< Böngészés > Főoldal / Magyar Helsinki Bizottság / Blog article: Előre meghozott sarkalatos döntések

| Mobile | RSS

Előre meghozott sarkalatos döntések

“Feszített tempójú, kiváló hangulatú” ülést tartott a Fidesz-KDNP frakciója három napon át Hajdúszoboszlón – közölte a hírt Lázár János, de a munka – mint a frakcióvezető hozzátette – nem állt le arra az időre sem, míg ezt elmondta. A legnagyobb vita az önkormányzati törvény körül volt. Bár hivatalosan csak hétfőn indul a parlament őszi ülésszaka, a kormánypártok láthatóan mindent ismét eldöntöttek előre, egyeztetés nélkül.

Három nap alatt ismét jó előre eldöntötte az ország sorsát a Fidesz-KDNP: hajdúszoboszlói frakcióülésükön egyebek mellett a bírói rendszer átalakítása, a választójog kérdései és az önkormányzati rendszer átalakítása, ezen belül az egészségügy és az oktatás teljes átformálása is szóba került. Vagyis azok a témák, amelyeket a sarkalatos törvényekben kell szabályozni, a fideszes alkotmányhoz igazítva. Persze ezekről ezúttal sem volt egyeztetés, sőt, a tanácskozás helyszínét is hermetikusan lezárták, ami jól jelzi, milyennek is gondolja a Fidesz a nemzeti konzultációt.
A legnagyobb vita az önkormányzatok átalakításáról volt, mivel nem tudtak dönteni, mi maradjon állami és önkormányzati kézben. A főbb kérdésekben mindenesetre megszabták az irányt a Béke Hotelben tartott találkozón.

Kifordított igazságszolgáltatás

Már az új alkotmány tervezete óta nyilvános, hogy a Legfelsőbb Bíróság helyét a Kúria veszi át. Egyelőre annyit tudni, hogy a Kúria elnöke lesz felelős a bíróságok szakmai munkájáért, de azt nem tudni, kinek a javaslatára választják majd meg. Lesz azonban egy szerv, amely a januárra megszűnő Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot váltaná – megváltozott személyi összetétellel -; ez az Országos Bírói Hivatal. Az még nem dőlt el, hogy a bírók kiválasztásának jogát is megkapják-e. Elnökét 9 évre, kétharmados többséggel választhatja a parlament, csakúgy, mint a Kúria esetében.

A szervezeti rendszert is alapjaiban érinti az átalakítás. Önálló közigazgatási bíróságok is lesznek. Bár a táblabíróságok megmaradnak, a megyei és városi bíróságok helyett törvényszéki és járási bíróságokat terveznek, és a fővárosban további kerületi bíróságok jönnek létre. Az öregségi nyugdíjkorhatár előre hozása miatt nyugdíjba kényszerülő bírák pótlására átmeneti törvényt készít a Fidesz, amelyet Papcsák Ferenc nyújt be az Országgyűlésnek.

Amivel indokolnak: Az 1997-es bírósági reform Lázár János szerint “áttekinthetetlenné, irányíthatatlanná” tette a rendszert és aránytalanságokat szült. A bíróságok feldarabolására “a hatékony igazságszolgáltatási munka biztosítása” miatt van szükség, míg az átmeneti törvény gyorsabb pályáztatást tesz lehetővé, így a bírák pótlása “nem fog fennakadást okozni”.

Előnyök: Mivel az elküldött bírák helyett hoznak újakat, nem bénulnak meg a bíróságok.
Hátrányok: A bírói rendszer megváltoztatásáról sem a társadalommal, sem az érintettekkel, sem az ellenzékkel nem egyeztettek. Saját, akár fideszes káder kerülhet a Kúria és az új bírói hivatal élére is, és nem tudni, mennyire független embereket raknak az újonnan létrejövő közigazgatási bíróságokra. A feldarabolás a hatékony munka helyett további káoszt okozhat. Ugyancsak érthetetlen a bírák pótlása, hiszen éppen a Fidesz törvénye miatt kénytelenek nyugdíjba vonulni 70 év helyett 62 éves korban.

Tovább kedveznek Polt Péternek

Az ügyészség a bíróságokkal azonos szintre kerülne, a legfőbb ügyész közjogi méltósággá válna, és részt vehetne a Kúria ülésein is. Ezt is tartalmazza az Index birtokába került új ügyészségi törvény tervezete. A portál felhívta a figyelmet arra is, hogy információi szerint az ügyészség szakemberei készítették a tervet – korábban már a büntetőeljárási törvény módosításánál is felmerült, hogy azt az ügyészségen írták. Az ügyészek alapilletménye egyébként a javaslat szerint meghaladná majd a bírókét.

Amivel indokolnak: Erősödhet az ügyészség közjogi pozíciója.
Előnyök: Kidolgozott koncepcióról van szó, azt szakemberek készítették.
Hátrányok: Ugyanaz, ami az előnye is: azaz, hogy “helyben készült”. Nem garantált az ügyészség függetlensége, mert míg a másodfokú bíróságok az elsőfokúaktól függetlenül működnek, az ügyészségen hierarchikus, utasításos rendszer van: ha a beosztott ügyész a felettese, vagy akár a legfőbb ügyész utasítását követi, gyakorlatilag kizárható, hogy a fellebbezést követő ügyészi eljárás érdemi változást hozzon. Ugyancsak érthetetlen a főügyész jelenléte a bíróságok vezető testületének ülésein.

Egy nap alatt győzhetnek

Egyfordulós, vegyes választási rendszerre tesz javaslatot a Fidesz-frakció az alkotmányügyi bizottságnak; minden határon túli magyar is szavazati jogot kapna és az ígéretek szerint a hazai kisebbségek képviseletét is biztosítják. Nagyjából 90-110 egyéni választókerület lesz, amelyek határai nem lépik túl a megyehatárokat, és nem lesznek közöttük 15 százaléknál nagyobb különbségek a lakosságszámban. A Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció Platform tegnap közölte: ha a Fidesz nem garantálja, hogy az ellenzékkel közösen alkotja meg az új választójogi törvényt, akkor a parlamentben “aktív bojkott” alá kell venni annak vitáját.
Amivel indokolnak: Az egyfordulós rendszer lényege, hogy ha van érvényesség (tehát 50 százalék plusz egy szavazó részt vesz a választáson), akkor van eredmény is, hiszen az nyeri a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapta. A 27 EU-tagállamból 24-ben biztosítják a külföldön élő választópolgároknak a szavazati jogot.

Előnyök: Arányosabbak lesznek a választókerületek.
Hátrányok: Nyilván maximalizálhatja a szavazatok alapján kapható mandátumokat a Fidesz. Az egyfordulós rendszerben az egyéni mandátumokat már érvényességi küszöb felett el lehetne vinni, győzelmi aránytól függetlenül. A töredékszavazatok elveszhetnek, ha nem találnak ki megfelelő kompenzációt, mint amilyen jelenleg az országos lista esetében megvalósul. Nincs együttműködési kényszer az első kör után – a jelenlegi rendszerben ez komoly kiegyensúlyozó tényező.

A legvitatottabb kérdés

Lázár János szerint bár a frakcióülés napirendjén nem szerepelt az önkormányzatok ügye, “váratlanul” állást foglaltak a kérdésben, és zöld utat adtak az új önkormányzati rendszernek. Eszerint megszűnne a megyei jogú városok státusa, bővülne az állami befolyás alatt álló kormányhivatalok hatásköre, igaz, néhány ponton a polgármestereké is. A szociális feladatok az önkormányzatoknál maradnak, ám a közoktatás és az egészségügy az államhoz kerül. A frakcióülésen az önkormányzati rendszer átalakítása körül volt a legnagyobb vita, mivel a fővárosi kerületek több polgármestere is élesen bírálta a főpolgármester központosítási elképzeléseit. Vita volt arról is, mi maradjon önkormányzati kézben, mit vegyen át az állam, illetve, hogy az oktatási intézmények élére az önkormányzatok vagy az állam nevezze ki az iskolaigazgatókat. Végül ez utóbbi megoldás lett a befutó.

Amivel indokolnak: Szükség van új önkormányzati törvényre, amely szabályozza egyebek mellett az egyesített hivatalok kérdését, a járási társulásokat és az egységes finanszírozást.
Előnyök: Mivel az önkormányzatok jó része eladósodott, akármilyen érdeksérelemmel jár is a reform, “fájdalomdíjul” a kormány segíthet konszolidálni a helyzetüket.
Hátrányok: Az egyes települések komoly hatáskör- és presztízsveszteséget szenvednek el, lényegében minden döntési jogkört elvesz tőlük a Fidesz, felszámolva ezzel a rendszerváltáskor kialakított jogállami kereteket. Kérdés, hányan támogatják ezt, hiszen a városvezetők többsége fideszes.

Elbocsátások, bezárások jönnek

Az általános iskolák, szakközépiskolák és gimnáziumok fenntartása állami kézbe kerül, míg az óvodáké nem. A pedagógus életpályamodellel (amely nem tudni pontosan mikor lép életbe, talán 2013-ban) a bértömeg 30 százalékkal emelkedne, ami 164 milliárd forint kiadást jelent. A még mindig nem nyilvános közoktatási (köznevelési)törvény koncepciója a vasárnapi kormányülésen újra napirendre kerül.

Amivel indokolnak: A jelenlegi oktatási rendszer “szegregál, diszkriminál, növeli a különbségeket, nem biztosítja az esélyegyenlőséget, s ez alapvetően befolyásolja Magyarország versenyképességét”.
Előnyök: Hatékonyabb intézmények jöhetnek létre, bár erre nincs garancia
Hátrányok: A kormány több iskolát összevonna, a kisiskolákat megszüntetné – noha korábban hevesen tiltakozott ez ellen. Az államosítással a pedagógusok egy részét elbocsátanák, és egy korábbi elképzelés szerint a bértömeget 9 százalékkal csökkentenék. Azokat az épületeket is elveszik a helyhatóságoktól, amelyekre sok pénzt fordítottak az utóbbi években. Az MSZP tegnap is tiltakozott az oktatási elképzelések ellen.

Egészségügy: állami kontroll

Állami kézbe kerül a fekvő- és járóbeteg-ellátás, a kórházak és szakrendelők, mindez egyhangú döntés volt a frakcióülésen.

Amivel indokolnak: “Koncentrált, jól fegyelmezett, partikuláris érdekeken kívüli irányítás” kell az egészségügyben.
Előnyök: –
Hátrányok: Az intézmények költségvetése feltehetően igen szűkös lesz; több ezer orvos távozhat Magyarországról, a bérhelyzet aligha javul. Sok esetben az ingatlanok értékesítését tervezik, ám ezekre az épületekre nehéz feladat lesz vevőt találni.

Már a tanúkat is megszorongatnák

Új tervezet készült a büntetőeljárási törvény módosításáról is: eszerint kiemelt ügyekben az ügyész – a gyanúsítottak után – már a tanúk esetében is megtilthatná, hogy ügyvéd legyen jelen a kihallgatásakor. Az indoklás arra hivatkozik, hogy az ügyvéd kiszivárogtathatja a vallomás tartalmát, ráadásul fölösleges is a jelenléte; mivel – szól az érvelés – az ügyvéd csak felvilágosítást adhat a tanúnak a jogairól, más tevékenységet nem végezhet, viszont a hatóságnak a kihallgatás elején amúgy is tájékoztatnia kell a tanút a jogairól. Az ügyvéd jelenlétének megtiltása ellen nem lehetne panaszt tenni, egyetlen kivétel lenne, ha a tanú maga a sértett.

MSZP: jogsértő és botrányos volt a bezárás

Az MSZP bizonyítottnak látja, hogy az erzsébetvárosi Janikovszky Éva Általános Iskola bezárása csak politikai bosszú volt. Ráadásul a kerület egyik legszínvonalasabb iskolájának – melybe a legtöbb elsős jelentkezett – jogutóddal történt megszüntetése a helyi MSZP-s képviselők szerint botrányos és vitatható is volt. Gergely József és Kispál Tibor az üresen álló épület előtt elmondta: már a bezárásról szóló májusi testületi döntéskor – melyen a fideszes többség szavazott igennel – figyelmeztettek, hogy indokolatlan és szabálytalan a lépés.

forrás:népszavaonline//Népszava-összeállítás

Leave a Reply 305 megnézve, 1 alkalommal mai nap |