< Böngészés > Főoldal / Magyar Helsinki Bizottság / Blog article: Kibukott a közgazdász Orbánékra: “Ez megbocsáthatatlan!”

| Mobile | RSS

Kibukott a közgazdász Orbánékra: “Ez megbocsáthatatlan!”


A matematikus-közgazdász 1977-ben „disszidált” Svédországba. Később Amerikában lett üzletember, pénzügyi tanácsadó. Jelenleg is ott él. A magyarországi liberális gondolkodók Hayek Társaságának elnöke. Őt kérte fel 1997-ben az MSZP–SZDSZ-kormánykoalíció a „tőkefedezeti nyugdíjrendszer” kidolgozására. Koncepciója alapján alakulhattak meg a magánnyugdíjpénztárak, amelyeket a mostani kormány visszaállamosított. Úgy véli: a „Fidesz-Magyarország” leginkább egy etatista, korporatív államhoz hasonlít, némi ázsiai beütéssel. SÁNDOR ZSUZSANNA interjúja.
– Orbán Viktor azt mondta: azért államosították vissza a magánnyugdíjpénztárakat, mert „eltőzsdézték” az emberek megtakarításait.

– Ez egyszerűen nem igaz! A ’97-es nyugdíjreform célja az volt, hogy az állampolgárok öngondoskodással biztosíthassák a jövőjüket, s nyugdíjjárulékaik egyharmadát szabadon választott, kvalifikált magánpénztárakban helyezhessék el. E társaságok a bevételeikből főleg állampapírokat vettek, és az így befolyt pénzt a kormány a TB-alapba juttatta vissza. Vagyis az államkasszából nem tűntek el a járulékok: kötvényekben voltak. Másrészt a pénztártagok számlát kaptak a befizetéseikről, a pénzük hozamot termelt, és azt nem lehetett elvenni tőlük: a magántulajdonukká vált. A Fidesz rátette a kezét hárommillió ember háromezer-milliárd forintnyi megtakarítására.

– Orbán a pénztárak visszaállamosításakor azt ígérte: „A nyugdíjcélú befizetésekből csak nyugdíjat lehet fizetni, mást nem.” Csakhogy a visszaállamosított pénztárvagyonból máris elköltöttek több mint 1300 milliárd forintot az államadósság csökkentésére. A miniszterelnök szerint „világrekordot értünk el adósságcsökkentésben”.

– A Fidesz a lenyúlásban rekorder. Közgazdászok ugyan vitáznak arról, melyek a jó gazdaság feltételei, ám mindannyian az első helyre sorolják a tulajdonjogot, mint az egyik legfontosabb emberi szabadságjogot. Magyarországon most éppen ez ellen történt merénylet. A visszaállamosítás – túl azon, hogy a jövőben így alacsonyabbak lesznek a nyugdíjak – generációkra aláássa a gazdasági szereplők bizalmát. Ami nagyon sok elvesztegetett GDP-százalékot jelent majd. Ez megbocsáthatatlan.

– Nem gondolja, hogy a Fidesz-féle adósságcsökkentésnek akár még külgazdasági „hozama” is lehet? Hiszen ismét pénzügyi válság robbant ki Európában: a déli államok eladósodtak, csődközelbe jutottak. Széteshet az euróövezet. Mi az unió „bezzeg-országává” válhatunk hiánytörlesztőként. Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő hangsúlyozta is: az állampapírjaink iránt nagy a kereslet, ami szerinte azt jelzi, hogy a külföld bízik a magyar kormány gazdaságpolitikájában.

Kovalovszky Dániel felvétele
– Valótlan a Fidesz sikerpropagandája. A befektetőket az érdekli: a pénzükért hol kapják a legnagyobb „felárat” – a legkisebb kockázattal. A magyar államkötvényeket magas, 6 százalékos kamatért veszik. Ha a Fidesz adósságtörlesztése valóban megnyugtatná a piacokat, az állampapírok 3-4 százalékos kamattal is elkelnének. De erről szó nincs. Ráadásul a dél-európai válság Magyarországot is veszélyezteti: ha a pénzpiacokon elkezdik pánikszerűen eladogatni a kockázatossá vált országok kötvényeit, lehet, hogy a magyar állampapíroktól is egy füst alatt megszabadulnak. Korábban a magánnyugdíjpénztáraink akár ilyen esetekben is felvásárolták az államkötvényeinket, s ezzel némileg kiegyenlítették a devizapiacok ingadozásainak a hatásait. Most már azonban ez sem védi a forintot. És még roszszabb helyzetbe kerülhetünk, ha a krízis miatt a görögök, az olaszok, a spanyolok még feljebb srófolják állampapírjaik kamatait.

– Hogyan érintene ez minket?

