< Böngészés > Főoldal / Nav / Blog article: ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÓ AZ ADÓHATÓSÁG ADÓSZAKMAI TEVÉKENYSÉGÉHEZ KAPCSOLÓDÓ FOLYÓSZÁMLA-KIVONATOK ÉS PÓTLÉKÉRTESÍTŐK KIKÜLDÉSÉHEZ

| Mobile | RSS

ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÓ AZ ADÓHATÓSÁG ADÓSZAKMAI TEVÉKENYSÉGÉHEZ KAPCSOLÓDÓ FOLYÓSZÁMLA-KIVONATOK ÉS PÓTLÉKÉRTESÍTŐK KIKÜLDÉSÉHEZ

2011. július 6. | hozzászólás | Nav

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) adószakmai tevékenységével kapcsolatos nyilvántartásának egyik legfontosabb eleme az adózók folyószámláinak vezetése. Jelen tájékoztató csak az adóztatási tevékenységhez tartozó folyószámla-kivonatokra és késedelmi pótlékértesítőkre vonatkozik, a vámszakmai tevékenységgel kapcsolatosan az érintettek külön értesítést kapnak.
A folyószámlán megtalálhatók azok a fontos adatok, amelyek megmutatják, hogy az adózónak az adózási folyamatban milyen kötelezettségei keletkeztek, illetőleg hogy azoknak mikor és milyen mértékben tett eleget.
Az állami adóhatóság – jogszabályi előírás alapján – a folyószámla egyenlegéről, továbbá amennyiben késedelmi pótlék felszámításával érintett, annak összegéről, részletezéséről és levezetéséről évente egyszer értesíti azon adózókat, akiknek az adószámlája 1.000 forintot meghaladó tartozást vagy túlfizetést mutat.
Nem kapnak értesítőt az elektronikus bevallók. Elektronikus bevallóknak azokat az adózókat tekintjük, akik 2011. január 1. és 2011. június 15. között törvényi alapon vagy önkéntesen küldtek be elektronikus úton bármilyen bevallást, vagy adatszolgáltatást. Ezen adózók várhatóan 2011. augusztus elejétől elektronikus úton tekinthetik meg a 2010. évi folyószámla-kivonatukat és késedelmi pótléklevezetésüket. A 2010-es adóévre felszámított késedelmi pótlék lekérdezésének módjáról és pontos kezdő időpontjáról az állami adóhatóság a későbbiekben külön tájékoztatást tesz közzé.
A korábbi évek gyakorlatának megfelelően az idei évben is a tájékoztatási kötelezettség keretében történik a 2010. évi folyószámla-kivonatok és a pótlékértesítők kiküldése, a gazdálkodó szervezeteknek 2011. július 11-e és 2011. július 14-e között, a magánszemélyeknek és az egyéni vállalkozóknak pedig 2011. július 18-a és 2011. október 28-a között.
Ügyintézés telefonon keresztül
Az állami adóhatóság az adókötelezettségek teljesítésének támogatása, az adminisztrációs terhek csökkentése, és az adózók számára kényelmesebb ügyfélkapcsolati megoldások biztosítása érdekében kiemelt figyelmet fordít az ügyfelek körében a személyes jelenlétet nem igénylő, egyedi adóügyek telefonon keresztül történő intézésének széles körben történő alkalmazására, ezért az idei évben – a kivonat és a pótlékértesítő mellett – megküldi az adózók részére a 11UK30 számú nyomtatványt és annak kivonatolt kitöltési útmutatóját is. A nyomtatvány a NAV Ügyintéző Contact Centeren (ÜCC) keresztül történő egyedi telefonos ügyintézést lehetővé tevő ügyfél-azonosító szám igénylésére, törlésére, cseréjére szolgál.
A folyószámla-kivonaton és a késedelmipótlék-értesítőn szereplő adatokkal kapcsolatos egyedi adóügyeket az adózó telefonon keresztül kizárólag az ÜCC használatával intézheti, így ha ügyfél-azonosító számmal még nem rendelkezik, akkor azt a megküldött, illetve a www.nav.gov.hu internetes honlap APEH Portál/Letöltések/Nyomtatványkitöltő programok elérési útvonaláról is letölthető, illetve kinyomtatható 11UK30 számú nyomtatvány papír alapon vagy Ügyfélkapun keresztül történő beküldésével illetékmentesen igényelheti. Az ügyfél a megképzett PIN kódot az igényléstől számított 30 napon belül kapja meg postai úton.
Ha az adózó az ügyfél-azonosító számát elveszíti, vagy az megsemmisül, illetőleg azt jogosulatlan személy megismeri, ajánlott a kódot a 11UK30-as nyomtatvány ismételt benyújtásával cseréltetni, elkerülve ezzel az esetleges visszaéléseket. Az azonosító szám az ÜCC hangvezérelt menüjének 3. pontjában is letiltható.
Az adózók ezen telefonos ügyintéző rendszeren keresztül nemcsak saját ügyükben, hanem képviselőként más ügyében is eljárhatnak abban az esetben, ha az ügyfelek azonosító szám igénylésén túl rendelkeznek állandó és teljes körű meghatalmazással, és képviseleti jogosultságukat a ’T180-as adatlapon az állami adóhatósághoz bejelentették.
A rendszer használata során a telefonáló egyedi beazonosítása az adóazonosítójának és az ügyfél-azonosító számának megadásával történik. Ha pedig az ügyfél képviselőként, tehát más nevében jár el, akkor meg kell adnia a képviselt adózónak az adószámát vagy adóazonosítóját is.
Az ÜCC az ország egész területéről helyi tarifával hívható a 40/20-21-22-es telefonszámon, továbbá külföldről is elérhető a 36-1/441-9600 telefonszámon. A szolgáltatás kizárólag munkanapokon, hétfőtől-csütörtökig 8.30 és 16 óra között, pénteken 8.30 és 13.30 óra között áll rendelkezésre.
A telefonos ügyintéző rendszer menüstruktúrája hivatalunk honlapján a www.nav.gov.hu internetes honlap APEH Portál felületén a Kapcsolatfelvétel-APEH menüpont Letölthető dokumentumok között található meg.
Ha az adózó nem egyedi adóügyet kíván intézni, általános kérdéseivel kapcsolatosan a NAV Általános Tájékoztató Contact Centeren (TCC) keresztül kaphat felvilágosítást. A szolgáltatás a 40/42-42-42-es kék számon, illetve külföldről a 36-1/250-9500 telefonszámon érhető el hétfőtől csütörtökig 8.30-16 óráig, pénteken 8.30-13.30 óráig.
A folyószámla-kivonat tartalma és felépítése
A kiküldött folyószámla-kivonat (1. számú melléklet) azokat az adatokat tartalmazza, amelyeket az állami adóhatóság 2010. január 1-je és a kivonat készítésének időpontja között az adózó folyószámláján nyilvántart. Ha az adózó a 2010. évre késedelmipótlék-felszámítással is érintett, a folyószámla-kivonata mellett pótlékértesítő(ke)t (2-4. számú melléklet) is kap, amely a 2010. január l-je és 2010. december 31-e közötti időszakra vonatkozó pótlékfelszámítás levezetését tartalmazza.

A kivonaton szaggatott vonal választja el a 2010. és a 2011. évi – a kivonat készítésének dátumáig felkönyvelt – adatokat. Visszamenőlegesen a 2010. évre könyvelés már nem történhet, az adatok véglegesek; ezek adják a késedelmi pótlék számításának alapját is. A 2011. évi dátumú tételek viszont csak tájékoztató jellegűek, mivel a folyamatos feldolgozás és könyvelés következtében állapotuk – a 2011. évi adatok lezárásáig – változhat.
A kivonaton az egyes adónemek adatai külön-külön táblákban, azon belül a „Bevallási” (kötelezettség és támogatás jellegű tételek) és a „Pénzforgalmi” (a kötelezettségekhez kapcsolódó pénzügyi rendezések: tényleges befizetések; kiutalások/átvezetések) oldalon szerepelnek.
A törvényi előírás alapján az adózóknak az adókötelezettségeikről bevallást kell benyújtaniuk, a „Bevallási” oldal elsősorban ezekből a bevallásokból (ide értendők az önellenőrzések is) származó adatokat tartalmazza. A bevallások esetében a folyószámlán nem jelentkezik a bevallás teljes adattartalma, ott csak a pénzügyileg teljesítendő kötelezettség és/vagy a visszaigényelhető költségvetési támogatás összege szerepel. Ezen az oldalon találhatóak még az állami adóhatóság által megállapított egyéb kötelezettségek (mint például az ellenőrzés keretében megállapított kötelezettség, mulasztási bírság, illeték(előleg) stb.), továbbá más jellegű adatok is (mint például a fizetési könnyítési, mérséklési tételek). A kivonat „Megnevezés” oszlopában olvasható az, hogy az egyes tételek előírása milyen jogcímen történt.
A „Bevallási” oldalon látható „esedékességi dátum” azt az időpontot jelöli, ameddig az adózó a kötelezettségét késedelmipótlék-mentesen fizethette (volna) meg, vagy amely naptól az adó-visszaigénylési joga megnyílt. Ezen az oldalon a (+) előjelű összegek megfizetendő kötelezettséget, a (-) előjelűek kötelezettséget csökkentő tételt, az adózó részére visszajáró összeget jelentenek.
Az adónem „Pénzforgalmi” oldalán tartja nyilván az állami adóhatóság az adózói befizetéseket, az adónemről teljesített kiutalásokat, vagy az adónemek közötti átvezetési tételeket. A „Teljesítés dátuma” oszlopban feltüntetett dátumok mutatják azt, hogy ezek a
tételek milyen időponttal valósultak meg, tehát a befizetett összeget az állami adóhatóság milyen nappal tekinti megfizetettnek, a kiutalást, vagy az átvezetést milyen nappal teljesítette. Az egyes tételekhez kapcsolódó pénzügyi tranzakció módját – a befizetéseket, a kiutalásokat és átvezetéseket – a „Típus” oszlopban szereplő kód alapján lehet megkülönböztetni. A kivonat „Pénzforgalmi” oldalán szereplő „Elszámolási számla jelző” oszlop adata azt a pénzforgalmi számlaszámot jelöli, amely számláról, vagy amely számlára teljesült az adott befizetési vagy kiutalási tétel. A „ Pénzforgalmi” oldalon a (-) előjelű tételek jelzik a befizetést/átvezetést másik adónemről, míg a (+) előjelűek a kiutalást/átvezetést másik adónemre. A kódok, sorszámok szöveges magyarázata a folyószámla-kivonat végén olvasható.
A pótlékértesítő tartalma és felépítése
Késedelmipótlék-fizetési kötelezettsége keletkezik az adózónak az adó késedelmes megfizetése, illetve a költségvetési támogatásnak az esedékesség előtt történő igénybevétele esetén. Ha ezek alapján az adózónak a 2010. évre késedelmipótlék-fizetési kötelezettsége is keletkezett, akkor az a kivonathoz csatolt pótlékértesítő végén olvasható. A pótléklevezetés – eltérően a kivonattól – csak 2010. január 1. és 2010. december 31. közötti dátumú tételeket tartalmaz, mert a pótlékmegállapítás mindig lezárt időszak adatai alapján és lezárt naptári évre történik.
A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában fennálló tartozásra a mindenkor érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Mivel a késedelmipótlék-tartozásra további pótlékot nem lehet felszámítani, ezért az állami adóhatóság a késedelmi pótlék számítása során a késedelmi pótlék adónemet (annak valamennyi tételét) figyelmen kívül hagyja.
A késedelmi pótlék alapját csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, az esedékesség időpontjában más adóval kapcsolatban fennálló túlfizetés összegével (nettó pótlékszámítás). A magán-nyugdíjpénztári tagdíjhoz és a magán-nyugdíjpénztári önellenőrzési pótlékhoz kapcsolódó befizetések tekintetében a nettó pótlékszámítás nem alkalmazható, ezért a kivonathoz csatolt pótlékértesítőn többfajta, nettó és magán-nyugdíjpénztári pótléklevezetés is szerepelhet.
A folyószámla-kivonat és a pótlékértesítő felülvizsgálata
A folyószámla és az esetlegesen megküldött pótlékértesítő kézhezvétele után, legelőször célszerű a kivonathoz mellékelt Tájékoztató levelet áttanulmányozni, majd ezt követően érdemes a kivonat, a pótlékértesítő és a saját nyilvántartás adatait tételesen leegyeztetni. Ha az adózó az adókötelezettséggel kapcsolatos adminisztrációkat nem saját maga látja el, akkor ezt a feladatot is érdemes könyvelőjével (könyvelő céggel) közösen végezni. A két nyilvántartás adatainak egyeztetése során figyelembe kell venni, hogy az adóhatóságnál a folyószámlára kerülő adatok számítástechnikai feldolgozása, könyvelése időt vesz igénybe, ezért előfordulhat, hogy a kivonaton még nem szerepel olyan tétel, amelyet a kivonat készítését megelőző néhány nappal korábban nyújtottak be, illetőleg fizettek meg. Ezek hiányát nem célszerű észrevételezni.
A folyószámla-kivonat esetében a „Bevallási” oldalon szereplő tételek ellenőrzése – tehát az, hogy az alapbizonylaton szereplő összeg megegyezik-e a folyószámlán lekönyvelt összeggel – az adózó birtokában lévő bevallás vagy határozat összevetésével végezhető el. Az összevetés során leginkább azt szükséges megvizsgálni, hogy a lekönyvelt adatok megfelelnek-e az adózó által beadott bevallásokban foglaltaknak, egyéb jogcímű előírások esetében pedig a határozatok rendelkező részében lévő megállapításokat kell a folyószámla adataival összeegyeztetni.
Mivel a folyószámla-kivonat nem csupán lezárt évi adatokat tartalmaz, az egyeztetésnél a kivonatkészítés évében esedékes tételek közül csak olyat érdemes a kivonaton keresni, amely a kivonat fejrészében jelzett időszak vége előtti esedékességű, és amelynek könyvelése elvárhatóan megtörténhetett.
A pénzforgalmi adatok egyeztetésénél a befizetési bizonylatokat célszerű összevetni a kivonaton szereplő adatokkal, elsősorban azt vizsgálva, hogy valóban minden befizetési tétel szerepel-e a folyószámlán, és azok összegszerűségükben, továbbá teljesítési időpontjukban megegyeznek-e az adózói nyilvántartással. Ha a befizetés közvetlenül az adónem költségvetési számlájára történt, akkor a befizetett összegnek a folyószámlán azonos összegben kell jelentkeznie. Más a helyzet akkor, amikor a befizetés nem közvetlenül az adónem számlára teljesült, hanem az állami adóhatóság végrehajtói letéti számlájára. A végrehajtás keretében beszedett összeg esetében ugyanis nem az adózó határozza meg, hogy melyik adónemen jelentkező tartozása nyer kiegyenlítést, ilyenkor a befizetett (beszedett) összeget az állami adóhatóság – a jogszabályban foglaltaknak megfelelően – a legkorábbi esedékességű tételre osztja fel és utalja a megfelelő adónemszámlára. Ebből következően a letéti számlára egy összegben teljesített befizetés könyvelése a folyószámlán több adónemen, részösszegekben is jelentkezhet. Ilyen esetekben a befizetési dátum alapján lehet megállapítani, hogy a letéti számlára befizetett összeg teljes mértékben megtalálható-e az egyes adónem számlákon. Az azonos terhelési dátumú (a letéti számlára teljesített befizetési dátummal megegyező) tételek összegének meg kell egyeznie az azon a napon a letéti számlára befizetett összeggel.
