< Böngészés > Főoldal / Nincs kategorizálva / Blog article: Orbán első igazi vágását hozta el az új költségvetés

| Mobile | RSS

Orbán első igazi vágását hozta el az új költségvetés

2011. szeptember 19. | hozzászólás | Nincs kategorizálva

Orbán Viktornak nemcsak miniszterelnöki, hanem teljes politikai pályafutásában fordulópontot jelenthet a jövő évi költségvetés. Most először fűződnek ugyanis a nevéhez olyan intézkedések, amelyek várhatóan anyagilag hátrányosan érintik a lakosság tömegeit.

Orbán Viktor a parlament első őszi ülésén

Az elmúlt három napban Orbán Viktor kétszer is megszólalt a nyilvánosság előtt, de egyik alkalommal sem mondott semmit kormánya eddigi egyik legkomolyabb döntéséről, a jövő évi költségvetés tervezetéről. Orbán pénteken két órát töltött a Blikk szerkesztőségében, ahol olvasók kérdéseire válaszolt, majd szombaton a Facebook-oldalán tett közzé egy videoüzenetet. Mindkét alkalommal sok szó esett a hét elején bejelentett, devizahitelesek ügyében hozott intézkedésekről, de a költségvetésről annak ellenére nem hangzott el egy szó sem, hogy ez a büdzsé fordulópontot jelenthet nemcsak Orbán második kormányázásában, hanem teljes politikai pályafutásában is. Ez tűnik ugyanis az első olyan alkalomnak, amikor Orbán Viktor olyan döntéseket hozott meg, amelyek a lakosság széles körét közvetlenül érintik fájdalmasan.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pénteken délután tartott sajtótájékoztatóján mutatta be a jövő évi költségvetés tervezetét. Ebből kiderült, hogy a kormány jövőre – a romló gazdasági körülményekre hivatkozva – a tavasszal tervezett 550 milliárdnál lényegesen nagyobb, összesen 750 milliárd forintos költségvetési kiigazítást tervez. Ennek nagyobb része, 450 milliárd forint bevételnövelésekből jön össze, a maradék 300 milliárdot pedig kiadáscsökkentésből tervezik megoldani. Utóbbiról kevés részletet tudni – Matolcsy szerint az államszervezetet fogják hatékonyabbá tenni -, a bevételi oldal ugyanakkor ismert. A mostani 25-ről 27 százalékra emelik az áfát, amivel Magyarország az élre kerül az Európai Unióban, egy százalékponttal megemelik a munkavállalókat terhelő egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, valamint megszüntetik az adójóváírás intézményét, és kivezetik az úgynevezett félszuperbruttósítást.

Azt nem tudni, hogy az áfaemelés mennyire jelenik meg majd az árakban, de az egyéb adóváltozások eredményeként az [origo] számításai szerint az átlagbér alatt keresők rosszabbul fognak járni, akár a fizetésük egyhatodát is elveszíthetik. Legfeljebb az segíthet rajtuk, ha fizetésemelést kapnak, kétséges azonban, hogy a cégeknek lesz-e erejük erre a vártnál lassabb gazdasági növekedés mellett.

Kedvező körülmények között

Ha az első Fidesz-kormány időszakát is beleszámítjuk, akkor Orbán Viktor eddig összesen közel öt évet és három hónapot töltött el a miniszterelnöki poszton. Amikor 1998 júliusában hivatalba lépett, akkor a mostaninál sokkal kedvezőbb világgazdasági környezetben kezdte meg munkáját, és a magyar gazdaság, valamint a költségvetés állapota is sokkal jobb volt. Előtte három évvel hajtotta végre a Horn-kormány a Bokros-csomagként emlegetett megszorító programot, amelynek eredményeként 1998-ra jelentősen javultak az államháztartás számai: a GDP-arányos államadósság 87 százalékról 61 százalékra, a hiány pedig (az úgynevezett eredményszemléletű számítás szerint) 7,1 százalékról 4,6 százalékra csökkent.

A javuló feltételeknek megfelelően a Fidesz sok jóléti ígérettel és optimista gazdasági jóslattal kampányolt. Megígérték például a tandíj eltörlését, az egészségügyi dolgozók fizetésének felemelését, és azt is, hogy a kisebb cégek kedvező kamatozású hitelt kaphatnak. Még a kormányalakítás előtt volt ugyanakkor egy konfliktus az ígéretek körül a leendő kormányoldalon belül. Urbán László közgazdász lett a párt pénzügyminiszter-jelöltje, a jelölését azonban visszavonták, miután nyilatkozott arról, hogy rövid távon kétségesnek tartja a Fidesz néhány ígéretének betartását. “(…) a választási győzelem után szembe kell nézni a realitásokkal, és valamilyen módon ütemezni kell mindazt, amit meg akarnak valósítani. Részemről a pénzügyminiszteri poszt elfogadásának egyik feltétele az volt, hogy össze kell mérni az ígéreteket a költségvetés teherbíró képességével” – mondta Urbán a Figyelőnek 1998 júniusában.

Végül Járai Zsigmond lett a pénzügyminiszter, és ha voltak is olyan aggodalmak a közgazdászok körében, hogy az Urbán-affér után lazulni fog a költségvetési fegyelem, ez nem következett be. “Az év során kiderült az is, hogy a magyar kormány következetesen kitart a költségvetési egyensúlyi célok mellett, még kedvezőtlen körülmények között is” – írta például Surányi György akkori MNB-elnök az 1999-es évről szóló jegybanki jelentés bevezetőjében. (A “kedvezőtlen körülmények” alatt az orosz és az ázsiai pénzügyi válságot értette.) Surányi írásából is kiderül, hogy nemcsak a költségvetés állapota volt rendben, hanem a gazdasági viszonyok is jól alakultak. “Magyarország volt a régió leggyorsabban növekvő országa mind 1998-ban, mind 1999-ben, s ami ugyanilyen fontos: mindez egyensúlyi, fenntartható növekedési pálya mentén történt” – írta az akkori jegybankelnök.

Elkezdődött a lazítás

A kormányzati ciklus második felében, a választáshoz közeledve ugyanakkor változás következett be a gazdaságpolitikában, és az Orbán-kormány több költséges intézkedést is hozott. Ezek közül a legemlékezetesebb a lakástámogatási rendszer bevezetése volt, de emelkedtek a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak is, valamint néhány intézkedés eredményeként csökkentek az adóbevételek is. “2001-2002-ben jelentős lazítás történt a költségvetés tartós tételeiben” – állapította meg 2006 áprilisában közölt, az államadósság alakulásáról szóló tanulmányában szerzőtársával, Orbán Gáborral együtt Szapáry György, aki az utóbbi években Orbán Viktor pénzügyi tanácsadójaként dolgozott, jelenleg pedig washingtoni nagykövet. A tanulmány rámutat arra, hogy erre az időszakra, 2001-re tehető az is, hogy az addig csökkenő tendenciát mutató államadósság újra elkezdett növekedni.

A 2002-es parlamenti választásokat megnyerő, a szabad demokratákkal koalícióra lépő szocialisták folytatták és fel is erősítették a költekező politikát, amelynek eredményeként még tovább romlott az államháztartás helyzete. Ennek szimbolikus elemét, a 2002-es száznapos programot a Fidesz képviselői is megszavazták – köztük maga Orbán Viktor is -, és a párt később sem tiltakozott a költségvetést egyre rosszabb helyzetbe sodró úgynevezett jóléti intézkedések ellen.

A Fidesz a 2006-os választási kampányban is több olyan ígéretet is megfogalmazott – például 14. havi nyugdíjat, ingyenes autópálya-matricát -, amelyek tovább növelték volna a költségvetés terheit. Ezt később azzal magyaráztak a párt politikusai, hogy a kormány eltitkolta előlük az állami pénzügyek valódi állapotát, de a második Gyurcsány-kormánynak a költségvetés kiigazítására hozott intézkedései ellen (amelyek egyébként párhuzamokat mutatnak a most bejelentett tervekkel) hevesen tiltakozott a Fidesz. Orbán így feltűnést keltett azzal, amikor 2006 őszén a Hvg.hu-nak adott interjúban arról beszélt, hogy szükség lesz megszorító jellegű intézkedésekre. Nem részletezte ugyanakkor, hogy pontosan mire gondol, és az [origo]-nak 2006 novemberében adott interjúban is csak annyit említett meg, hogy a “luxuskiadásokat el kell felejteni”.

Megszorítások nélkül

A 2010-es választásoknak azzal az üzenettel futott neki a Fidesz, hogy megszorítások nélkül is képes olyan gazdaságpolitikát folytatni, amely egyrészt kordában tartja az államháztartást, másrészt pedig beindítja a gazdasági növekedést. Ezt tavaly úgy oldották meg, hogy a költségvetésből hiányzó összegeket a bankokra és más szektorokra kiszabott hatalmas különadókból szedték be, és ugyan már akkor is elhangzottak olyan bírálatok, hogy ezeket a terheket az érintett cégek át fogják hárítani a lakosságra, a kormánynak azzal a váddal nem kellett szembesülnie, hogy közvetlenül sarcolja meg az embereket.

A megszorítás kifejezést azóta is következetesen kerülte a kormány, és pénteki sajtótájékoztatóján Matolcsy György is visszautasította azt a felvetést, hogy az általa bejelentett csomag megszorító jellegű lenne. Az ellenzéki pártok ugyanakkor azonnal egybehangzóan brutális megszorításként kezdték emlegetni a csomagot, és ugyan egyelőre nem feltétlenül látni előre minden részletének a hatását, de ha az adószabályok változása miatt az emberek tömegesen szembesülnek azzal, hogy jelentősen csökken a fizetésük, illetve közben az áfaemelés megjelenik a bolti árakban is, akkor az nyilván megnehezíti majd annak a kommunikációnak a folytatását, amelynek az elmúlt években épp a megszorítás elutasítása volt az egyik leghangsúlyosabb eleme.
Kommentálja ön is
forrás:origo

Leave a Reply 233 megnézve, 1 alkalommal mai nap |