< Böngészés > Főoldal / Riport / Blog article: „A” Gémes Feri, avagy a kéményseprő

| Mobile | RSS

„A” Gémes Feri, avagy a kéményseprő

2011. február 4. | hozzászólás | Riport


Tudom, tartozom önök felé egy kéményseprős riporttal! Sokat gondolkodtam, miként közelítsem meg ezt a témát. Arra a következtetésre jutottam egy kis történelem nem árt az olvasóinknak sem! Ez a hivatás az ahová ember leteszi a névjegyét!
Ki, miért válassza ezt a szakmát, mi ösztönzi a fiatalokat, hogy „járkáljanak” a tetőkön…

A KÉMÉNYSEPRÉS TÖRTÉNETE

A középkori várostüzek legfőbb okozói a gondozatlan s tisztítatlan kémények lehettek. Ezért fejlődött ki az új iparág, a kéményseprés! Művelői a kéményrendszerek tüzelőberendezések tisztítását, koromtalanítását végezték rendszeresen s emellett, mint megelőző tűzrendészek szolgálták a lakosságot. Kezdetben nem vették komolyan az udvarnál a kémények szakembereit, akik egymás között adták tovább a szakmai ismereteiket, s később írásba is foglalták ezeket,az anomáliákat. A korai Európában, a királyi várakban kezdték először kialakítani a kéményrendszereket, ahol fatüzeléssel melegítették a hatalmas termeket. A fa befogadását nyitott kandalló formájú égéstérbe helyezték a szolgák. A tüzelés a nap huszonnégy órájában folyamatosan ment!! A kandallók, s a kezdetleges „kémények” tisztán tartásának szükségességére csak később jöttek rá a szakemberek! (mikor a füst ellepte a tróntermet) Sok esetben a füstelvezető a vár egyik nyílásában leszűkített csövön távozott. A jobbágyok házainál több fulladásos halált jegyeztek fel a korabeli krónikások.
Olasz és Morva kéményseprők kezdtek beszivárogni a magyar királyi várakba, pl. Mátyás király udvarába! Az állandó háborúskodás, a törökök fenyegető jelenléte azonban nem segítette a letelepedésüket.
A bécsi kéményseprők már I. Lipót királytól 1673-ban céhlevelet kaptak. Nálunk a XVIII. sz. Mária Terézia adományozott céh kiváltságlevelet. I. Ferenc király 1818-ban megerősítette, majd bővítette a kéményseprő iparágat.
A Horthy-rendszer idején megalakult a MÉMOSZ Kéményseprő Szakosztály, majd később a Magyar Kéményseprők Országos Egyesülete próbálta védeni a kéményseprők érdekeit. 1949-ben államosították a kéményseprő ipart.
1971-ben megalakult a Kéményseprő ipari Fejlesztési Társulás. Ezzel lehetővé vált a feladatok országos szinten történő egyeztetése és a közös megoldások kialakítása. 1995-től alkotmánybírósági döntés értelmében Kft-k jöttek létre a kéményseprő iparban. A tüzelőberendezésekben végbement változás alapeleme a jó hatásfokú üzemeltetés követelménye, a gazdaságosság s a nagyfokú biztonság! A 70-es évek közepéig előtérbe kerültek a nagyobb komfortot biztosító folyékony és gáz szénhidrogének. Megjelenésük új típusú kéményrendszerek bevezetését és új feladatok megoldását is hozták.

Gémes Ferenc kéményseprő barátom magyarázta el – meg a kandalló helyes használatát. Több mint 20 éve van ezen a pályán. Igaz, általános lakatosként kezdte, ám a sors a kéményseprő szakmai felé irányította. Szakmájának számtalan hasznát vette a kéményseprés területén is! Segítőkészsége, szakmai felkészültsége, rátermettsége hamar megmutatkozott, amit örömmel vett a fogyasztó!
A tanyán élők sorsát is a szívében hordozza. Több esetben hívott orvost, mentőt, az ott élő beteg emberekhez. Mikor beszél a szakmájáról, megcsillan a szeme, s mondja a történeteit. Olyan ízesen, átélően magyaráz, hogy az ember napokig hallgatná.

.- Mi a feladata egy kéményseprőnek?
Nagy a terület, amit be kell járnom,- mondja – Balástya, Szatymaz, Ópusztaszer, Baks. Feladatom a kémények ellenőrzése, tisztán tartása, és szakmai tanácsadással is ellátom a kuncsaftjaimat, ha szükséges! Vannak gáz, és vegyes tüzelésű rendszerek. Általában ezeket, a vizsgálatokat a tüzelési szezon megkezdése előtt ajánlatos elvégeztetni. Fontos, mivel a széndioxid alattomosan támad, s életvesztéshez vezethet. Ezért kiemelten lényeges, hogy az égési levegő utánpótlását tudjuk biztosítani a kályhának! Továbbá, nélkülözhetetlen a tiszta megjelenés, a bizalom megszerzése, – mosolyog – e nélkül nem lehet dolgozni! Engem szinte családtagként fogadnak.

