< Böngészés > Főoldal / Életképek/bulvár / Blog article: “Azóta sem kaptunk választ” – államosítás óvodától egyetemig iskola, oktatás, AKG, Hoffmann Rózsa

| Mobile | RSS

“Azóta sem kaptunk választ” – államosítás óvodától egyetemig iskola, oktatás, AKG, Hoffmann Rózsa

2011. június 6. | hozzászólás | Életképek/bulvár

“Azóta sem kaptunk választ” – államosítás óvodától egyetemig
iskola, oktatás, AKG, Hoffmann Rózsa

Annak ellenére, hogy a hatalmon lévők ellenzékben hazaárulással vádolták elődeiket az iskolarendszer szétveréséért, a mostani kormányzat működését az iskolabezárások, összevonások miatti botrányok kísérik.

Nincs kegyelem: a Fidesz bezárta a sikeriskolát

Budapest, Nyíregyháza, Érd, Bonyhád, Kaposvár. Csak néhány olyan település, amely az utóbbi időben a helyi iskola tervezett bezárása, más intézménnyel való összevonása miatti szülői aggodalmaktól, tiltakozásoktól és demonstrációktól hangos. E hangokat természetesen fölerősíti a jelenlegi ellenzék is, de ez már csak így szokás. Ha mi szüntetünk meg iskolát, az gazdasági racionalitás, ha ellenfeleink, az rombolás.

Különösen nagy port vert fel az erzsébetvárosi Janikovszky Éva Általános Iskola és Gimnázium ügye, amely az önkormányzat korábbi ígéretei és a szülők és diákok érdekei ellenére mégis bezárásra kerül ősztől, pontosabban a tanulókat és a tanárok egy részét beolvasztják a kerület egy másik intézményébe. Hiába a hivatal előtti tüntetéssorozat, hiába az érvek a túljelentkezőkről, a sajátos oktató-nevelő program hatékonyságáról, pont került a történet végére.

Botrány övezi a kaposvári Toldi lakótelepi Általános iskola és Gimnázium tervezett bezárását is, már csak azért is, mert az igazgatónő állítása szerint Szita Károly polgármester korábban arról biztosította az iskolavezetőt, hogy az intézmény megmarad. Aztán mégsem így történt, annak ellenére, hogy az iskolába sok a túljelentkező, tehát nincsenek problémáik a kihasználtsággal. Mint a szülői munkaközösség vezetője a STOP-nak elmondta, amennyiben az önkormányzat nem vonja vissza a gimnáziumi részlegüket érintő döntését, június közepén ötven pedagógus és szülő kezd éhségsztrájkba.

A legutóbbi hírek már az alternatív oktató-nevelő munka magyarországi beindításában úttörő szerepet játszó budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium további működésének várható ellehetetlenítéséről szóltak. “A hivatalos minisztériumi verzió szerint az iskolát nem, csak az azt működtető alapítványt érinti a tervezet” – pontosít Horn György, az AKG pedagógiai vezetője.

Az 1988-ban létrejött magánalapítvány csak az akkori oktatási tárca kísérleti iskolájaként jöhetett létre, tehát az alapítványban benne van a magyar állam is. A kormány 2010 decemberében született döntése, miszerint a közalapítványokat felszámolja, és állami feladattá teszi a tevékenységüket, érinti az AKG-t működtető alapítványt is. “Idén februárban egy egyeztető tárgyaláson jeleztük a kormány illetékeseinek, hogy nekünk nem jó a nonprofit kft-vé alakítás, de azóta – egészen mostanáig – nem kaptunk választ” – mondja Horn.

“Ugye, segítesz nekünk, hogy ne államosítsák a sulinkat?” – fohászkodnak az iskola előtti lépcsőn ücsörgő lányok, majd hosszasan ecsetelik, miért szeretnek az AKG-ba járni, mitől más, mitől jobb ez az iskola, mint a többi. Például hogy gyerekközpontú, hogy emberszámba veszi a diákokat is, hogy a tanárok igyekeznek a gyerek egyéni képességeihez igazítani az oktatást, hogy nem a tekintélyelvre épül az ottani munka.

“Olyan iskoláról van szó, amely saját forrásokból működik, ebbe az állam tizenöt éve egyetlen fillért sem tett bele” – mondja Horn György, hozzátéve, hogy érveit elsorolta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárnak is. Az AKG a szülői befizetésekből és az állami normatívából él, lehetőséget kínálva a pénztelen szülők tehetséges gyerekeinek számára is. Az iskolavezető furcsállná, ha hirtelen többségi állami tulajdonná válna az intézmény, ami óriási kockázatot jelentene a jövőben. “Minden politikai és szakmai oldalról azt halljuk, hogy nem cél az AKG fölszámolása és korlátozása, de a kormány tervezett változtatásával meglenne ennek a lehetősége” – állítja Horn.

A pedagógiai vezető reméli, sikerül olyan megállapodást kötniük az állammal, amely hosszú távon is védené intézményük autonómiáját. Horn általánosságban egyetért azzal, hogy a gyereklétszám csökkenése kapacitásbőséget hozott létre a közoktatásban. Ugyanakkor nem látja jó iránynak az intézmények államosításával történő rendcsinálás kormányzati politikáját. “Ez egy differenciált társadalom, létrejöttek azok a polgári közösségek, amelyek ragaszkodnak a saját iskoláikhoz, és részt is vállalnak azok működtetéséből. Az állami beavatkozások megakadályozzák az oktatás és a pedagógia modernizációját” – összegzi véleményét Horn György.
forrás:hírstart

Leave a Reply 342 megnézve, 1 alkalommal mai nap |