< Böngészés > Főoldal / Életképek/bulvár / Blog article: Borkai: ha a kormány elviszi az iparűzési adót, Győr bedől

| Mobile | RSS

Borkai: ha a kormány elviszi az iparűzési adót, Győr bedől

2011. június 2. | hozzászólás | Életképek/bulvár

Hoffmann Rózsának be kell látnia, hogy tévedett, az iparűzési adót ne vigye el a kormány, Tkacsov a példakép, és sok sikert Csányi Sándornak – interjú Borkai Zsolt győri polgármesterrel, a Magyar Olimpiai Bizottság Elnökével.

Győr új szlogenje úgy hangzik: a jövő Győrben épül. Nem orrolnak a polgármester-társak, hogy kisajátítja magának a jövőt, ha már elkezdődött?

Nem sajátítom ki, sőt ez a mondat sokkal inkább egy összefogás jelképe – a város egy nagy cég és az egyetem összefogásáé. Mert felismertük, hogy mitől épül valóban Győrben a jövő: az oktatástól. A legfontosabb a szakképzés és a kutatásfejlesztés kérdése. Amikor nagy cégek vezetőivel beszéltem, számukra az volt a legfontosabb, hogy az adott régióban legyen elegendő, szakképzett munkaerő. Mi erre az igényre alapoztuk a jövőt, megváltoztattuk a szakképzést, kutatási-fejlesztési rendszert dolgoztunk ki, ösztöndíj-rendszert hoztunk létre. Persze közösen az egyetemmel és egy nagy céggel.

Utóbbit nevezhetjük Audinak?

Igen.

Most viszont a jelenleg érvényes felsőoktatási koncepció szerint Hoffmann Rózsa államtitkár a nyolcad akkora soproni egyetem alá sorolná be a győri univerzitást. Az Audi által adott támogatás átcsoportosítható, vagy kizárólag a győri egyetemnek szól?

Abszolút a győri egyetemnek szól.

Most mit tesz, szembe megy a kormánnyal?

Amikor napvilágot látott ez a koncepció, akkor a győri országgyűlési képviselők az egyetemmel és az Audival összefogva deklarálták, hogy a győri egyetem olyan intézmény, ami a legszigorúbb kritériumoknak is megfelel.

Bővebben?

Ez az egyetem olyan hallgatókat bocsát ki, akik el tudnak helyezkedni – ennél fontosabb szempont nincs. Éppen ezért az egyetemre oly mértékű a jelentkezés, hogy semmi szükség nincs a beolvadásra. Ez az egyetem felismerte, hogy egy motordiagnosztikai központot kell létrehozni, mert nemcsak a régióra kell koncentrálni, hanem Közép-Kelet Európára: azaz bárki a motordiagnosztikához az autógyártáshoz kapcsolódó kutatást szeretne, akkor Győr tudja fogadni. És megjegyezném, hogy Európa fejlett városaiban mindenhol ragaszkodnak a kutatásfejlesztéshez. Ráadásul ez az intézmény kerül a legkevesebb pénzébe az államnak, ugyanis – ahogy azt a fenti példa is mutatja – mindig megtalálta a fő bevételi forrásait.

És miképp lesz képes új irányba fordítani az államtitkárt Magyarország egyik legjelentősebb városa?

Hm, nézze, ez az a lobbitevékenység, ami a sok szálon futó érdekeket, az ellenvéleményeket becsatornázza. Lobbizni kell, érvelni, egymás mellé tenni a megmaradást alátámasztó és a megmaradást ellenző indokokat, és ezek alapján az oktatásért felelős államtitkárnak be kell látnia, hogy ennek az egyetemnek önálló egyetemnek kell lennie. Pontosan azért, mert csak az oktatás képes választ adni a válságra: azok a nagy cégek, amelyek korábban felszívták a szakképzetlen munkaerőt – például a Philips – most tönkrementek a krízis alatt. Mi fel mertük vállalni, és gimnáziumi osztályokat szüntettünk meg, a szakképzésbe tereltük át a gyerekeket, több százmillió forintnyi ösztöndíjat adtunk azoknak, akik hiányszakmákat tanultak. Mert tudtuk, hogy csak így tudunk kilábalni a válságból.

Ami alatt a munkanélküliség 4 százalékról 10-re ugrott. Hogy áll most a munkanélküliségi ráta?

Az előttünk álló hatalmas fejlesztésre azt szokták mondani – akik már láttak ilyet –, hogy el sem tudjuk képzelni, mit jelent ez majd Győrnek. Munkahelyek létesülnek, a szolgáltatások felpörögnek – oly mértékben, hogy aki dolgozni akar, annak lesz lehetősége.

Azt mondják, az Audi iparűzési adója mintegy 12 milliárd forint…

Ez nem így van.

Akkor mennyi?

Ez adótitok, így nem szokták nagydobra verni. Nem szabad elfelejteni, hogy az előző kormány olyan kutatás-fejlesztési kedvezményeket biztosított, amit a cég leírhatott az adóalapjából, így automatikusan csökkent az iparűzési adója is. Maradjunk annyiban, hogy Győr összesen 13 milliárd forint iparűzési adót szed be.

Számoljunk tehát 13 milliárddal – ugyanis azt mondják, hogy a kormány egészen sok haszonra tehet szert, ha jelenlegi tervek szerint elviszi az iparűzési adót, és cserébe működteti az önkormányzat helyett az egészségügyet és az oktatást.

Én csak az oktatásról beszélhetek, mert a kórház fenntartója a megye, szóval körülbelül 40 százalékát finanszírozza jelenleg az állam oktatásnak, miközben Győr átállt a szakképzésre – ami jóval többe kerül, mint például egy gimnáziumi képzés –, hogy dolgozhassanak az emberek. Mert vissza kell hozni a szakmák becsületét. Nyilván minden szülő azt szeretné, hogy a gyerekei egyetemre, főiskolára menjenek, és persze ez is nagyon fontos, de a szakképzés is ráadásul ez a szakképzés, más mint annak idején, maga a munka teljesen más – egy olyan nívós történet, ahol már nem nyakig úszik az olajban a diák.

Térjünk vissza az iparűzési adóra…

Tehát, ha az iparűzési adó elkerül Győrből az önkormányzat be fog dőlni. A jelenlegi 41 milliárdos költségvetés mintegy egyharmadát adja az iparűzési adó, ha ez nincs, akkor a város finanszírozhatatlan. Eleve rengeteg olyan strukturális beruházást fedezünk ebből a bevételből – például ipari parkok, úthálózat – amelyekre később újabb projektek épülhetnek. Ráadásul pont a jelenlegi kormánypárt volt az, amelyik azt mondta: az iparűzési adót ne az adóhivatal (immár NAV – a szerk.) szedje be, hanem az önkormányzatok, hiszen a nevében is benne van, hogy helyi adó. Szóval győri polgármesterként és országgyűlési képviselőként azért szállok nemes küzdelembe, hogy az iparűzési adó továbbra is helyben maradjon. És ne felejtsük el, hogy az iparűzési adóból a nagyvárosok milliárdos nagyságrendben csorgattak vissza a központi költségvetésbe – adóerőképesség-elvonás címén. Volt olyan év, amikor Győr ezen a címen 2,5 milliárd forintot fizetett be a kormányzati kasszába, mert a tervezettnél magasabb volt az iparűzési adóból származó bevétele, és most is mintegy 1,5 milliárdot fizet. Azaz tulajdonképpen hozzájárul a többi település felzárkóztatásához, azaz effektíve kiterjeszti a régiót. És ezt teszi az infrastruktúrafejlesztések esetében is, hiszen például az Audi dolgozóinak csak 40 százaléka győri, a többi alkalmazott 60-80 kilométeres vonzáskörzetből érkezik. És a Győrben dolgozók személyi jövedelemadója pedig a vonzáskörzet településein marad.

Ha már beruházások: a város egy multifunkcionális sportarénát épít. Kósa polgármester 12 milliárdért húz fel egy új stadiont Debrecenben, amiről azt mondják, hogy kihasználatlanul áll majd. Győr is presztízsberuházásra készül?

Szerintem mindenképpen van igény erre a csarnokra, Győrnek nem elegendő a pár ezres egyetemi csarnok. Ez a csarnok multifunkcionális, azaz minden nagy sportrendezvény, koncert, konferencia ide hozható.

És honnan lesz rá pénz – alsó hangon 4 milliárdra becsülik a költségét.

Közelebb áll a 7 milliárdhoz. De a város úgy kalkulál, hogy a befolyt társasági adóból az öt látványsportra (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda és jégkorong) fordítandó összegből egyrészt jut a beruházás lebonyolítására, másrészt a későbbiekben a létesítmény működtetésére.

A kormány stratégia ágazatként emlegeti a sportot, Csányi Sándor szerint pedig 2020-ra a magyar válogatott szépen hasít a futball-világbajnokságon. Most is úgy lesz, mint az ’50-es években, hogy lesz a társadalmi szelepként is szolgáló foci és más semmi?

A MOB elnökeként mást nem is mondhatok – és komolyan is gondolom –, hogy minden sportág fontos. De azt tudomásul kell venni, hogy éppen a labdajátékok ernyője alatt növekedhet az összes többi sportág – az öt kiemelt vonzza a nézőket és a szponzorokat, a közvélemény sokkal többet beszél róluk. Magyarországon 3200 településen van jelen ez az öt látványsportág. Egyelőre az önkormányzatok finanszírozzák ezeket, ám ha a helyhatóságok a piacról is kaphatnak pénzt, akkor átstrukturálhatják költségvetésüket, és kevesebbet adhatnak az öt látványsportra, így több jut a többi sportágra, többek között a tömeg- és szabadidő-sporta is. Ami persze nincs versenysport nélkül, hiszen az emberek akkor mozdulnak, ha vannak példaképeik, olimpiai bajnokaik.

Önnek ki a példaképe?

Alexander Tkacsov, egy szovjet tornász, a Tkacsov-szaltó atyja, gyerekkoromban ő volt a példaképem, nagyon tetszett a tornája.

Egyébként reális Csányi Sándor mondása 2020-ról?

A MOB keretein belül egyébként ez nem az én feladatom, de őszintén örülnék annak, ha Csányi Sándor elérné céljait a magyar labdarúgás területén.

Ami viszont biztos az ön feladata: mikorra prognosztizálna egy magyar olimpiát?

Az olimpia rendezése az alapszabály része, magyarán a MOB-nak mindent meg kell tennie, hogy egyszer legyen olimpia – a realitások most azt mutatják, hogy a következő húsz évben nagy valószínűséggel nem lesz. De azért van egy remek lehetőség: a 2017-es európai ifjúsági olimpiai fesztivál(EYOF), aminek kapcsán MOB-elnöki és győri polgármesteri funkciómban egyaránt szeretnék „mozogni”, ugyanis azt szeretném, ha Győr lehetne az esemény helyszíne, bár így sem könnyű, ugyanis komoly ellenfelekkel kell számolnunk.

Például?

A cseh Brno mindenképpen, de egyelőre nincsenek konkrétumok, most kezdődik a készülődés, és a pályázathoz kapunk állami támogatást is.

Mennyi pénzről beszélünk?

Mintegy 2 milliárd forintról.

Az nem disszonáns, hogy a MOB elnöke egyeztet a helyszínről Győr polgármesterével, tehát ön lobbizik önnél?

Azt szoktam mondani, hogy a két pozíció pozitívan erősíti egymást: a MOB elnöke lobbizik egy európai rendezvényért, és a városvezetőként remek helyszínt is biztosíthat.

forrás:atv.hu / Nagy B. György

Leave a Reply 259 megnézve, 1 alkalommal mai nap |