< Böngészés > Főoldal / Tudomány/gazdaság / Blog article: A véres hasmenés-járvány csak a kezdet?

| Mobile | RSS

A véres hasmenés-járvány csak a kezdet?

2011. június 20. | hozzászólás | Tudomány/gazdaság

A véres hasmenés-járvány csak a kezdet?

Mintha a természet az ember ellen fordult volna az utóbbi években: egyre gyakoribbak az eredetileg csak állatokon tenyésző, emberre is átterjedő veszélyes járványok.

Kérdés, hogy a sajtó szentel nagyobb figyelmet a járványoknak, vagy tényleg elszaporodtak? Tuboly Sándor professzort, a Magyar Zoonózis Társaság elnökét, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Járványtani és Mikrobiológiai tanszékének tanárát, volt tanszékvezetőjét kérdeztük:

A sajtó szentel nagyobb figyelmet az állatról emberre terjedő járványoknak, vagy tényleg elszaporodtak?

Az utóbbi évtizedekben valóban növekedett az olyan betegségek száma, amelyek állatokról terjedhetnek az emberre. Köztük említhető például a kergemarhakór, a majom poxvírus, a Nyugat-Nilusi láz, a Rift-völgyi láz, a Chikungunya-láz, valamint a madárinfluenza.

A kergemarhakór a prion okozta betegségek közé tartozik. Emberben az első hasonló kórkép az úgynevezett kuru, melynek tisztázása Carleton Gajdusek megfigyelésével kezdődik. Gajdusek a neve ellenére magyar felmenőkkel rendelkező, a szlovákiai Büdöskőről származó, később Nobel-díjas tudós. Még orvostanhallgató korában észrevette, hogy Pápua Új-Guineában a pápuák között terjed egy betegség, ami azért furcsa, mert általa csak nők betegednek meg, s lassú fizikai és szellemi leépülés után halnak meg tőle. Az egyetem elvégzése után elment Új-Guineába. Azt vette észre, hogy mikor a törzs elejtett egy majmot, az agyvelőt nyersen megették, de – valamely rituális oknál fogva – csakis nők fogyasztották. A felmenők agyának megevése is gyakorlat volt. Ennek következtében állt elő a kuru, a nevető halál, amit azért neveztek el így, mert a megbetegedettek úgy halnak meg benne, hogy igen érdekes, nevető arcmimikájuk van.

Itt kell megemlíteni az emberben előforduló Creutzfeldt-Jakob (CJD) és a Gerstmann-Staussler (GSS) szindrómát is, amelyek szintén a prion betegségek közé tartoznak és összefüggésbe hozhatók a kérődző állatokban előforduló prion betegségekkel.
ebola

Kicsit messze kerültünk a kergemarha kórtól…

Türelem, mindjárt érthető lesz. A juhok scrapie betegségéből következő GSS szindróma sajátos tünete, hogy az ember csak a számolóképességét veszíti el. Képzeljük el, hogy mondjuk egy karmester képes fejből vezényelni egy Beethoven szimfóniát, de nem tudja megmondani, hogy mennyi ötször hat. Nos, a már említett Gajdusek azt állította, hogy mi emberek úgy születünk, hogy az idegsejtjeink hártyáján van egy fehérje, amit prionnak neveznek. Egy másik tudós, Stanley Prusiner azért kapta a Nobel díjat, mert kiderítette, ez a fehérje, pontosabban ennek a fehérjének az elszaporodása felelős az összes eddig felsorolt betegségért. Prusinernek persze sokan a szemére vetették, hogy miként mondhat ilyen szamárságot, hiszen olyan anyag, aminek nincs nukleinsava, az szaporodásra képtelen. A prion a sejthártyában található fehérje, hőre érzékeny, labilis, az emberi enzimkészlet képes lebontani. Rendes fiziológiai folyamat során ez a prion felépül-lebomlik, felépül-lebomlik bennünk.

Hogyan alakul ez a prion kórossá? Hogy például juhokból származó, scrapie-vel fertőzött terméket eszik az ember. A juhból származó prion olyan változást idéz elő a mi prionjainkban, hogy azt az enzimjeink nem tudják többé elbontani. Ettől a pillanattól kezdve nem tud leépülni, hanem felhalmozódik, s így az idegsejtjeinkben szivacsos elváltozást hoz létre. Ezt hívják szivacsos agyvelőgyulladásnak. Azért nevezik kergemarhakórnak is, mert amikor a marhában lassan kialakul ez a betegség, szó szerint megkergül, megváltozik a viselkedése, támadóvá válik.
kergemarhakór

A kergemarhakór Angliából terjedt el?

Inkább mondjuk úgy, hogy az angolok követtek el két hibát. Először is a húsliszt előállításában vétettek. A húsliszt egy bármilyen módon elhullott állatból nyerhető, rendkívül értékes fehérjetáplálék. Úgy állítják elő, hogy a tetemeket 200 fokra hevítik, mert csíra nem maradhat benne életben, s a zsiradékokat pedig oldószerekkel távolítják el. Az angolok tehát egyrészt spóroltak, és a juhokból származó húslisztet úgy állították elő, hogy csak 130 fokon égették el a tetemeket, s ráadásul a szerves oldószer helyett centrifugálással igyekeztek a zsiradékot kiválasztani. Így a fertőző prion az idegsejt hártyáján nem inaktíválódott.

Az angolok még valamit vétettek, s ebből lett öt éve a Creutzfeldt-Jakob szindróma új variánsa: fertőzött szarvasmarha húst ettek, mégpedig nem jól átsütve, hanem ahogy a szigetországban dívik, véresen. Ha jól átsütik, a prion inaktiválódik, így viszont megmarad. A kergemarhakór lappangási ideje 15 év, első tünetei lassú leépüléssel jelennek meg. A betegség gyógyíthatatlan, kezdetben pszichiátriai tünetek, furcsa panaszok, kellemetlen érzészavarok formájában jelentkezik, melyeket hamarosan akaratlan mozgások és teljes szellemi leépülés követ.

Mi lehet tudni a legújabb járványról? A hasmenéses fertőzés is az állatról emberre terjedő betegségek közé tartozhat?

Annyi bizonyos, hogy koli baktérium okozza. Meglepő volt a német diagnosztikai hálózat bizonytalansága, hogy miért nem tudták meghatározni az eredetét: a tippek között szerepelt a spanyol uborka, csíra, paradicsom, saláta, előkerült még a bioterrorizmus is. Vélhetően olyan új baktériumról van szó, amely sokfelé előfordul, állatban, emberben, talán ivóvízben is. A kolibaktérium – ez ürülékben előforduló baktérium –, valamiként rekombinálódott, vagyis találkozott kettő, kicserélték a genetikai anyagaikat és létrejött belőlük egy új baktérium. Az a félelmetes benne, hogy ez a rekombináció rezisztens, azaz ellenálló minden gyógyszerrel szemben. Olyan toxinokat szabadít ki magából, amelyek pusztítják a vörösvérsejteket.

A madárinfluenza …

A madárinfluenza más kérdés. Tudni kell, hogy az influenzának három fő típusa van: „A”, „B”, „C”. Közülük a „B” és a „C” csak emberben, viszont az A emberben és állatban, így a madarakban egyaránt terjed. Így aztán, ha valaki fertőzött „C” vírussal, s még megfertőződik egy „A” vírussal és ez az „A” történetesen egy madárból származik, akkor olyan új vírus rekombináció jön létre, mellyel szemben védtelenek vagyunk.
madárinfluenza

A madár különleges lény. A vándormadarak, melyek többnyire vízimadarak, ha megszólal bennük a biológiai vekker, útra kelnek, s északról, Kanadából vagy Norvégiából elindulnak, Afrikán át megkerülik a Horn-fokot, s többségük végcélja a Hong Kong-i öböl. Ez az öböl olyan, mint egy nagy víruskeverő edény. A madarak a langyos tenger sekély vízében tartózkodnak, s oda is ürítenek. Miközben a táplálékukat kiválasztják a vízből, a vírusos ürülékkel szennyezett vizet szintén felveszik. Mivel a világ minden pontjáról odarepülnek, óriási lehetősége nyílik itt a rekombinációnak. A vízi szárnyasok nem pusztulnak el a vírustól, szemben a házi szárnyasokkal, viszont hazafelé menet az ürülékükkel körbebombázzák a Földet.

A rekombináció tulajdonképpen mutációt jelent? Vagy milyen jelenség ez?

Az történik, hogy a sejtbe jutott „C” típusú vírushoz még bekerül egy „A” vírus. Most mondok valamit, amit az egyetemi hallgatóim nagyon szeretnek. A vírusok úgy szaporodnak, hogy a sejten belül lezajlik egy sztriptíz, azaz a vírus leveti a burkát, s a nukleinsav genetikai anyaga arra kényszeríti a sejtünket, hogy vírusfehérjét termeljen. Miután pedig a szervezetünk átállt a vírusfehérje előállításra, megváltozik a genetikai kódunk, nem a ránk jellemző fehérjét, hanem vírust termelünk. És az „A” típusú vírus is levetkőzik, arra kényszeríti a „C”-vel már fertőzött sejtet, hogy „A”-ra jellemző vírust termeljen. Mivel kétféle folyamat egyszerre nem működik, az következik be, hogy a „C” és az „A” géndarabkái kicserélődnek és létrejön egy új vírus, például a H1N1 vírus.

Az eredeti kérdésre visszatérve: valóban gyakoribb mostanában az ilyen fertőzés, vagy csak jobban figyelünk rá?

Egyre több van. Látni kell persze, hogy a fertőző betegségek nem kőbevésett kórképek. Ha megnézzük az utóbbi száz évet, hogy mi miként változott, láthatjuk, akad olyan betegségcsoport, ami éppen olyan, mint évszázada. Ilyen teszem azt, a lépfene. Másoknak megváltozott a jellege, mint például a tuberkulózisnak.

De hát a tbc-t régen felszámoltuk, nem?

Most jön a reneszánsza. Dél-Afrikából öt éve elindult egy fertőzési folyamat, melynek során olyan tbc törzsek jelentek meg, amelyek minden gyógyszerrel szemben ellenállóak. Nemrég még azt mondták, Dél-Afrika messze van. de ma már csak néhány órás repülőút, s ideér. Feljött északra, Albániába, felgyalogolt a Balkánon, megjelent Magyarországon is. Több hazai halálesetet regisztráltunk már.

A változatlan és a megváltozó kórképű fertőző betegségek mellett megjelentek teljesen új betegségek. A már említett kergemarhakór, aztán a SARS nevezetű tüdőelváltozás, ami Kínából, Guangdong tartományból indult el, ahol a kutyaszerű macskát eszik.
SARS

Járványtani szempontból iszonyatos fenyegetés a globális felmelegedés. Megjelentek olyan vektorok – így nevezzük a hordozókat, azaz a különféle szúnyogokat, bolhákat, tetveket –, amelyek eddig csak a trópusokon létezhettek, most viszont az életfeltételeiket itt is megtalálják. Így jött el pillanatok alatt Indiából Olaszországba, Németországba, Franciaországba a csikungunya-láz, ami magyarul meggörnyedést jelent. Elért minket a Nyugat-Nílus-i láz, amit szúnyogok terjesztenek: ezt hazánkban is egyre gyakrabban állapítják meg. Megérkezett a Dél-Afrika-i Rift-völgyi, szúnyog terjesztette láz. S itt a régi pestis, aminek baktériumát az indiai patkány bolhája terjeszti. Ez a patkány eljött Európáig, megjelent Ukrajnában. Sorolhatnánk sokáig a felmelegedés okozta károkat. De mi még külön besegítünk a kis házi kedvenceinkkel.

A háziállatokra gondol?

A domesztifikáció során a hagyományos háziállatokkal, a kutyával, macskával, baromfival, lóval, sertéssel szoros járványtani egységet alkottunk, ezek kórokozói alkalmazkodtak az emberhez. Most viszont megjelent a modern domesztifikáció, bekerült az otthonokba a tengerimalac, az ugróhörcsög, a szíriai hörcsög, a mókus, a papagáj, a kanári, s egyes helyeken majmot is tartanak, mert jól mutat. Be kellene tiltani az olyan plakátot, amin a fagylaltot egyik oldalról a gyermek, másikról a kutya nyalogatja.

Az újkori domesztifikáció és a turizmus „áldásai” mellett látnivaló, hogy a róka, a vaddisznó ma már bemegy a falvak, városok kertjeibe, utcáiba. És el is megyünk a betegségekért, mint azok az amerikai nők, akik Indiába mentek az amerikai árak negyedéért plasztikáztatni magukat. A plasztikai műtétek kiválóan sikerültek, mert jók az indiai orvosok, csak néhány hónap múlva hirtelen halállal haltak meg a plasztikázottak, mert egy új baktériumot is kaptak a műtétek során.

Nem túlzás tehát azt mondani, hogy ökológiai fenyegetés alatt élünk, minden vészvillogatás indokolt.

Állati fenyegetettségek

Időrendben az első volt a kergemarha-kór. Nyolc-tíz éve jelent meg a Pox majomvírus, illetve annak Marburg változata, öt éve pedig a madárinfluenza. Itt kell megemlíteni a Creutzfeldt-Jakob (CJD) és a Gerstmann-Staussler (GSS) szindrómát is.

Évszázada változatlan betegségcsoport: tularaemia, leptospirosis, lépfene.

Megváltozott jellegű: tuberkulózis, Q-láz

Új, eddig ismeretlen betegségek: Nyugat-Nilusi láz, Csikungunya láz, lymphocytás agyvelőgyulladás, lassa láz

A világ minden részén megjelent újabb, vagy megváltozott sajátosságú kórokozó: Zaire, (majomhimlő), Brazilia, (Aracatuba virus, poxvirus), Kina (SARS, coronavírus), Thai-Burma (Rickettsia felis, macskák bolháiban), , Malaysia (Nipahvirus), Anglia (kergemarhakór), Torovirus, Bornavirus, Chikungunya láz, Sindbisvírus, influenzavírus H5N1.

Emberben előforduló prion betegségek: Kuru, Creutzfeldt-Jakob (CJD) betegség, GSS Gerstmann-Staussler , vCJD a CJD új variánsa.

Állatokban előforduló prion betegségek: juhokban a scrapie (surlókór), előfordulásuk ismeretes még nyércekben, szarvasokban, szarvasmarhákban, antilopokban, és macskákban is.
forrás:hiradó.hu

Leave a Reply 390 megnézve, 1 alkalommal mai nap |