< Böngészés > Főoldal / Életképek/bulvár / Blog article: WikiLeaks: Sólyom László rövidlátó és botfülű

| Mobile | RSS

WikiLeaks: Sólyom László rövidlátó és botfülű

2011. szeptember 9. | hozzászólás | Életképek/bulvár

WikiLeaks: Sólyom László rövidlátó és botfülű

Sem ellenségnek, sem barátnak nem tartották az amerikai diplomaták Sólyom László egykori államfőt, de úgy vélték, hogy többször is akadályozta őket a céljaik elérésében. A WikiLeaks által frissen kiszivárgott egykori távirat szerint az amerikaiak megosztó személyiségnek találták a korábbi köztársasági elnököt.

Egy másik, 2009 decemberében kelt sürgönyben April H. Foley nagykövet megállapította, hogy Mesterházy Attila, a párt miniszterelnök-jelöltje, bár “ördögi szakállát” levágatta, komoly kihívással néz szembe, hogy megmentse az MSZP-t a megalázó választási vereségtől.

Köztársasági elnökként akadékoskodónak tartották az amerikaiak Sólyom Lászlót. A WikiLeaks által kiszivárogtatott – és az Origo-n ismertetett – diplomáciai távirat úgy fogalmahzott, hogy a volt államfő megosztó személyiség, aki annak idején Gyurcsány iránti ellenszenve miatt képtelen volt politikai kompromisszumok elősegítésére. A “bizalmas” besorolású sürgönyökből kiderül, hogy az amerikaiak sem ellenségnek, sem barátnak nem tartották Sólyomot, de úgy vélték, hogy többször is akadályozta őket a céljaik elérésében. A 2008 végén készült összegzésben az olvasható, hogy “bár liberálisnak és konzervatívnak is mondják, Sólyom elsősorban jogász, aki gyakran rövidlátó és politikailag botfülű”. A távirat szerint a köztársasági elnököt támogatói apolitikus személyiségnek tartják, aki “nem olyan, mint mások”, kritikusai viszont azt mondják, hogy ő is csak politikus, “csupán nagyon alkalmatlan fajta”.

Az egyesek által “elvhűnek”, mások által “fontoskodónak” nevezett Sólyom a dokumentum szerint “feszegette a határait” az elnöki pozíciónak, és az amerikaiak egyes törekvéseit is megnehezítette. A táviratban azt írták, hogy az államfő “jogi beállítottsága” és “a látszólagosan ellentmondásos hozzáállása az USA-hoz” bonyolultabbá tette a Magyarországgal való közös munkát. A nagykövetség nem tartotta kifejezetten Amerika-ellenesnek a volt elnököt, de Amerika-barátnak sem. Ugyanakkor több olyan esetet is megemlít, amelynek során Sólyom az USA-hoz köthető intézkedéseket kritizálta. Negatívan írnak például arról, amikor Sólyom egy lapinterjúban kijelentette, hogy addig nem utazik az Egyesült Államokba, amíg ehhez ujjlenyomatot kell adnia.

A parlamenti választások előtt, 2009 decemberében az MSZP belső folyamatait összegző táviratot küldött Jeffrey Hoveniernek, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács Közép-Kelet Európa igazgatójának a budapesti amerikai nagykövet. April H. Foley a dokumentumban Mesterházy Attila pártelnökről, akkori miniszterelnök-jelöltről azt írta, hogy a politikus immár “ördögi szakáll” nélkül, de továbbra is “gyenge teljesítménnyel” a háta mögött, népszerűtlen pártja élén komoly kihívással néz szembe a 2010-es parlamenti választások közeledtével. Úgy vélte, azt csak a jövő döntheti el, hogy áldozati bárány, avagy megmentő lesz belőle. A nagykövet megjegyete, hogy a jobboldalon – lehetséges, hogy rosszmájúan – azt suttogják: Mesterházy a friss diplomával több pártnál is bejelentkezett, de csak az MSZP volt hajlandó felvenni. A diplomata Washingtonnal azt tudatta, hogy Mesterházy legkomolyabb kihívója Kovács László korábbi uniós biztos volt. Foley arról is beszámolt, hogy Szabó Vilmos akkori külügyi államtitkár szerint az adott körülmények között Mesterházy jelölése volt a legjobb választás a párt számára, mert – Kováccsal szemben, akinek kommunista múltja negatív tényező lehet a választási kampányban – a jövőt képviseli. Az államtitkártól a nagykövet megtudta, hogy Gyurcsány igyekezett megtorpedózni Mesterházy jelölését, de ez nem sikerült, ami azt jelzi, hogy a volt kormányfő befolyása csökkent a pártban.

Tegnap a nyilvánosságra került táviratokból kiderült az is, hogy a magyar kormány óvatoskodva nyitotta meg fehéroroszországi nagykövetségét. A szintén az Origo által nyilvánosságra hozott egyik 2008-as WikiLeaks-iratból vált világossá, hogy a kormány sem a demokratikus értékek “túl agresszív” népszerűsítését, sem az ottani ellenzéki politikusok támogatását nem tartotta járható útnak. Az óvatosság ellenére alig két év alatt a magyar diplomaták kemény konfliktusokba keveredtek a fehérorosz hatóságokkal – áll a táviratokban.

forrás:népszavaonline//F.Á. / Népszava

Leave a Reply 289 megnézve, 1 alkalommal mai nap |