< Böngészés > Főoldal / Közélet / Blog article: Megosztja a koncepciós eljárás terve a Fideszt is

| Mobile | RSS

Megosztja a koncepciós eljárás terve a Fideszt is

2011. augusztus 2. | hozzászólás | Közélet

Bár jogász létére a miniszterelnök szóvivője kitart amellett, hogy lehetséges jogi megoldást találni a 2002-2010 közötti államadósság-növekedés miatti büntetőjogi felelősségre vonásra, már a Fideszben is vannak kétkedők. Az adósság-növekedésről jelentést tevő albizottság fideszes elnöke, Dancsó József szerint mindenesetre meg kell próbálni.

Az LMP és az MSZP szerint azonban a politikai megrendelést “élből” el kellene utasítania a munkára felkért parlamenti bizottságoknak, ha nem akarnak asszisztálni az utoljára Rákosi idején látott koncepciós eljárásokhoz.

Történelmet nem írt, igyekezett viszont átírni azt minapi jelentésében az elmúlt nyolc év államadósság-növekedését vizsgáló parlamenti albizottság. Ezzel teret adtak az Orbán-kormány elszámoltatási propagandájának, amely leginkább Gyurcsány Ferenc volt kormányfőt ültetné a vádlottak padjára – ezúttal kormánya hibásnak ítélt gazdasági döntései miatt. Ám az “igyekezet” kevés volt, és ha rátesznek még egy lapáttal, az visszaüthet.

Előre megmondták
A soraiban kizárólag kormánypárti – és egy független – képviselőt felmutatni tudó testület öt hónap alatt arra a Fidesz által már tavaly, a választási kampányban “beígért” következtetésre jutott, hogy az elmúlt évek szocialista kormányai a végletekig eladósították az országot. A jelentés szerint egyértelmű, “hogy az államadósság drámai mértékű növekedését nem nemzetközi gazdasági folyamatok, hanem a szocialista kormányok hibás, rossz gazdaságpolitikai döntései okozták. Akik ezt a bűnt elkövették Magyarországgal szemben, felelősséggel tartoznak.”

Jelzésértékű, hogy a testület vasárnapi dátummal véglegesített jelentése szóról-szóra megegyezik azzal, amit a miniszterelnök szóvivője a hét elején megjósolt – sőt azzal is, amit Szijjártó Péter február végén, még az albizottság megalakulása előtt valószínűsített. Ezután aligha meglepő, hogy – miként Szijjártó ugyancsak megjósolta – az albizottság jogalkotási tanácsokkal, javaslatokkal is ellátja e témában a törvényhozást.

Egy próbát megér
Hamarosan hivatalosan, levélben is felkéri az alkotmányügyi illetve a számvevőszéki bizottságok elnökeit Dancsó József arra, vizsgálják meg, megállapítható-e az államadósság-növekedés miatt a jogi felelősség, és ha igen, milyen eszközökkel – mondta lapunknak az albizottság elnöke. A fideszes politikus szerint a bizottságok ősszel azzal kezdhetik munkájukat, hogy körüljárják: “a mai politikai, illetve jogi konstellációban van-e mód a jogi felelősségre vonásra”.

Felvetésünkre, hogy az albizottsági jelentésben is szereplő megállapítás, miszerint a 2002-2010-es időszakban az államadósság növelés “bűn” volt, illetve az, hogy ez alapján keresik a büntetőjogi felelősséget, felveti a visszamenőleges jogalkotás szándékát, Dancsó azt felelte: “azt, hogy visszamenőleges, vagy nem visszamenőleges, majd a bizottságok megvizsgálják”. Hozzátette: a választók a szocialista kormányok leváltásával a politikai felelősséget kimondták, de az új alaptörvényből és az adósságfékről is rendelkező majdani sarkalatos törvényből következően szükség van a jogi felelősség kimondására is.

A politikus elhárította azokat az ellenzéki felvetéseket, miszerint ez a törekvés az elszámoltatás témaköréhez kapcsolódóan a “gombhoz varrni a kabátot” helyzet tipikus esete, illetve hogy ez “politikai megrendelés” a volt kormányfők elszámoltatására. Dancsó József azt mondta, majd a bizottságok eldöntik ezt a kérdést. Ha úgy látják, hogy van alapja a jogi felelősségre vonásnak, akkor ennek megfelelő döntést hoznak, de ha ennek lehetőségét nem találják, akkor nem lesz ilyen – tette hozzá.

Bábjáték kudarccal
A jelek szerint Dancsó nem egészen biztos tehát abban, hogy kiállná a jog próbáját a politikai felelősség büntetőjogi felelősségé alakításának feladata, mindenesetre szerinte meg kell próbálni. Nem így látja viszont az LMP és az MSZP. Az ellenzéki pártok frakciói – mivel eleve koncepciósnak ítélték a vizsgálódást – nem is vettek részt az albizottság munkájában.
Schiffer András LMP-frakcióvezető – aki az alkotmányügyi bizottság tagja – lapunknak azt mondta: az albizottság felkérését “élből kellene visszautasítania minden parlamenti bizottságnak”, hiszen “ez a bábjáték az érdemlegeset felmutatni eddig sem képes elszámoltatási folyamat újabb kudarca”.

Úgy vélte, Szijjártó Péter súlyos tévedésben van, hiszen a bizottságok semmiféle megrendelésnek nem tudnak eleget tenni, ugyanis sem a kormányfőnek sem szóvivőjének nem tanácsadó szervei. Szavai szerint az adósságnövekedés miatti büntetőjogi felelősségrevonás “tartalmilag is szánalmas vergődés”, lévén visszamenőleg büntetné az új kurzus által “bűnnek” ítélt korábbi intézkedéseket. Schiffer szerint az még a jobbik eset, ha Szijjártó maga sem gondolta komolyan a felvetését, a rosszabbik az, hogy a Fidesznek – melynek soraiban szép számban ülnek jogászok Szijjártón kívül is – “fogalma sincs a jogálamról.” Az LMP-s politikus szerint “hibás politikai döntésekért utoljára a Rákosi-rendszerben ültettek le embereket”, ezért pártja nevében megígérte, hogy ha az LMP hatalomra jut majd, nem akarják lecsukatni a jelenlegi kormány tagjait a mostani elhibázott gazdaságpolitikájukért.

Az MSZP szerint is nehéz helyzet elé állítja a kormány az alkotmányügyi bizottságot. A testület szocialista tagja, Lamperth Mónika lapunknak azt mondta, azért, mert alkotmányos demokráciákban ilyen kérések meg sem fogalmazódnak, de ha mégis, meg sem próbálják végrehajtani. A politikus – aki a párt közjogi kabinetvezetője is – úgy vélte, “Szijjártó Péter nem kevesebbet kér, mint amit diktatúrákban szokás: a bizottság találjon ki a már megírt koncepciós eljáráshoz valamiféle jogi alapot.” Lamperth is emlékeztetett arra, hogy a Fidesz egyszer már “elbukott” a visszamenőleges hatályú jogalkotással a 98 százalékos különadónál. Hozzátette: álságos az államadósság-növekedését számon kérni a volt kormányokon, miközben ugyanezen időszak alatt a fideszes irányítású nagyvárosok, megyei önkormányzatok – pártjuk vezetőinek bátorítása mellett – adósították el magukat legalább ekkora mértékben büntetlenül.

Lefaragásban sem első Orbán
A Fidesz-KDNP és Jobbik közös albizottságának vádjaival szemben a valóság az, hogy nem a jobboldali kormányok csökkentették az államadósságot korábban sem, és nem csak a szocialista-liberális kormányok növelték – állítja az MSZP. A párt gazdaságpolitikai kabinetjének vezetője szerint például nem igaz, hogy az Orbán-kormány “soha nem látott mértékben csökkenti 4 százalékkal az államadósságot”. Egyrészt “az államosított magán-nyugdíjpénztári megtakarítások államkötvényeit vonják be, vagyis nem történik más, minthogy eltörlik az állam tartozását az emberek felé”. Másrészt – tette hozzá – 1994 és 1997 között az államadósság mértékét a Horn-kormány a GDP 90 százalékáról 62 százalékra csökkentette, az évi átlagos csökkenés 9 százalékpont volt, “több mint duplája annak, mint amire most Orbán Viktor büszke”.

forrás:népszavaonline//Lengyel Tibor / Népszava

Leave a Reply 327 megnézve, 1 alkalommal mai nap |
Tags: