< Böngészés > Főoldal / Nincs kategorizálva / Blog article: Eddig nem ismert adóemeléseket is hoz a 2012-es költségvetés

| Mobile | RSS

Eddig nem ismert adóemeléseket is hoz a 2012-es költségvetés

2011. szeptember 28. | hozzászólás | Nincs kategorizálva

Az [origo] birtokába került jövő évi költségvetési tervezetből kiderül, hogy a kormány a korábban bejelentett lépéseken túl is tervez további adóemeléseket. Ez történik a regisztrációs adónál, a gépjármű-átírás utáni illetékfizetésnél és az üzleti ajándéknál is. A személyi jövedelemadónál mégsem nullszaldós lesz az átrendezés, hanem 110 milliárd forint jövedelmet von el az állam.
Forrás: MTI/Kovács Tamás

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter már több adóemelést is bejelentett a jövő évi költségvetés tervezetének ismertetésekor, de a jelek szerint a közterhek emelésének még nincs vége. Az [origo] birtokába került a költségvetési törvény tervezete, amely szerdán kerül a kormányülés napirendjére, és ebből kiderül, hogy a bevételi oldalon vannak olyan elemek, amelyekről eddig nem esett szó.

Ilyen például az, hogy a regisztrációs adó emelkedik. A törvénytervezet arról szól, hogy “módosul az adótábla” a regisztrációs adónál, emellett összevonják a két legnagyobb hengerűrtartalmú autókra érvényes adókategóriát, és a legkevésbé környezetszennyező, Euro-5-ös osztályozású motorral felszerelt autókra bevezetnek egy új oszlopot az adótáblázatba. Mindezek hatására az állam adóbevétele 20 százalékkal gyarapodhat, ez csaknem 7 milliárd forint többletbevételt jelentene. A törvénytervezetben körvonalazott adómódosítás kísértetiesen hasonlít egy nyári, a Fidesz-frakcióból jött módosító indítványhoz, amelyet végül a végszavazás előtt visszavontak.

Emelkedő illeték és adóköteles ajándék

Átvariálják a gépjármű megvételekor fizetendő illeték alapját is. Most a motor hengerűrtartalma határozza meg az illeték alapját, jövőre már a teljesítményétől és a jármű korától függ az illeték összege. Ettől 6,5 milliárd forint pluszbevételt remél a kormány, illetve a költségvetést összeállító Nemzetgazdasági Minisztérium.

A béren kívüli juttatások közé sorolt üzleti ajándék és reprezentáció most adómentes (nem kell utána fizetni sem személyi jövedelemadót, sem járulékot), jövőre már adóköteles lesz ez a kétfajta juttatás, és 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást is kell majd fizetni utánuk. (Az anyagból nem derül ki, pontosan hogyan adóztatják jövőre ezeket.) Ezzel párhuzamosan viszont nem kell majd társasági adót fizetniük a cégeknek, ha üzleti ajándékot vagy reprezentációs juttatást adnak. A két lépésből összességében 15 milliárd forint pluszadót akar beszedni a kormány.

Mivel számol a kormány?

A kormány eddig nem beszélt arról, hogy a már ismertetett adónövelő lépéseknek mekkora lesz a hatása, a tervezetből azonban ez is kiderül. A személyijövedelemadó-rendszer átrendezése 110 milliárd forinttal gyarapítja az államkasszát a kormány tervei szerint. Az adójóváírás és a félszuperbruttó teljes megszüntetése nullszaldós átrendezést jelentene (miközben az alacsony keresetűektől csoportosítana át jövedelmet a magas keresetűek felé), de a kormány a havi bruttó 202 ezer felettieknél meghagyja a félszuperbruttós szja-t (a bruttó bért 1,27-tel felszorozva kapjuk az szja alapját), ez a lépés eredményezi csaknem teljesen a 110 milliárd forintos pluszbevételt.

Néhány milliárd forintos pluszbevételt hozhat a béren kívüli juttatások átvariálása, vagyis az, hogy a hidegétkezési jegy kikerül a kedvezményes adózású juttatások közül, helyét a kiterjesztett Szép-kártya foglalja el, emellett a lakbértámogatás kedvező elbírálás alá fog esni az adórendszerben.

A cégautóadónál 40 százalékos adóemelés következik be, miközben a hengerűrtartalom-alapú adót teljesítményalapúvá formálják, és az adó függ attól is, hogy a kocsi milyen környezetvédelmi osztályba tartozik. Ezektől 20 milliárd forint extra bevételt vár az állam.

Korlátozzák a veszteség elhatárolását

Matolcsy korábban annyit közölt, hogy a veszteségelhatárolást korlátozni fogják. (A veszteségelhatárolás azt jelenti egy példán érzékeltetve, hogy ha egy cégnek az egyik évben 80 millió forint vesztesége keletkezett, a rá következő évben pedig 50 millió forint nyeresége, akkor az első évben – mivel veszteséges volt – nem kell egy fillér társasági adót sem fizetnie, és a második évben sem, mert az 50 milliós profitjával szembeállíthatja az előző évi 80 milliós veszteséget. Az így maradó 30 milliós veszteséget tovább görgetheti, és ha a következő évben 40 millió forintos profitja lesz, akkor csak 10 millió forint után kell adót fizetnie.) A dokumentumból kiderül, hogy a veszteségelhatárolást úgy korlátozzák, hogy csak a keletkezett veszteség felét lehet szembeállítani a nyereséggel. Ez jövőre 30 milliárd forinttal nagyobb adóbevételt eredményez.

Azt már bejelentették, hogy új adóként lesz baleseti adó, amelyet a balesetet okozó autós vagy annak biztosítója fizet. A törvénytervezetből kiderül, hogy a kötelező biztosításba építik be ezt a tételt, és 27 milliárd forintnyi jövedelmet von el így az állam az autósoktól. Az online szerencsejátékokat is megadóztatják, ez 30 milliárd forintot hoz az állam konyhájára.

Tartani akarják a 2,5 százalékos hiánycélt

Ami már ismert volt, az az áfa 25-ről 27 százalékra való megemeléséből várt 150 milliárd forintos pluszbevétel, a dohány, alkohol és gázolaj jövedéki adójának és a játékadónak a növeléséből remélt 54 milliárd forintos többletbevétel, a munkavállalók egészségbiztosítási járulékának 1 százalékpontos növeléséből számított 83 milliárd forint, és a vállalkozók járulékalapjának a minimálbér helyett annak másfélszeresére való módosításából várt közel 30 milliárd forint.

A tervezet szerint jövőre az állam 14 055 milliárd forintot szed be és 14 630 milliárd forintot oszt szét, így a hiány 575 milliárd forint lehet. Pontosabban, ekkora hiány lesz az önkormányzatok nélküli államban, az önkormányzatok egyenlegét a költségvetés – a szokásoknak megfelelően – nem tartalmazza, hiszen az az egyes önkormányzatok saját külön költségvetéséből tevődik össze, amelyre a kormány, illetve a parlament hatást ugyan gyakorolhat, de elő nem írhatja, hogy mi is szerepeljen benne konkrét összegekkel. A költségvetési törvény mindenesetre úgy kalkulál, hogy az önkormányzatok deficitjével együtt a hiány a GDP 2,5 százaléka lesz, épp annyi, mint amennyit a kormány a konvergenciaprogramban vállalt az EU felé.

Folyamatosan dolgozzuk fel a birtokunkba került költségvetési tervezetet, következő cikkünkben a kiadási oldalról számolunk be.
forrás:origó

Leave a Reply 346 megnézve, 1 alkalommal mai nap |