< Böngészés > Főoldal / Nincs kategorizálva / Blog article: Koszovó zuhan a „fekete lyukba”

| Mobile | RSS

Koszovó zuhan a „fekete lyukba”

2011. július 29. | hozzászólás | Nincs kategorizálva

Többé-kevésbé helyreállt a nyugalom a Szerbia és Koszovó határán fekvő Brnjak és Jarinje határátkelőinél, de a feszültség nem szűnt meg.

A szerb radikálisok két napig tartó zavargását az váltotta ki, hogy a koszovói kormány a három éve független, Szerbia által el nem ismert ország rendőri erőivel (KPS) akarta átvenni az ellenőrzést a szerbek lakta terület határátkelőin, ahol e feladatot eddig a KFOR látta el. Az összecsapások – amelyekbe a KFOR lengyel és amerikai erői is belekeveredtek – egy albán rendőr életét követelték még kedden. Csütörtökre egyértelművé vált, hogy Pristina akciója kudarcot vallott, így a KPS-t kivonta a területről.

– Nem nézhetjük tovább tétlenül, hogy az ország egy része fekete lyuk legyen – védte meg apristinai kezdeményezést Hashim Thaci kormányfő, utalva ezzel az országtól elkülönült életet élő, szerbek lakta Észak-Koszovóra. Hozzátette: szerinte a szerb radikálisok zavargása mögött Szerbia állt.

Pristina nehéz helyzetbe hozta magát, miután a nemzetközi erőkkel nem egyeztetve döntött a szerbek szerint provokatív lépésről. – A helyzet javítását nem szolgálta – jegyezte meg a KPS felbukkanásáról Catherine Ashton. Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője ugyan Belgrádot is fi gyelmeztette az erőszakos megmozdulás kirobbanása miatt, de nyilatkozatban Pristina elsődleges felelőssége rajzolódott ki.

Füstfelhő a felgyújtott jarinjei átkelő felett. Hashim Thaci koszovói kormányfő azt ígérte, hogy rendőri erőivel újból megpróbálja ellenőrzése alá vonni a határállomást
A KFOR irányítása alatt csütörtökön újból megindult a határforgalom, de csak személyautók számára. A történtek után a belgrádi kormány képviselője és a KFOR parancsnoka, Erhard Bühler is tárgyalt. – Garanciát kaptunk arra, hogy a KPS nem jelenik meg a térségben – jelentette ki Boriszlav Stefanovics a B-92 belgrádi rádiónak nyilatkozva. A szerb diplomata ezzel a határ körül ismét gyülekező szerb radikálisokat is meg akarta nyugtatni.

Belgrád ugyanakkor elítélte a szélsőséges huligánok fellépését, amely során szerdán kigyulladt a jarinjei határátkelő is. – Az akció ellentmond az ország és a szerbek érdekeinek – jelentette ki Borisz Tadics szerb elnök, aki szerint a zavargások csak a Belgrád és Pristina közötti párbeszédet elutasítók érdekét szolgálják.

A közvetlen megbeszélések feladata a két entitás közötti viszony normalizálása – elsősorban a személyek és áruk akadálytalan áramlása –, de nem célja, hogy Belgrád elismerje Koszovót.

Amerikai katonák helyreállítják a stoptáblát a szerb–koszovói határnál
A tárgyalásokat a szerb keményvonalasok mellett a koszovói albán ellenzéki pártok is kritizálták, mondván, a kormány számukra átláthatatlan módon viszi a tárgyalásokat Belgráddal. Az ellenzék a párbeszéd felfüggesztését követelte.

Igaz, erre lényegében sor került a hónap közepén, miután a felek vámügyi kérdésekben nem tudtak megegyezni, mert Szerbia nem volt hajlandó elfogadni a Koszovó államiságát jelképező pecséttel ellátott iratokkal érkező árukat. (Ez ugyanis Koszovó közvetett elismerése lett volna, miközben Szerbia saját részének tekinti az egykori tartományt.) Válaszul Pristina a szerbiai áruk behozatalát tiltotta meg a múlt héten, hatalmas fennakadásokat okozva a határokon. A koszovói vezetés valójában azért akarta átvenni az ellenőrzést a határátkelők felett, hogy biztosítsa az áruszállítást a Szerbia által kifogásolt pecsétekkel érkező kamionok számára is.

–Mindaddig fennmaradnak az ellenintézkedések, amíg Szerbia nem változtat álláspontján – jelentette ki Thaci csütörtökön a Reutersnek. A koszovói kormányfő hozzátette: hamarosan visszaküldi az albán rendőri erőket, hogy átvegyék az ellenőrzést a határátkelőkön. Ez ellentmond a KFOR és Belgrád csütörtöki megbeszéléseinek is. A koszovói kormányfőnek vélhetően belpolitikai okokból van szüksége a keménynek tűnő fellépésre: több hónapos tárgyalások után létrejött kormánya szűk többséggel bír, miközben egyre népszerűbb a decemberi parlamenti választásokon váratlanul jól szereplő Önrendelkezés pártja, amely az első olyan erő a törvényhozásban, amelyik az Albániával való egyesülést hirdeti.
Masszív külföldi katonai jelenlét

A KFOR a NATO irányítása alatt működő nemzetközi békefenntartó erő Koszovóban, jelenleg mintegy 10 ezer katonával, 29 országból. A KFOR 1999-ben az ENSZ BT 1244-es határozata alapján jött létre. Legnagyobb létszáma 50 ezer fő volt, 39 ország részvételével. A legtöbb katonát Németország (1023 fő), az Egyesült Államok (796) és Olaszország (515) adja. Magyarországról 223-an szolgálnak a KFOR-ban, amelynek parancsnoka Erhard Bühler német tábornok.

Az EULEX az EU koszovói jogállamiság missziója, mintegy 1950 külföldi és 1250 koszovói munkatárssal. A polgári szervezet feladata a koszovói rendőrség kiképzése, az igazságszolgáltatás kialakítása. Létjogosultságát Pristina és a Koszovót el nem ismerő Belgrád is vitatja. (Ny. G.)
forrás:google

Leave a Reply 523 megnézve, 1 alkalommal mai nap |