< Böngészés > Főoldal / Magyar Helsinki Bizottság / Blog article: Baj hátán baj A világ gazdaságát is szétrombolhatja a japán cunami

| Mobile | RSS

Baj hátán baj A világ gazdaságát is szétrombolhatja a japán cunami

Japánt múlt pénteken földrengés, majd cunami sújtotta, amely hatalmas károkat és számos emberéletet követelt. Ezt követően a Fukushima Daiichi atomreaktorban robbanások történtek majd tűz ütött ki, ami világszerte aggodalmat okozott.

Számszerűsíteni a károkat és következményeket nemcsak lehetetlen, de a japán társadalomra nézve a valódi károk súlyos alulbecslése is lenne. A katasztrófa pénzpiaci hatásait és következményeit azonban érdemes elemezni, illetőleg óvatos becsléseket tenni a befektetési döntések és stratégiák változására.

Milyen lesz a hatás a GDP növekedésre?

A katasztrófa sújtotta régió Japán GDP-jének 5-7%-át és a teljes ipari termelés 7%-át adja, ezért a rövid távú gazdasági következmények egyértelműen negatívak lesznek. Sok az alkatrészgyártó vállalat, ezért a hatást a régión kívül is jelentősen megérzik majd az alkatrész-ellátottság akadozása miatt. A befektetői és a vállalati bizalom is nagyban sérülni fog, amelynek következtében a gazdaság talpra állása is egy-két negyedévvel elhúzódhat. Mindemellett a termeléskiesések időszakosak lehetnek vagy kompenzálhatják más régiók. Ezért a rövid távú negatív hatást kiegyensúlyozhatja a második féléves fellendülés és a 2012-es fejlődés, amikor várhatóan már folynak a helyreállítási munkálatok. Az 1995-ös kobei földrengéssel párhuzamot vonva elmondható, hogy ott a GDP kezdeti csökkenése után a mutató gyorsan helyreállt, amint a termelést áthelyezték és új gyárakat építettek. Tekintve, hogy a japán kibocsátási rés jelentős (kb. 3%), ez újra megtörténhet.

Mi várható az energiaellátásban?

Míg a kobei földrengésben nem semmisültek meg áramtermelő erőművek, addig a mostani földrengés miatt jelentős áramellátási zavarok keletkeztek, amelyek akár hónapokig is elhúzódhatnak. Japán erőforrásokban szegény ország: felhasznált energiájának körülbelül 85%-át importálja és áramellátásának körülbelül 25%-a függ nukleáris energiától. Japán 54 reaktora közül jelenleg 11 nem működik. A régióban található 2 atomerőmű a teljes atomenergia termelés 20%-áért és a teljes energiatermelés 6%-áért felelős. A termelés csökkenni fog, ezért a következő hónapokban Japán különböző régióiban felváltva kapcsolják le az áramellátást, és zavarok lesznek a gáz- és vízellátásban is.

Sok szektorban a vállalatok gyárleállításra kényszerülnek majd. Ezen kívül az infrastruktúra és a közlekedés is károkat szenvedett. Japánnak importálnia kell a hagyományos természeti kincseket, úgy mint az olajat, a szenet és a természetes gázt, hogy az áramtermelés kiesését kompenzálja, ami szükségképpen az energiahordozók áremelkedését okozza majd.

Mit tesznek a pénzügyi döntéshozók?

A monetáris és fiskális döntéshozók már megtették az első lépéseket. A Japán Központi Bank (BoJ) extra likviditást biztosít a bankoknak: 20 trillió jen többlet overnight likviditást nyújt a pénzügyi rendszernek és megduplázza a kötvény-visszavásárlási programját 5 trillió jenről 10 trillió jenre. A gazdaság borzasztó pénzügyi helyzete ellenére még több pénzügyi stimulusra számíthatunk. A japán államkötvényekre tett nettó hatás nem egyértelmű, mivel az új kibocsátásokat ellensúlyozhatja a BoJ visszavásárlási tevékenysége. Mi több, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a kormány újjáépítési kiadásai (például az 1995-ös kobei földrengés után) alig voltak hatással a japán államkötvényhozamokra.

Mi fog történni a japán jennel?

1995-ben a jen nagymértékű erősödését tapasztaltuk a katasztrófa utáni hónapokban, habár ebben az időszakban ment csődbe a Barings, és ekkor volt a mexikói válság is, ezért a biztonságra való törekvés keresletet támasztott a jennel szemben. Emellett nagy mennyiségű tőkét repatriáltak a helyreállítások finanszírozására, valamint a biztosítási pénzek is beáramlottak az országba. Ezúttal szintén jen erősödést tapasztalhatunk majd, bár valószínűleg ez most korlátozottabb lesz. Ez az árfolyamemelkedés hátrányos lehet a japán részvénybefektetésekre nézve.

Mi volt a pénzpiacok eddigi reakciója?

A japán részvénypiac veszteségei jelentősek. A kezdeti reakciók szerint péntektől a keddi zárásig több mint 18%-ot esett a Nikkei. Néhány szektor – például a közművek, a szállítás, a technológia és a pénzügy – különösen nagyot esett.

Általánosságban elmondható, hogy a nukleáris energia iránt megrendült a bizalom és ez tükröződik a tőzsdén. Az atomerőművek beszállítói is, mint például a termelési eszközök előállítói vagy az uránbányák árfolyamai is nagymértékben estek. Ezzel szemben a napenergia és szélenergia előállítóinak árfolyamai feltűnően emelkedtek.

A részvénypiacok a termelés csökkenésére számítanak: a japán acéltermelők visszaesést fognak tapasztalni, mivel az egyes régiók felváltva fogják korlátozni energiaellátásukat. Míg a japán acéltermelők részvényárfolyamai estek, addig a koreai árfolyamok emelkedtek. Ugyanez a kép mutatkozott néhány technológiai részvény esetében is. A nagy részvénypiaci esés a pénzügyi szektorra is igaz, hiszen a piac azt árazza be, hogy a biztosítók nagy veszteségeket fognak elszenvedni a kárkifizetések miatt.

Az ING Investment Management (ING IM) szakértőinek véleménye szerint egyes részvények árfolyama indokolatlanul nagyot esett, a piacok túlreagálták a helyeztet, így kedvező lehetőségek adódnak egyes részvények vásárlására. Mindezek mellett az ING IM úgy véli: a piacok gyorsan talpra fognak állni. Egyelőre a katasztrófa hatása a 10 éves japán kötvényhozamokra mérsékelt, mindemellett a befektetők kockázatkerülése alacsonyabb hozamokhoz vezethet.
forrás: ma.hu

Leave a Reply 262 megnézve, 1 alkalommal mai nap |