– Milyen készülékekkel fűtenek az emberek?
Pár évvel ezelőtt a gázkészülékek voltak előnyben, azonban mostanában a széntüzelésű, illetve a kandallók nyertek teret a fogyasztóknál. Érthető, mivel ez a tüzelés olcsóbb. A kandallóknál vigyázni kell! Ismét meg kell tanulni begyújtani. Hallatlan lényegbevágó, hogy a csőben lévő tűzerő ne csökkenjen 55 – 60 fok alá, mert a korom eldugítja a kéményt, s ez miatt a szénmonoxid visszajön a lakás légterébe. Vigyázni kell a páraelszívóval, ha egy légtérben van a gázkonvektorral, mert megszívhatja a kéményt, ami visszaszívja az égésterméket.
…..
– Egy „igazi” kéményseprőnek van ünnepnapja?
Több esetben is előfordult, hogy ünnepnapokon is kérték a segítségemet. Én azonnal mentem, mert tudom, ezzel nem lehet játszadozni, mivel a gyors segítségnyújtás életeket menthet!. Évente két esetben megyek ellenőrizni a kéményeket. Feleségem megszokta, hogy alig vagyok otthon, s ha csörög a telefon… mennem kell.
…..
– A fogyasztók komolyan veszik a figyelmeztetéseket?
Az a tapasztalom, a családok az utóbbi években komolyan veszik a kéményseprők munkáját. Ezt köszönhetjük a médiának is. Az emberekben tudatosul a karbantartás szükségszerűsége. Pl., a nyitott készülékek szénmonoxid szivárgásának ellenőrzését a szimat műszerrel végezzük, míg a zárt égésterűeket viszont a Delta 65 készülékkel vizsgáljuk. Minden kályha csak béléscsöves kéményekbe köthetők be! Ezek lehetnek samott, kerámiás, kandalló, furduflex bélések. Az utóbbinál egy fóliazsákot engedünk le a kéménybe, amit alulról sűrített levegővel felfújunk, ami rátapad a kéményfalára. Ez hőre keményedik. A garancia erre a technikára 30 év.
A kandallónál a füstcső keresztmetszete nem lehet nagyobb, mint a kémény keresztmetszete, mivel nem bírná elszállítani az égésterméket. Ha rosszul van kialakítva, az fulladásos halálhoz vezethet! A működési feltételekhez minden tüzelőberendezésnél a tiszta égési levegőt biztosítani kell! Mi vagyont és életeket mentünk…. Mosolygott a barátom! .
…..
– A gázkészülékeknél mire, muszáj figyelni?
A gázkészülék működéséhez külső levegőt kell biztosítani Ezek nyitott égésterű készülékek. Szeretném tájékoztatni a fogyasztókat, hogy az átlagos házak esetében a kémény magassága minimum 6m. A kémény függőleges tengelye 60 fokos szöget zár be, a metszéspontjának 80 cm – re kell lennie, hogy elkerülje a gerincet. Hallatlanul fontos a kémény belsőtömítése, és a tisztító ajtó, ami a padlástérben van elhelyezve.
…..
– Mi a helyzet az utánpótlás területén?
A jelenlegi fiatalok nem szeretik ezt a szakmát! Talán szégyellik?!
Én az új munkatársakat gyakorlatban tudom segíteni. Menet közben magyarázom el a miérteket s a hogyanokat. Ám a szellemi felkészültség s a szakmai elhivatottság nélkül ez nem megy. A vizsgák igen fontosak s komolyan kell venni. A tüzeléstechnikai, biztonsági tantárgyak hasznosságát nemcsak a mi szakmánkban, muszáj megtanulni. Mi kéményseprők a munkánk során sok szabálytalansággal, s nem megfelelő anyagból, nem megfelelő technikával, saját kezűleg gyártott égéstermék-elvezetővel találkozunk Ezek többsége nem csak szabálytalan, de használatuk életveszélyes is! Továbbiakban beszélt a felszereléseikről, – kéményajtó kulcs, lámpa, ventilátor, szénmonoxidjelző, gáz- és hagyományos kéménykotró, kályhacsőtisztító, kötél, vasgolyó nehezékkel, rögzítő heveder.
Hasznos tanácsokat adott milyen testi tünetekről fedezhetjük fel, ha szénmonoxid áramlana a lakásban, mit kell tennünk, szédülés, fejfájás, végtagzsibbadás észlelésekkor…

Tisztelt olvasóink, tehát érdemes odafigyelnünk a tüzelés technika szabályok betartására, valamint a kémények állapotának a rendszeres vizsgálatára, mert életek függhetnek a hanyagságunk miatt.

Az olvasóinknak hasznos jogszabályok
A kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatást közvetlenül érintő és azt szabályzó törvény és rendelet teljes terjedelmű, hatályos változatai:
27. 1996. (X. 30.) BM rendelet
a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásról
1995. évi XLII. Törvény
Az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről
A közszolgáltatás egyes elemeit érintő egyéb (teljes terjedelmű) jogszabályok:
193. 2009. (IX. 15.) Korm. Rendelet
Az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről
37.2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet
Az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról
253. 1997. (XII. 20.) Kormányrendelet
Az országos településrendezési és építési követelményekről
9. 2008. (II. 22.) ÖTM rendelet (OTSZ)
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról
79. 2007. (IV. 24.) Korm. Rendelet
A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről és a tűzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabályairól
3. 2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet
Az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól
-oil-

Leave a Reply 1391 megnézve, 1 alkalommal mai nap |
Tags: