< Böngészés > Főoldal / Magyar Helsinki Bizottság / Blog article: Törvényhozási tervek és trükkök Se ajtó, se ablak! Így forgatja fel az országot alapjaiban a Fidesz

| Mobile | RSS

Törvényhozási tervek és trükkök Se ajtó, se ablak! Így forgatja fel az országot alapjaiban a Fidesz

Törvényhozási tervek és trükkök
Se ajtó, se ablak!
Így forgatja fel az országot alapjaiban a Fidesz

Az őszi ülésszakon a kormány számos új törvényjavaslat elfogadását tervezi a munka törvénykönyvének módosításától kezdve az önkormányzati világ átalakításáig és a választások újraszabályozásáig. Mennyiben írják át életünket az új paragrafusok, s mit léphet az ellenzék egy nemcsak kétharmados erőfölénnyel, de parlamenti trükkökkel is operáló többséggel szemben? KRUG EMÍLIA írása.

„Pörgessük tiszta erőből a jogalkotást, járassuk csúcsra a törvénygyárat… Két-, három-, négynapos üléseket hívjunk össze, 12-16 órás folyamatos üzemmel… Bizalmi embereinkkel adassuk be a törvényeket, egyéni képviselői indítványként… A cikis ügyek vitáját, ahol nagy ellenzéki aktivitás várható, tegyük késő éjszakára vagy hajnalra. Semmiképp ne közvetítse a tévé, ne legyenek sokan a Házban, a kormányt képviselje valami államtitkárocska… Ha megsértjük a házszabályt, hasítunk tovább, oszt jó napot.” Ilyenforma jogalkotási útmutatót szerkesztett keserű tapasztalatai alapján Szilágyi László LMP-s képviselő. Az ötletek garantáltan sikerre vezetnek, a kétharmad a parlamenti munka során csiszolja őket tökélyre.

S várhatóan hasonló stílusban fog működni ősztől újra a törvénygyár. A kormány ebben a félévben 63 törvényjavaslat elfogadását tervezi. Legalábbis ennyiről szól írásban Semjén Zsolt a Kövér László házelnöknek benyújtott törvényalkotási programban. De tudható: fontos javaslatok nem szerepelnek a lajstromban, hiszen azok – a nemzeti együttműködés rendszerében – egyéni képviselői indítványként kerülnek majd a Ház elé.

Ám az írott verzió is számos lényeges javaslatot sorol. Ősszel dönt majd a parlament – egyebek mellett – az országgyűlési képviselők választásáról, a közoktatás és az egészségügy átalakításáról, a munka törvénykönyvének módosításáról, az önkormányzati rendszer átszabásáról, a civilszervezetek támogatásáról, a személyszállítási törvény átalakításáról és persze a 2012-es költségvetésről. Számos módosítás üzemszerű: sort kell keríteni uniós jogszabályok hazai átültetésére, az új alkotmány hatálybalépése előtt még 28 sarkalatos törvényre kell rábólintaniuk a képviselőknek. Emellett a Széll Kálmán terv végrehajtása is több paragrafust indokol.

– Az új alkotmány felhúzta az épületet, most jön a lakberendezés. Amelynek következményeit immár Kovács néni is saját bőrén érzékeli majd – talál hasonlatot Lendvai Ildikó, az MSZP képviselője. – Eddig általánosságban beszéltünk az autonómia csökkenéséről. Most majd mindenki tapasztalhatja, mivel jár ez például az önkormányzatok, a munka világában, a szociális ellátások terén vagy például választásokkor.

– A javaslatok egyik része a hitelminősítők, az unió, az IMF és a befektetők számára fontos – magyarázza Kiszelly Zoltán politológus. – Azért, hogy lássák, Magyarország hogyan tervez az egyszeri bevételek lefutása után, miképp akarja ösztönözni a gazdaságot, finanszírozni és átalakítani az alrendszereket. Ezért veszik górcső alá például majd az új önkormányzati és személyszállítási törvényt, a kamarai törvényeket, az oktatás átalakítását vagy épp a vállalkozások adóztatásának változásait. De a demokrácia működése szempontjából fontos jogszabályokat is figyelik, csak éppen máshol: az amerikai nagykövetségen, az Európai Parlamentben, az EBESZ irodáiban. Így árgus szemek követik majd a választási törvény, az önkormányzati autonómia körüli vitákat is. Ám nem kell a zárószavazásokig várnunk, hogy felskicceljük a javaslatokból kirajzolódó társadalom- és gazdaságképet.

– A Matolcsy-féle politika egy felzárkózó gazdaság modellje. Amilyen korábban Japáné, később Szingapúré, Dél-Koreáé volt. Ahol az emberek hangyaszorgalommal dolgoznak – éhbérért. Ahelyett, hogy a holland, a svéd vagy a svájci mintát követnénk, amely gazdaságokat a magasabb hozzáadott értéket képviselő termékek fémjelezik, s teszik válság idején is sikeressé – magyarázza Kiszelly.

S a demokráciakép? A Fidesz az 1867 utáni dualista politikában talál fogódzót: erősen központosító hatalom, amelyre nem jellemző a konszenzuskeresés.

Néhány lényegesebb javaslat
(zárójelben a törvényjavaslat parlamenti előadója*)
Szeptember
A népszavazás kezdeményezéséről szóló törvényjavaslat (VM)
Törvényjavaslat a kereskedelmi és iparkamarákról (NGM)
Törvényjavaslat a vidékfejlesztési, agrár- és élelmiszer-gazdasági kamarákról (VM)

Október
Törvényjavaslat a civilszervezetek működéséről és támogatásáról (KIM)
Törvényjavaslat a közoktatásról (Nefmi)
Törvényjavaslat a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról (NGM)
Törvényjavaslat a személyszállítási szolgáltatásokról (NFM)
Törvényjavaslat a nemzetiségek jogairól (KIM)
Törvényjavaslat a munka törvénykönyvéről (NGM)
Törvényjavaslat a szakképzésről (NGM)
Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról (KIM)

November
Törvényjavaslat a versenyképesség javítását megalapozó és egyéb adótörvények módosításáról (NGM)
Törvényjavaslat a helyi önkormányzatokról (BM)
Törvényjavaslat a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról ( Nefmi)
Törvényjavaslat a polgárőrségről (BM)
Törvényjavaslat egyes egészségügyi törvények módosításáról ( Nefmi)

December
Törvényjavaslat a Magyar Köztársaság 2012. évi költségvetéséről (NGM)
Törvényjavaslat a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról (HM)

* (VM: Vidékfejlesztési Minisztérium; NGM: Nemzetgazdasági Minisztérium; KIM: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; Nefmi: Nemzeti Erőforrás Minisztérium; NFM: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; BM: Belügyminisztérium; HM: Honvédelmi Minisztérium)
– A külső megfigyelők fő kérdése az: a változások után is leváltható marad-e a kormány? Az marad. Csakhogy a módosítások társadalmi költsége igen magas. Ugyanis az ellenzéki pártok közül se az LMP-re, se az MSZP-re nem a centralizálás jellemző. Ha változik majd a politikai széljárás, egy új kormány megint alapjaiban fogja felforgatni az intézményrendszert (például átalakítja a közigazgatást, privatizál), s ki más állná a cechet, mint a választók? – figyelmeztet a politológus.

Ez persze a jövő. Ám a kormányzati rohamtempó árnyoldalai már most mutatkoznak: rossz minőségű törvények születnek. Noha egyszerű egyéni képviselői indítványokkal lavírozni, s ezáltal megúszni a közigazgatási egyeztetést és a társadalmi vitát, ám így könnyen előfordulhat: a módosítással egy problémát megoldanak – hármat pedig kreálnak. Amelyek kellő közigazgatási terepszemlével, egyeztetésekkel megelőzhetőek lettek volna. Így viszont marad a módosítás módosítása, nem kevés presztízsveszteséggel.

– Ha az új paragrafusok növelnék a hatékonyságot, egyetlen érdekvédelmi szervezet sem törődne azzal, hogy azokat Rogán Antal találta-e ki, vagy vitáztak-e róla hat hónapot. Ám nem ez a helyzet. Ráadásul a kormány az együttműködés hiányát firtató minden kritikára a kétharmaddal vág vissza. Mintha a kétségtelenül valós társadalmi felhatalmazás felülírná a szakmai legitimitást. Így jutunk oda, mint A tanúban: kész a ház, csakhogy „elvtársak, se ajtó, se ablak”.

Az egyeztetésre való minimális szándék viszont óhatatlanul az ellenzékhez sodorja a szakmai érdekképviseleteket.

– E ciklus belátható részében nem számítok látványos ellenzéki parlamenti sikerre – mondja Lendvai Ildikó. – Javaslataink lepattannak. Különösen igaz ez fajtiszta hatalmi ügyekben, mint amilyen a választási törvény. Ez lényeges pontokban biztosan nem fog módosulni. Lehet, hogy harminccal kevesebb ajánlószelvényt kell majd gyűjteni, de hol van ez például a körzetek megrajzolásának vagy a kompenzációs lista eltörlésének jelentőségéhez képest? Ugyanakkor vannak területek, mint az oktatás vagy a munka törvénykönyve, ahol látszik a bizonytalanság, az oldalazás. Itt van sanszunk.

Lendvai szerint a parlamenti ellenzék dolga, hogy felhangosítsa s a Ház falain belül is megkerülhetetlenné tegye a „társadalmi” ellenzék hangját, javaslatait. Így akár sikerek is elérhetők. Hiszen míg korábban a kormánypárti politikusok értelmetlen csatákba is belementek, most már – főleg a polgármesterek – óvatosabbak a konfrontálódásban.

Lendvai Ildikó: Most jön a lakberendezés
Persze arra egyetlen józan ellenzéki politikus sem számít, hogy a „nép hangját” becsatornázva javaslatai előtt meghajlik a fideszes többség. De lehet, hogy sajátjukként beadják ugyanazt az ötletet.

– Azt is szoktuk javasolni, hogy az érdekképviseletek több ellenzéki pártot is keressenek meg. Így – főképp ha egy-egy kóbor KDNP-s partizán is akad – nagyobb eséllyel lesz a javaslatból bizottsági módosító indítvány, amelyet a kormánypártiak is presztízsveszteség nélkül megszavazhatnak – így Lendvai Ildikó.
Nagyjából eddig terjednek az ellenzék lehetőségei. És nemcsak a kétharmados matematika, de a kormánypárti technikák és trükkök miatt. A Tisztelt Házban várhatóan ezután is bevett gyakorlat lesz az általános és részletes vita összevonása, az éjszakáig tartó s gyakran hajnalba nyúló ülésezés, a több száz oldalas salátatörvények bedobása s az utolsó pillanatban való módosítgatások bevetése. Nem ritka, hogy a képviselőknek az új javaslatok megismerésére egy napjuk sincs: délelőtt megkapják a paksamétát a bizottságban, este már szavazhatnak is.

– Nem egy ilyen fideszes húzás ütötte már ki a biztosítékot a KDNP-seknél is, morgolódtak például az egyházi törvény miatt rendesen – említi Lendvai.
Ettől persze a gőzhenger nem áll le. Az ellenzék pedig alkalmazkodik, ahogy tud. Lendvai Ildikó azt mondja, a rutin az erőltetett menetben jó, ha tíz százalékot segít. Igyekeznek képviselőiket egy-egy témában szakértőkké képezni, hogy ha az idő rövidsége miatt nincs mód kérdezni, maguk is megalapozott véleményt alkossanak.

Ha házszabály-ellenességet látnak, szólnak, s az ügy az alkotmányügyi bizottság elé kerül, ahol a kormányzati kétharmad szemet huny. Bevett módi lett a koherenciazavarra való hivatkozás akkor is, amikor lényegi, tartalmi módosításról van szó. Ilyenkor egy-egy törvényhez a szavazás előtti utolsó órákban olyan módosításokat terjesztenek elő, amelyek egészen más témáról szólnak, mint a szavazásra váró törvény. Például a képviselők javadalmazásáról szóló törvény módosításához zárószavazás előtt nyújtottak be javaslatot, amely átfogóan változtatta meg a villamosenergia- és a gáztörvények szabályait.

Sokszor már nemcsak az ellenzéki, de a kormánypárti honatyák is kapkodják a fejüket. Megesett, hogy az alkotmányügyi bizottsághoz „a szél befújt” egy zárószavazás előtti módosító javaslatot, amely megakadályozta a dohánytermékek jövedéki adójának emelését. A parlament alkotmányügyi bizottságának tagjai a vita előtt néhány perccel kapták kézhez az előterjesztést. Az első harminc oldal elolvasására még kaptak szünetet. A második harmincra már nem. S még Balsai István bizottsági elnök sem tudta megmondani: ki a javaslat értelmi szerzője. Azért átment.
forrás:168 óra

Leave a Reply 278 megnézve, 1 alkalommal mai nap |