< Böngészés > Főoldal / Közélet / Blog article: Nyomot hagyna a történelmen a Fidesz-KDNP?

| Mobile | RSS

Nyomot hagyna a történelmen a Fidesz-KDNP?

2011. március 10. | hozzászólás | Közélet

Török Gábor politológus szerint erre utal például az is, hogy az alkotmányon szerepelne az igennel szavazó képviselők névsora.
© MTI

A Fidesz-KDNP alkotmánytervezete alapján úgy tűnik, hogy tartalmi értelemben a harmadik köztársaság megmarad, még akkor is, ha közben a szimbólumok terén még maga az elnevezés is megkérdőjeleződik – írja blogjában Török Gábor. A politikai elemző ugyanakkor hozzáteszi, hogy a tervezetben számos, értelmes vitáért kiáltó javaslat található, amelyekkel meglátása szerint “nyomot akarnak hagyni. ”

Egyrészt a Fidesz-KDNP politikusai minden jel szerint alapító anyáknak és atyáknak szeretnék láttatni magukat, s nem bízzák a dolgot a véletlenre: a szövegben található számos, értelemszerűen hozzájuk kötődő fogalmi újdonság és történelmi elsőség (“Magyarország első, egységes Alaptörvényét…”) mellett azt is rögzíteni kívánják, hogy “az alkotmány tartalmazza az igennel szavazó képviselők névsorát…” – olvasható a torokgborelemez.blog.hu-n.

Az elemző felvázolja azt is, egy hipotetikus 2014-es politikai változás után mi várna az új többségre az új alkotmány szerint. Mint írja: a köztársasági elnök intézményén a tervezet érdemben nem változtatna. Ha tehát Schmitt Pál kitölti a mandátumát, 2015-ben lehet elnökválasztás. Ha azonban mondjuk 2013-ban valamilyen okból lemondana, és a mostani parlament új elnököt választana, a következő parlamentnek 2018-ig együtt kellene élnie az államfővel.

A tervezet a parlament hatáskörébe vonja az Alkotmánybíróság elnökének megválasztását. Ez szembemegy a hatályos szabályozással, amelynek értelmében a bírók maguk közül választanak három évre elnököt. A tervek szerint az Alkotmánybíróság elnökének megbízatása ráadásul annak megszűnéséig tartana. Ezek alapján például Stumpf István – aki minden bizonnyal nem lenne esélytelen egy parlamenti szavazáson – akár 2019-ig is az Alkotmánybíróság elnöke lehetne – írja Török Gábor.

Az ügyészséggel kapcsolatos fontos alkotmányos változások már tavaly megtörténtek – emlékeztet az elemző. A legfőbb ügyész korábbi 6 évre szóló, feles többséghez rendelt megválasztása 9 évre és kétharmados többségre emelkedett. Mindez azt jelenti, hogy Polt Péter 2019-ig biztosan hivatalban maradhat, és ha utódját nem sikerül majd a szükséges széles konszenzussal megválasztani, akár egészen 70 éves koráig az ügyészség vezetője lehet.

A Nemzeti Bank elnökének megbízatását a kormány tervezete a mostani 6 évről 9 évre emeli, azaz 2013-ban, Simor András hivatali idejének lejártakor a miniszterelnök által vezetőnek javasolt személy – például Járai Zsigmond – 2022-ig kapna mandátumot. Az Állami Számvevőszéknél marad a korábbi 12 éves mandátum. Ez azt jelenti, hogy a tavaly megválasztott Domokos László szintén 2022-ig állhat az intézmény élén.

Az elemző a Költségvetési Tanáccsal kapcsolatban azt írja: a költségvetési eljárásban vétójogot (“előzetes hozzájárulás”) kapó intézmény élére a köztársasági elnök 6 évre nevez ki. A pár hete kinevezett Járai Zsigmond így elméletileg 2017-ig állhat az intézmény élén. Ha 2013-ban esetleg átigazol a jegybank élére, az utódja 2019-ig kaphat mandátumot – olvasható a torokgaborelemez.blog.hu-n.
forrás:hír24/Forrás: Független Hírügynökség

Leave a Reply 248 megnézve, 1 alkalommal mai nap |
Tags: