< Böngészés > Főoldal / Magyar Helsinki Bizottság / Blog article: Recseg-ropog a palesztin látszategység

| Mobile | RSS

Recseg-ropog a palesztin látszategység

Repedezik a Fatah és a Hamasz egysége – a mérsékelt és a szélsőséges palesztin frakció egyelőre képtelen megállapodni arról, hogy ki vezesse az egységkormányt. Palesztin tisztviselők és független elemzők szerint egyre inkább kérdés: mennyire lesz tartós a két fél közötti kiegyezés. Árnyalja a képet, hogy több független palesztin elemző szerint „nincs is kiegyezés”. Vannak, akik úgy vélik, hogy a kiegyezés csak taktikai húzás volt Abbász részéről. Egy dologban azonban mind a két fél egyetért: nem értenek egyet.

Az Egyiptom segítségével megkötött egyezményt váratlanul, május 4-én írta alá a két palesztin frakció képviselője Kairóban. Ezzel szerettek volna véget vetni a Fatah – Júdea és Szamáriában uralkodó – valamint a Gázát uraló militáns iszlamista Hamasz között fennálló, közel 4 éves konfliktusnak, amely a két arab terület között fizikai megosztottsághoz is vezetett. A nemzeti egységet követelő tömegek nyomására, valamint az arab országokat rázó zavargások hatására a rivális vezetés végül döntött: megpróbálják felszámolni a két oldal közötti különbségeket. Ráadásul, a Palesztin Hatóság elnökének – aki egyben a Fatah és a PFSZ vezetője – Mahmúd Abbásznak érdekében áll felmutatni legalább az egység látszatát, ha a palesztinok komoly gondolják, hogy szeptemberben megkísérlik elismertetni államukat az ENSZ-ben.

Amikor azonban a „kiegyezés” részleteire került a sor, a két fél zsákutcába került. Az első problematikus kérdés a konszenzuson alapuló ideiglenes kormányzat felállítása olyan független technokrata képviselőkből, akiket mind a két frakció elfogad. Ennek a kormányzatnak lenne a feladata a palesztin területek igazgatása, és nekik kell előkészíteniük az – egy éven belül megtartandó – elnöki és parlamenti választásokat.

A Fatah Fajádot szeretné, a Hamasz felháborodott

Eddig azonban nagyon kevés előrelépés történt. Ezen a héten a Fatah Központi Bizottsága (KB) – a párt legfőbb döntéshozó szerve – megerősítette, hogy Szalám Fajád – a Palesztin Hatóság jelenlegi miniszterelnöke – vezeti továbbra is a közös kormány élére szánt jelöltek listáját. Az amerikai képzettségű közgazdász egy nemzetközileg elfogadott figura, aki a nyugat bizalmát is megszerezte. A Hamasz azonban elutasította Fajád jelölését – a szélsőséges tagszervezet szerint az ideiglenes kormány fejének gázainak kell lennie. „Számunkra Fajád elfogadhatatlan, mert a neve a palesztin történelem egyik fekete fejezetével kapcsolható össze” – mondta Taher al-Nunu, Hamasz tisztviselő, aki azért hibáztatja Fajádot, hogy felelős a két frakció közötti konfliktus mélyítésében, a Hamasz szervezetek júdeai és szamáriai betiltásában, valamint együttműködött az izraeli biztonsági egységekkel.

Egy dologban egyetértenek: nem értenek egyet

Egy dologban azonban egyetért a két frakció, mind a Fatah, mind pedig a Hamasz: a kérdést nem fogja tisztázni a következő tárgyalássorozat. „Nincs ennek határideje” – közölte Muhammad Shatje, a Fatah KB tagja. „Megpróbáljuk ugyan a következő tárgyalásokon rendezni a kérdést, de úgy vélem, hogy tovább fog tartani”. Shatje további problémákat is előrevetített – ilyen például a belügyminiszter személye, aki a biztonsági erőkért fog felelni. Ő és mások is úgy vélik, hogy ezeket a „részleteket” végül Mahmúd Abbásznak, valamint a damaszkuszi emigrációban élő Hamasz vezérnek, Káled Mesálnak kell rendeznie.
Plakát az egységkormányt üdvözlő ünnepségen – nem veszik véresen komolyan.

Mélyben gyökerező válság

Palesztin elemzők szerint a problémák sokkal mélyebben húzódhatnak. „Aggódom a helyzet miatt” – mondta Mahdi Abdul Hadi, a Palesztin Akadémikus Társadalom a Nemzetközi Kapcsolatokért nevű független, jeruzsálemi elemzőintézet igazgatója. (Az intézet korábban bátorította a két frakció közötti kiegyezést.) Hadi szerint nem a miniszterelnök személye a legproblematikusabb kérdés, hanem a hatalom megosztását megvalósító politikai akarat hiánya. Egy gázai elemző, Hani Habib szerint „nincs valódi kiegyezés, a kiegyezésnek csak a légköre van meg”. Hozzátette: akadályok sorát, valamint az elkötelezettség hiányát látja mindkét oldalon.

Kizárták a Fatahból Dahlant, a Hamasz ellenzőjét

A palesztin politikusok között többnyire sok a szakadék, és nagy ideológiai, vallási, hatalomtechnikai ellentét van a Fatah és Hamasz között is. Ezen a hétvégén a Fatah KB kizárta tagjai közül egyik vezetőjét, Muhammad Dahlant: a gázai származású politikus a frakció biztonsági vezetője volt. A hivatalos palesztin hírügynökség a Wafa szerint a bizottság úgy döntött, hogy bűnügyi, gazdasági és egyéb vádak miatt igazságszolgáltatás elé állítják (más források szerint emberölés is szerepel a lajstromban). Emlékeztetőül: Dahlan régóta komoly ellenzője volt a Hamasz iszlamista terrorszervezetnek, így a Hamasz sem szimpatizált vele túlzottan, s most Mahmúd Abbász támogatását is elveszítette.

Huzavonával erősít Abbász

Az ideiglenes kormányzat körüli huzavona, a „papíron” megkötött kiegyezés késleltetése előnyös lehet Abbásznak. Izrael ugyanis kerek perec kijelentette, hogy nem hajlandó tárgyalni egy olyan kormányzattal, amelynek része a zsidó állam eltörlését sürgető Hamasz terrorszervezet – és az Obama adminisztráció is komoly fenntartásokat fogalmazott meg a kiegyezéssel kapcsolatosan. A Hamasz és Fatah egységkormány felállítása felszámolhatja a párbeszédet Izraellel, valamint súlyos veszélybe sodorná a Palesztin Hatóságnak folyósított amerikai dollár milliárdokat. Néhány palesztin pedig úgy tartja, hogy legalább egy látszategységnek meg kell maradnia. „Nem engedhetjük meg magunknak, hogy elbukjunk” – mondta a Fatah tisztviselője, Shatje. „A palesztin egység egy nagyon fontos kérdés a jövőnkre nézve. Gáza nélkül nincs állam” – tette hozzá.

Egyiptom: hideg békéből hideg ellenség?

Egyiptom szintén erőteljesen kiveszi a részét a politikai játszmából. A jelenlegi kairói ideiglenes kormányzat vélhetően beavatkozna, amennyiben azt tapasztalná, hogy a palesztin egység a tönk szélére jutna – ezzel támogatná az arab ügyet, Izraellel szemben pedig erősítené a feszültséget. A két szomszédos ország évtizedek óta fenntartotta egymás között az úgynevezett hideg békét. Hoszni Mubarak elnök bukásával azonban az egyiptomi külpolitika egyre jobban hagyatkozik az utca Izrael-ellenes hangjára, amellyel szintén csak a feszültséget szítja Jeruzsálem és Kairó között. Most, ahogy a Hamasz-Fatah egyeztetések alábbhagytak, újabb események élezik a két ország közötti viszonyt: az egyiptomi hatóságok hétfőn azzal vádolták meg Ilan Grapelt, az Egyiptomban tartózkodó amerikai-izraeli állampolgárságú férfit, hogy a zsidó állam számára kémkedik – 15 napra letartóztatták. Az egyiptomi ügyészség szerint Grapel, akit először vasárnap állítottak elő a hatóságok, azért tartózkodik Egyiptomban, hogy „ügynököket toborozzon”. Kairó azzal vádolja a férfit, hogy a forradalom során uszító tevékenységet folytatott, és igyekezett feszültséget kelteni az egyiptomi muszlimok és a kopt keresztények között.

Az izraeli Haaretz nevű napilap 2006-ban közölt interjút a férfival, miután Grapel – aki akkor katona volt az izraeli védelmi erőknél – megsérült a libanoni háborúban.

Az Izraeli Külügyminisztérium hétfőn azt mondta, hogy Grapel amerikai útlevéllel lépett be Egyiptomba, ezért ügye az amerikai konzulátus kompetenciájába tartozik. Jigál Palmor, a jeruzsálemi külügy szóvivője közölte, hogy Grapel nem kém, és nem tud arra felelni, miért tartóztatták le az egyiptomi hatóságok. Az izraeli külügyminiszter, Avigdor Lieberman is cáfolta, hogy a diákéveit taposó fiatalember bárkinek kémkedett volna.

forrás:atv.hu / New York Times / ML

Leave a Reply 261 megnézve, 1 alkalommal mai nap |