemelés nincs

Nos, „álmok és vágyak vannak, ám ezek a pénzhiányra hivatkozva, valahogy sosem valósulnak meg”, mondta lapunknak Dávid Tibor, a Független Rendőr Szakszervezet főtitkár-helyettese. Ahogy fogalmazott, ők – mint szakszervezet – sajnos az elmúlt időszakban csak a megszorításokat látják. Bár a kormányváltás után nem sokkal, tavaly augusztusban a Belügyminisztériummal (BM) megindult egy érdemi érdekegyeztetés, amire sehol másutt nem volt példa, a kezdeti lelkesedés hamar alábbhagyott. „Nálunk megkezdődött egy műhelymunka, aminek egyik fő prioritása az új életpálya modell megvalósítása volt. Ígéretet tettek a szolgálati törvény és bérrendszer átalakítására, ami azért is lett volna sürgető, mivel nyolc éven keresztül csak stagnált, illetve csökkent a reálkereset a rendvédelmi szerveknél. A minisztérium elképzelése szerint két részletben, harminc százalékos bérfejlesztésre került volna sor, ebből azonban nem valósult meg semmi”.

„A közterület nem gyakorlótér”

Ezzel szemben lépések történtek a nyugdíjba menetel feltételeinek szigorításáról, bevezették a megbízhatósági vizsgálatot, a kifogástalan életvitel intézményét, szigorították az áthelyezési kérdéseket, és megszüntették a Szolgálati jogviszonyban állók Érdekegyeztető Fórumát, rendőrség létszámának feltöltése érdekében pedig tavaly szeptemberben a BM toborozásba is kezdett. A minisztérium honlapján közétett felhívásban 18 és 34 év közötti érettségizett embereket keresnek, akik február 1-jétől kapnának munkát. A pályázatára jelentkezők megússzák a műveltségi tesztet, amin a hagyományos, kétéves rendészeti szakképzésre készülőknek át kell esniük. A 3000-3500 hiányzó rendőr mielőbbi pótlásáról Dávid Tibor úgy vélekedett, a toborzásra a jelentős alulfoglalkoztatottság miatt 4-5-szörös lesz a túljelentkezés. Azonban fennáll a veszélye, hogy a gyors pótlás a minőség rovására megy majd. A szakszervezet tart attól, ha létszámhiány lép fel egy bizonyos rendvédelmi területen, olyan feladatokra is bevetik majd az alulképzett rendőröket, amelyekre nincsenek felkészülve, nincs meg hozzá a megfelelő képzettségük. „A közterület azonban nem gyakorlótér, mivel az ott elkövetett hibáknak súlyos, akár büntetőjogi következményei is lehetnek”, fogalmazott.

Ruhára is kevesebb jut

A rendőrök „megbecsülésének jeleként” 2011-ben az eddigi összeg fele jár majd csupán ruha utánpótlásra, ami Dávid Tibor szerint azért sem túl szerencsés, mivel a négy éve befagyasztott illetmények mellett elvonták a 13. havi juttatást, adókötelessé tették a béren kívüli juttatásokat, továbbá gyakorlatilag megszüntették a pénzbeli jutalmazási rendszert és csökkentették a cafeteria keretet is. Pont ezek miatt a szakszervezet határozottan tiltakozik a ruhapénzek visszatartása ellen. Ezentúl ugyanis az összeg felét kifizetik a rendőröknek készpénzben, a másik felén pedig megvetetik velük a bevetési ruházatot, bakancsot.

Nincs bérletük a budapesti rendőröknek

A főtitkár-helyettes úgy véli, 2011 évi elején a budapesti állomány legnagyobb gondját az jelenti, hogy bár Pintér Sándor belügyminiszter korábban szóbeli ígéretet tett rá, hogy az egységes, 200 ezer forintos éves cafeteria-kereten kívül a rendvédelmi szervek dolgozói megkapják az éves bérletüket valamint az iskolakezdési támogatást is, erre azonban mindeddig nem került sor. „Kikerülik a jogalkotási törvény általi egyeztetési kötelezettségüket azzal, hogy egyéni képviselői indítványokkal módosítják a törvényt”, fogalmazott Dávid Tibor. Az egyik ilyen önálló képviselői indítvány pedig pont arról szólt, hogy a 200 ezres kereten felül ne lehessen béren kívül juttatást adni, többek között bérletet se.

Szép lassan halványodnak…

Vidéken annyival jobb a helyzet, hogy ott a főkapitányságok önállóan szerződést köthetnek a Volán-társaságokkal: a rendőröknek fel kell mutatniuk szolgálati igazolványukat, s ez feljogosítja őket az utazásra. A BKV esetében még Közgyűlési döntésre várnak. A január havi bérletet ugyan megkapták a hivatásosok (a közalkalmazott még azt sem), de hogy a jövőben maguknak kell-e fizetniük, vagy a cafeteria keretük terhére kell-e megvásárolniuk az évi 120 ezer forintos bérletet, egyelőre kérdés. „Ilyen soha nem volt az elmúlt időszakban, 23 éve dolgozom itt, eddig mindig megkaptuk a bérletet. Az biztos, hogy ezzel is spórol a költségvetés 3 milliárd forintot”, fogalmazott a szakszervezet főtitkár-helyettese, aki úgy véli, „azok az ígéretek, amikkel indult az új kormányzat, szép lassan kezdenek elhalványodni”.

Közvetett hátrányok

Nem igazán kedvezett a rendőröknek a kormány több lépése sem, így például az úgynevezett lex-Borkai: a törvény a testülettől visszavonuló rendőröket három évre megfosztotta válaszhatóságuktól. Nem kedvez az állományon belüli belső ellenőrzés új rendszere, (az úgynevezett megbízhatósági vizsgálattal ugyanis a szakszervezet szerint olyan ellenőrzéseket vezetnek be, melyek titkosszolgálati módszerek alkalmazását teszik lehetővé a rendőrökkel szemben, évente több alkalommal is); és az egykulcsos adó januári bevezetése is nagy valószínűség szerint hátrányosan fogja érinteni őket.

A főtitkár-helyettes azért a pozitív kormányzat lépések megemlítéséről sem feledkezett meg: ezek közé tartozik, hogy még tavaly decemberben igen komoly elmaradt túlórákat fizetett ki a rendőrség, valamint emelték a költségvetést, ám ezek mellett sajnos az „élet-és munkakörülmények javításával még adós maradt a kabinet”.

forrás atv.hu

Leave a Reply 281 megnézve, 1 alkalommal mai nap |