– Például a görög államkötvények hozama már most 16 százalék. Ha továbbemelik 18-20 százalékra, újra beindulhatnak a felvásárlások, és a jóval kevesebb nyereséget garantáló magyar papírok senkinek sem kellenek majd. Hozzáteszem: a hosszú távú, tízéves lejáratú magyar kötvényekre ma is alig van kereslet. Azt gondolom: a külföld nem akar befektetni a magyar jövőbe, mert túlságosan kiszámíthatatlannak találja. Márpedig a befektetői bizalom alapvetően a jogállami normák betartásától függ. Ám Magyarországon az Alkotmánybíróságot korlátozták, szabad visszamenőlegesen semmisnek tekinteni az állam által korábban megkötött szerződéseket. Megengedett különadókat kiróni meghatározatlan időre.

– Tény, az Orbán-kormány regnálása alatt eddig csak egy külföldi beruházás volt: az Audi bővíti győri üzemét. A Fidesz ezt saját dicsőségeként könyveli el. Holott az Audival a fejlesztésekről még Gyurcsány Ferenc állapodott meg 2008-ban, és a tárgyalásokat Bajnai Gordon folytatta.

– A multikat Magyarországról az is elriasztja, hogy a mostani kormánytól folyton azt hallják: a külföldi cégek a magyarság kifosztói, tönkreteszik a hazai kis- és közepes vállalkozásokat. Ez nonszensz. A helyi vállalkozóknak meg kell keresniük azokat a területeket, ahol eredményesek lehetnek.
A kudarcért nem érdemes mindig másokat okolni. Másfelől talán a multik tették a legtöbbet a kulturális hátrányok leküzdéséért azzal, hogy a világban sokmilliárd embernek adtak munkát. Van egy mondás: sosem fog háborúzni egymással két olyan nemzet, amelynek polgárai a McDonaldsban dolgoznak és esznek.

– Orbán viszont mindenkivel „háborúzik”, a Világbankkal, az Európai Unióval. Itthon „hadat üzent” a munkanélküliségnek is. A gondokat azonban nem valódi munkahelyteremtéssel, oktatással, modernizálással akarja megoldani. A kormány Nemzeti Munka Tervében az szerepel: a jövőben minden öt új munkahelyből négy közmunka lesz. Ilyen mértékű közmunkaprogramok nálunk csak a második világháború előtt és után, Gömbös Gyula, illetve Rákosi Mátyás idejében voltak. Nem mellesleg: Gömbös programját Nemzeti Munkatervnek nevezték.

– Az efféle közmunka sokakban valóban a legszörnyűbb történelmi emlékeket idézi fel. A kormány elképzelése morálisan megdöbbentő, gazdaságilag pedig értelmetlen: ez a „foglalkoztatás” improduktív és versenyképtelen. Milton Friedman mesélte: egyszer harmadik világbeli országban járt, és egy építkezésen közmunkásokat látott, amint ásóval, lapáttal görnyedeztek. Meglepődve kérdezte: miért nem használják a földgépeket? Azt felelték: úgy csak néhányuknak jutna munka. „Ha kanállal hordanák el a homokot, még többen dolgozhatnának” – jegyezte meg erre a Nobel-díjas közgazdász. Az, hogy a Fidesz közmunkára építi az ország jövőjét, a 21. század civilizált világában abszurd és példátlan.

– Ön nemrég azt nyilatkozta: Orbán mostani lépései csakis ideológiailag következetesek. Hogy érti ezt?

– Úgy: a „Fidesz-Magyarország” leginkább egy etatista, korporatív államhoz hasonlít, némi ázsiai beütéssel. Nem véletlen, hogy a magyar miniszterelnök Kína szövetségét és támogatását keresi. De ez a stratégia is elhibázott! A kínai „gazdasági csoda” nagyon is megkérdőjelezhető: az egy főre jutó GDP egyharmada a magyarénak. Ugyanakkor Magyarországon mindenki nyugati jólétre vágyik, ám a szabadsággal járó felelősséget csak kevesen vállalják. Általános magyar szemléletté vált: ha az üzlet sikeres, enyém a nyereség, de ha netán veszítek, jöjjön azonnal felülről a segítség. A biztonság reményében sokan lemondanak az önállóságukról, eltűrik, hogy az állam irányítsa, korlátozza az életüket. Erre a mentalitásra, a nemzeti szervilizmusra építi politikáját a Fidesz. Egyszer persze az ő rendszerük is megbukik majd. Csak nem mindegy mikor, s hogy addig mennyire távolodik el Magyarország a Nyugattól, hány évet pazarol el a magyar társadalom egy abszurd és fenntarthatatlan rendszerre.
forrás:168 óra

Leave a Reply 319 megnézve, 1 alkalommal mai nap |