< Böngészés > Főoldal / Életképek/bulvár / Blog article: Az Alzheimer-kór, a daganatok és a cukorbetegség ellenszerét is keresik

| Mobile | RSS

Az Alzheimer-kór, a daganatok és a cukorbetegség ellenszerét is keresik

2011. február 28. | 1 Hozzászólás | Életképek/bulvár

– Az élő szervezet normális működéséhez fémekre is szükség van. Fémionokat, nemcsak szerves molekulákat tartalmaznak a gyógyszereink – hangsúlyozza Kiss Tamás, az SZTE Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékét vezető professzor.

– „Vasat” kell szednie a várandós anyának. Ezt minden kismama tudja – veti közbe a laikus. – De milyen formában juttatható vas az emberi szervezetbe?

– Nem lehet egyszerű a laboratóriumi polcon megtalálható vasion formájában adagolni ezt a fémet. Ha így jutna vas a szervezetbe, sok biomolekulával kölcsönhatásba lépne, megzavarná a szervezet biokémiai háztartását. Ezért olyan formában kell adagolni, amely könnyen fölvehetővé válik, ugyanakkor nem is zavarja a biológiai folyamatokat. Tehát komplex vegyület formájában juttatható vas a szervezetbe – magyarázza Kiss professzor.

– „Nyomelemeket” is tartalmaz – halljuk a vitaminkészítmények reklámjait.

– A szervezet számára hozzáférhető formában tartalmazzák a fémeket a patikákban kapható készítmények.

– Jódot is tartalmaz az „egyik” pirula, míg a „másik cég” tablettája nem. Mivel jódozott sót használ a páciens, háziorvosa azt javasolta, a „másik cég” vitaminkészítményét válassza…

– Igaza van a doktornak. Ugyanis minden elemből ismert a napi ajánlott mennyiség. Márpedig az étkezési szokások, az egyén adottságai is befolyásolják, milyen fémre milyen pótlólagos mennyiségben van szüksége a szervezetének.

Rákellenes ruténiumvegyületeket vizsgál a laborban a harmadéves vegyész, Fischer Gabriella és a professzor, Kiss Tamás. Fotó: Schmidt Andrea
Rákellenes ruténiumvegyületeket vizsgál a laborban a harmadéves vegyész, Fischer Gabriella és a professzor, Kiss Tamás.

– Mi az újdonsága a szegedi kutatásoknak?

– Olyan fémekkel foglalkozunk, amelyeknek konkrét gyógyászati hatása és alkalmazása van. Párhuzamosan több területen is dolgozunk. Például a cukorbetegség gyógyításában alkalmazható vanádiumot és cinket vizsgáljuk. A diabétesz kezelésében az inzulin adagolása napi rutin. Ez ma már nem injekciós tűvel, hanem úgynevezett pennel történik. Ezeknek az automata adagolónak a kezelése sem egyszerű, mert például beszáradhat, ezért a szükségesnél kevesebb vagy több inzulint juttat a szervezetbe. Mi a meghatározott inzulinegység hatását fémvegyület formájában utánozni próbáló orális, vagyis szájon át adható készítmény fejlesztésén dolgozunk. Ez a szervezet cukorháztartásának más irányból történő beállítását követeli – glükózzal. Kutatási irányaink közül e területen a legtöbb információval az inzulinutánzó vanádium és cink komplexekről, a vanádiumról és a cinkről rendelkezünk.

– Orvosi körökben azonban a fémvegyületekkel szembeni ellenállás tapasztalható. Pedig ezeket rákellenes készítmények is tartalmazzák.

– A platinavegyületek alkalmazása óriási siker a kemoterápiában. Kétségtelen, sok a mellékhatás is. Ennek mérséklése érdekében igyekszünk új fémkészítményeket előállítani: bécsi kutatókkal együtt ruténiumvegyületekkel foglalkozunk. Ezek a daganatos betegek szervezetében az úgynevezett áttétek kialakulását gátolhatják.

– Vegyészi és/vagy gyógyszerészi feladat ez?

– Együttműködnek a különböző tudományterületek művelői és a különböző intézmények. Például a ruténium komplexek biológiai, farmakológiai vizsgálata a bécsi egyetemen történik. Bennünket meg az érdekel, mi történik ezekkel a komplex vegyületekkel, ha az élő szervezetbe kerülnek. Mert a szájon, vagy más módon a szervezetbe juttatott fémkomplex kölcsönhatásba lép különböző biomolekulákkal, és módosult formában jut el a sejtbe, ahol biológiai hatását kifejti. Bennünket ez az átalakulási folyamat érdekel: a fémion milyen változásokon megy át akkor, amikor fölszívódik, szállítódik a vérárammal, átkerül a membránon a sejtbe. Mert a fémion átalakulásának köze lesz ahhoz a fiziológiai formához, amelyben kifejti aktivitását.

–„Több vasat tartanak a tűzben” – mondhatjuk. Sőt: az Alzheimer-kórra, az időskori elbutulásnak is nevezett betegség gyógyítására megoldást kereső két szegedi egyetemi műhelye közül az önöké az egyik. Eredményeik közül melyikről remélhető leginkább, hogy egyszer gyógyszerré válhat?

– Két különböző megközelítésből keressük a megoldást a ma még gyógyíthatatlannak mondott Alzheimer-kór kezelésére. Szerintünk a betegség kiváltója az agyban lejátszódó, rossz irányú fehérjefelhalmozódás. De kérdés, mi váltja ki ezt a folyamatot, s ez hogyan befolyásolható. A kutatók szerint az amiloid prekurzor proteinnek, vagyis fehérjének egy helytelen hidrolízise játszódik le, béta-amiloidok képződnek, amelyek oligomerizálódnak, majd aggregálódnak és fölhalmozódnak az agyban. Ennek végállapota a plakkok képződése. Penke Botond professzor munkája arra irányul, hogy oligopeptidekkel befolyásolja ezt. Mi viszont arra alapozzuk a kutatást, hogy ebben a folyamat kezdetén az agyban lévő fémionok – például a cink, a réz – is részt vesznek. Ezt a pillanatot akarjuk elcsípni. Azt mondjuk, hogy a cink- és a rézháztartást az agyban befolyásolni, szabályozni lehet, s az erre alkalmas molekulákat igyekszünk előállítani oly módon, hogy ezek a fémek ne kötődhessenek a fehérjékhez, s így ne indítsák el a fölhalmozódási folyamatot, hanem ezek a molekulák vonják el a fémionokat. Ezzel visszafogjuk az Alzheimer-kór elindulását az agyban. In vitro, vagyis a szervezeten kívül már bizonyítottuk a megoldás helyességét. Ahhoz rengeteg pénzre, gyógyszeripari támogatásra lenne szükség, hogy igazoljuk a helyességét élő szervezeten is, vagyis in vivo.

Nem bűnös az amalgám

– Nem mérgező a régebben fogtömésekhez használt amalgám, abból nem párolog ki egyik alkotórésze, a higany – mondja és írja Kiss Tamás professzor, egyetértve a nol honlapján is megjelent gondolatokkal. A Magyar Kémikusok Lapja főszerkesztőjeként is fontosnak tartja, hogy a fémtartalmú vegyületek gyógyászati hasznosításáról szólva eloszlasson olyan tévhiteket, amelyekre alapozva most kampányt indított egy fogászati cég. A tudós nem tartja etikusnak, hogy félrevezetik a közvéleményt azok, akik az amalgám elleni hadjárattal a fogtömések ingyenes cseréjét ígérik. Ugyanis az így népszerűsített kompozit tömés tíz év alatt szétporladhat, és ismételt cserére szorul, míg a veszélytelen, bár nem túl esztétikus amalgámtömés egy életre szól.
forrás:dm

Leave a Reply 853 megnézve, 1 alkalommal mai nap |