Ha nem mutatkozik eltérés a folyószámla-kivonat és az adózó nyilvántartásának adatai között, és olyan tartozás áll fenn, amelyet az értesítés kézbesítéséig még nem rendeztek, akkor a befizetésről haladéktalanul intézkedni kell, mert így elkerülhető a végrehajtási eljárás és a további késedelmi pótlék felszámítása. Befizetéskor ügyelni kell arra, hogy az adózó a tartozással érintett adónemnek megfelelő csekket használja, vagy az átutalási megbízáson az adónemnek megfelelő pénzforgalmi számlaszámot tüntesse fel. Az adónemhez tartozó pénzforgalmi számlaszám a kivonaton az adónem-tábla felett az adónem kódjával és megnevezésével egyező soron olvasható. Fontos, hogy az adózó a befizetési bizonylat közlemény rovatában tüntesse fel az adóazonosító jelét vagy adószámát, mert így a befizetett összeg haladéktalanul lekönyvelhető a folyószámlájára.
A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózók befizetéseiket belföldi pénzforgalmi számlájukról átutalással, vagy a kijelölt ügyfélszolgálatokon bankkártyával teljesíthetik. A pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett adózók postai készpénz-átutalási megbízással (továbbiakban: csekk), lakossági folyószámlájukról banki átutalással vagy a kijelölt ügyfélszolgálatokon bankkártyával is fizethetnek.
Csekkigénylésre a www.nav.gov.hu internetes honlap APEH Portál/Letöltések/Adatlapok, igazolások, meghatalmazásminták menüponton belül található „Kérelem készpénz-átutalási megbízás (csekk) igényléséhez” elnevezésű űrlap vagy az APEH Portál/Letöltések/Nyomtatványkitöltő programok elérési útvonalról letölthető CSEKK elnevezésű nyomtatvány kitöltésével, postai vagy az utóbbinak kizárólag elektronikus úton történő beküldésével van lehetőség. A csekkek beszerezhetőek a központi ügyfélszolgálatokon, a kirendeltségeken, az ÜCC-n és a TCC-n keresztül is.
Lényeges, hogy a tartozást nem csak megfizetéssel lehet rendezni. Abban az esetben, amikor egy másik adónemen túlfizetés van, a rendezés történhet a túlfizetésnek a tartozással érintett adónemre való átvezetésével is. Az adónemek közötti átvezetés kizárólag a 1117 számú átvezetési és kiutalási kérelem nyomtatvány benyújtásával kezdeményezhető. A nyomtatvány beszerezhető kereskedelmi forgalomban, vagy letölthető az internetről, a www.nav.gov.hu internetes honlap APEH Portál Letöltések/Nyomtatványkitöltő programok elérési útvonalról.
Sor kerülhet arra is, hogy az állami adóhatóság hivatalból intézkedik a túlfizetés átvezetése iránt. Ha ugyanis az adóhatóság az adózót terhelő adótartozás mellett más adónemeken túlfizetést is nyilvántart, végrehajtási cselekményként az általa nyilvántartott tartozás erejéig a túlfizetés összegét elszámolja, és ezzel egyidejűleg értesíti az adózót. Ha az adózónak több adónemen áll fenn tartozása, a túlfizetés összegét először a korábbi esedékességű tartozás(ok)ra, azonos esedékességű tartozás(ok) esetén a tartozás(ok) arányában kell
elszámolni. A túlfizetés elszámolásával a jóváírás napján a tartozás megfizetettnek minősül. A befizetésből eredő túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követően az állami adóhatóság a túlfizetés összegét az – elévülést követő napon fennálló – általa nyilvántartott, az adózót terhelő más adótartozásra számolja el, annak hiányában törli.

Érdemes kiemelt figyelmet fordítani a túlfizetéses egyenlegek valós értékére. Túlfizetéses egyenleget ugyanis számos ok eredményezhet, amelyek miatt az egyenleg értéke „látszólagos” túlfizetést mutathat. Ilyen eset lehet, amikor az adóhatóság a folyószámlán a befizetést már lekönyvelte, a bevallást viszont még nem, mert például javítás alatt áll. Túlfizetést okozhat továbbá az évközi adóelőleg megfizetése is. Ügyelni kell tehát arra, hogy az adózó csak valós túlfizetést igényeljen vissza, vagy kérjen átvezetni. Ha a többlet valósnak bizonyul, annak visszaigénylése – hasonlóan az adónemek közötti átvezetéshez – csak a 1117 számú nyomtatvány benyújtásával kezdeményezhető.
A pótlékértesítő felülvizsgálatakor fontos figyelembe venni, hogy a közölt késedelmi pótlék összegét a kivonaton szereplő késedelmi pótlék adónem még nem tartalmazza. A kivonattal kiközölt pótlék csak a lezárt adóévben késedelmesen teljesített tételek utáni felszámítást tartalmazza, a tárgyévi (2011.) tételek utáni pótlékfelszámítás és értesítés csak a következő évben kiküldendő kivonatokon fog szerepelni.
Ha a pótlékértesítőn közölt kötelezettség megegyezik az adózó nyilvántartásával, akkor intézkedni kell a „Nettó pótlékszámítási lista” adattáblájának végén, a „Megfizetendő pótlék” mezőben szereplő összeg befizetéséről. Az összeget 2011. november 15-ig kell megfizetni a pótlékértesítő szöveges részében megnevezett költségvetési számlára.
A teljes rendezéshez a kivonaton szereplő – korábbi időszakból eredő – és a pótlékértesítővel most közölt hátralék összegét is meg kell fizetni, mert ezek együttes összege mutatja az adónem teljes tartozását.
Abban az esetben azonban, ha az adózó az állami adóhatóság és a saját nyilvántartásában szereplő adatok között eltérést állapít meg, és a saját nyilvántartását helyesnek ítéli meg, intézkedni kell a korrekció iránt.
A korrekcióra több lehetőség is adott, például amikor az eltérést egy hibásan beadott bevallás eredményezi. Ezt a hibát csak az adózó által önellenőrzésként benyújtott bevallással lehet korrigálni. Ha viszont az eltérés korrekciójára az állami adóhatóság hivatott (például az adózó birtokában van olyan átutalási megbízás teljesítését igazoló banki terhelési értesítés, vagy készpénzfizetési csekk, amely nincs könyvelve a folyószámlán, vagy egy befizetés teljesítésénél az adózó bankszámlakivonatán korábbi terhelési dátum szerepel, mint az adóhatósági nyilvántartásban), akkor az eltérés részletes megjelölésével célszerű a folyószámla-kivonatra észrevételt tenni. Az eltérést alátámasztó bizonylatokat az állami adóhatóságnál be kell mutatni, vagy azok másolatát csatolni kell az észrevételhez.
Észrevétel a folyószámla-kivonatra és a pótlékértesítőre
Ha a folyószámla-kivonaton és a pótlékértesítőn szereplő adatokkal kapcsolatban az adózó észrevételt kíván tenni, azt megteheti írásban vagy személyesen a kivonat első oldalán olvasható „Ügyfélfogadás” blokkban szereplő címen és időpontokban, illetve telefonon kizárólag a 40/20-21-22 ÜCC telefonszámon. Az írásos észrevételt a folyószámlát vezető adóigazgatósághoz kell címezni. Az észrevétel benyújtása illetékmentes. Az ügymenet gyorsítása érdekében az írásos beadványhoz a „Folyószámla-kivonatra észrevétel” elnevezésű nyomtatvány használata javasolt, amely elérhető a www.nav.gov.hu internetes honlap APEH Portál/Letöltések/Adatlapok, igazolások, meghatalmazásminták útvonalon.
NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL

Leave a Reply 724 megnézve, 1 alkalommal mai nap |
Tags: