< Böngészés > Főoldal / Riport / Blog article: Egy homok sziget rejtélye

| Mobile | RSS

Egy homok sziget rejtélye

2011. április 12. | hozzászólás | Riport


A Brit felfedező, James Cook kapitány 1770- ben Ausztrália keleti partja mentén hajózott felfelé. A mai Brisbane – től kicsit több mint 150 km-re északra egy hatalmas homokos partú sziget mellett hajózott el, mely mostanában 300 ezer látogatót vonz évente! Ám Cook nem igazán foglalkozott vele. Sőt, másokkal együtt úgy gondolta,- ez csak egy félsziget, nem is igazi sziget. Néhány évvel később Matthew Flinders felfedező, partra szállt a szigeten. Ettől a félszigettől semmi sem kopárabb a világon. – írta. Ha Cook s Flibnders vállalták volna, hogy megnézik, mi rejlik több kilométerre távolabb az aranyló partok és a dűnék mögött, teljesen más lett volna a véleményük. Valódi esőerdőket, kristálytiszta, édesvizű tavakat, gyönyörű színű homoksziklákat, valamint több állatfajt láthattak volna.
A világ legnagyobb homokszigetének, a Fraser szigetnek a jelentőségét mutatja, hogy 1992- ben felkerült a Világörökség listájára.

A hegyekben született.
A Fraser sziget 120km hosszú, mint egy 25 km széles, és 160ezer hektáros területen fekszik. A tömör homokdombok majdnem 240 méterrel a tengerszint fölé emelkednek, ezért a legmagasabb homoksziget a világon. Vajon milyen erők alakították ki ezt a figyelemre méltó földtömeget?
A bizonyítékok alapján arra következtetünk, hogy a szigetet alkotó mérhetetlen mennyiségű homok Nagy – vízválasztó – hegységből származik, ami Ausztrália keleti partján végigvonul. Az évszázadok során a heves esőzések a sziklákból darabokat mostak le, s belesodorták őket a folyókba, a tengerbe. Az óceáni áramlatok finom homokká csiszolták a szikladarabokat, s fokozatosan észak felé sodorták őket a tengerfenéken. Az óceán fenekéről kinyúló hegyfokok s sziklás kiemelkedések útját állták a homokszemeknek, melyek így felhalmozódtak, s megszületett a Fraser sziget.
A Csendes –óceán az óta is folyamatosan friss homokkal látja el a sziget partjait. Ott a szél befelé fújja a homokot, s ez által dűnék alakulnak ki,. amik évente egy méternyit kúsznak előrébb, mindent beborítva, ami az útjukba kerül.

Édesvizű tavak s különleges erdők
Bármilyen meglepő, szerte a szigeten 40 édesvizű tava találunk a homokdűnék mélyedéseiben. De minek köszönhető, hogy nem szivárog el belőle a víz? Egy szerves anyagokból álló rétegnek, vagyis a humusznak, mely bomlásnak indult a levelekből, fakéregből s gallyakból.
A szigeten vannak olyan tavak is, melyek akkor képződnek, amikor a homokgödrök a rétegvíz szintje alá süllyednek. Az édesvíz beszivárog a gödrökbe, s mivel a homok szűrőként viselkedik, a tó vize kristálytiszta lesz. Ezek a tavak tulajdon képen a rétegvízre nyíló ablakok.
A tavakat az évente lehulló 1500 milliméternyi eső táplálja. Abból a vízből, ami nem a tavakban köt ki, nem is a homokképződmények isszák fel, patakokká alakulnak, s a tengerbe ömlenek. Az egyik ilyen folyó a becslések szerint óránként sokkal több, mint 5 millió liter vízzel táplálja a Csendes .- óceánt.
A sok víznek köszönhetően a Fraser sziget mindenhol üde zöld. Rendes körülmények között tápanyagban szegény, homokos talajon nem alakulnak ki esőerdők. A Fraser sziget mégis azon kevés helyek közé tartozik a földön, ahol az esőerdők ezen a talajon burjánzanak. Sőt, volt idő, mikor az erdő olyan sűrűvé vált, hogy egy évszázadon át a favágók fejszecsapásaitól visszhangzott. Különösen a kaurifenyő és kétfajta eukaliptuszfa vonzotta az erdészeket. Egyikük 1929 – ben ezt mondta: – akik erre járnak, láthatják, az óriási szálfák fal gyanánt állnak; és a 45 méteres magasságot is elérhetik. E hatalmas erdei királynők két – három méter átmérőjűek.”
Néhány fát, mint pl., a terpentinfát Szuezi csatorna oldalfalainak építésénél is felhasználták. Ma azonban a Fraser sziget fái nyugalomban öregedhetnek meg!

Tragikus múltú paradicsom
A sziget neve egy tragédiához fűződik. 1836-ban James Fraser kapitány a feleségével, Elizával hajótörést szenvedett, a Stirling Castle nevű kétárbocos vitorlással. Életben maradtak, s a szigeten vetődtek partra. Valószínű, egy bennszülött törzs végzett a kapitánnyal, ám Elizát később megmentették! A tragédia emlékére a Nagy homokszigetet elnevezték Fraser szigetnek.
A bennszülötteket szintén tragédia érte! Egykor közel 2000 őslakos élt a szigeten, akik jó felépítésű, erős emberek hírében álltak. Lakóhelyüket K’garinak, vagyis paradicsomnak nevezték, mivel a sziget születéséről szóló legendájuk szerint a leggyönyörűbb hely a Glóbuszon.
Az európai betegségek sajnos megtizedelték a szigeten élőket, ráadásul a XX század kezdetére a megmaradtak többségét áttelepítették a kontinensre

Biztos menedék.
Napjainkban a sziget valóságos paradicsoma a vadvilágnak. A legismertebb lakói közé tartoznak a dingók, vagyis az Ausztráliai vadkutyák. A Fraser szigeten élő dingók nem érintkeznek a kontinensen élő házi kutyákkal, így őket tartják a legfajtisztábbnak Kelet-Ausztráliában. Ezért óvatosan és megfelelő távolságot tartva kell velük bánni.
A szigeten több mint 300 féle madárfajt figyeltek meg. A brahmin kányák és a fehér hasú rétisasok a tengerpart környékén köröznek, míg a tükrös halciónok a tavaknál repdesnek. A szigetre látogató vándormadarak, közé tartozik a mongol lile, aki Szibériában él, azonban a tél elől délre repül. Útcélja elérése előtt egy kicsit megpihen a Fraser szigeten. Időszakonként 30 ezer vagy ennél is több holló nagyságú, mézevő denevér jelenik meg. Ők az eukaliptuszfa nektárjára éhesek.
A Fraser szigetet körülvevő vízben szintén nyüzsög az élet. Pl. a hosszúszárnyú bálnák a jeges déli sarkvidékről a Nagy korallzátony felé tartanak, ott párzanak és szülik meg a kicsinyeiket. A visszafelé vezető úton a bálnák látványos bemutatóval kedveskednek: hatalmas testükkel a levegőbe rugaszkodnak, majd óriási csobbanással visszaesnek, ez több kilométeres távolságból is látható.
Ez a lenyűgöző sziget igazán megérdemel egy ilyen fenséges köszöntést.
-oil-

Leave a Reply 928 megnézve, 2 alkalommal mai nap |
Tags: