< Böngészés > Főoldal / Közélet / Blog article: Új, polgári Leader-körök alakulnak?

| Mobile | RSS

Új, polgári Leader-körök alakulnak?

2011. szeptember 29. | 1 Hozzászólás | Közélet

A jelenlegi Leader akciócsoportok több mint 20 százaléka veszítheti el irányító szerepét az év végével – erről döntött még júniusban a Vidékfejlesztési Minisztérium. Ellehetetlenítésükre nincs szakmai magyarázat, a tárca célja az, hogy a vidékfejlesztést irányító, jelenleg nonprofit gazdasági társaságként működő helyi közösségek helyett új egyesületek alakuljanak.

Az átalakítás első áldozata az ország egyik legrégebbi akciócsoportja, a Dél-Balatoni Leader Nonprofit Zrt. lehet. Értesüléseink szerint a térség fideszes politikusai több mint két hete Balatongyöngye néven életre hívták a térség új, Leader címre pályázó egyesületét.

A Balatongyöngye Egyesület alakuló ülését a fonyódi polgármester hivatalában tartották, a házigazda maga a település első embere, a fideszes Hidvégi József volt. A meghívottak telefonon értesültek az összejövetelről, a titokban szervezett találkozót Witzmann Mihály, a Somogy Megyei Közgyűlés fideszes alelnöke vezényelte le, a 68 meghívott pedig egyhangúlag döntött a Balatongyöngye Egyesület céljáról és vezetőségéről. Utóbbiban, talán nem meglepő, csak jobboldaliak kaptak helyet. Az alakuló egyesület elnöki tisztét Witzmann munkatársa, Balogh István töltheti be, aki nem mellesleg Fidesz-KDNP színben indult a tavalyi önkormányzati választásokon.

Alelnöke Kovács József, Balatonkeresztúr fideszes polgármestere, a szakmaiságért és elszámolásért felelős felügyelő bizottság elnöke is pártkatona, Farkas László Nándor, a Fidesz-KDNP vesztes balatonszentgyörgyi polgármester-jelöltje. De részvételével bábáskodott az egyesület meglapításánál Móring József Attila, a térség Fidesz-KDNP-s országgyűlési képviselője – Somogyvár polgármestere is.

Egyelőre kérdés, mihez is kezd az új egyesület. Lapunk úgy értesült, a Balatongyöngye egyike kíván lenni azoknak az új szervezeteknek, amelyek az eddigi Leader közösségeket váltják majd. A Vidékfejlesztési Minisztérium ugyanis még júniusban úgy döntött, hogy az év végével visszavonja a gazdasági társaságokként működő akciócsoportok Leader címét, amire jövőre kizárólag csak egyesületek pályázhatnak.

A Népszava kérdésére több, neve elhallgatását kérő Leader akciócsoport vezetője is szakmaiatlannak minősítette a vidékfejlesztési tárca egyesületi koncepcióját, példaként említve Tolna és Heves megyét, ahol a bíróság az összes Leader egyesület bejegyzését elutasította azzal, hogy társadalmi szervezet pusztán gazdasági célra nem alakítható. Márpedig az uniós Leader program és így a helyi akciócsoportok célja a vidék gazdaságának élénkítése. Ennek megvalósítására hazánk 2007-2013 között csaknem 70 milliárd forintot fordíthat, amiből a dél-balatoni régióba – az euró árfolyamától függően – 1.4-1.6 milliárd forint jut.

A Balatongyöngye Egyesület alapítói is tisztában lehetnek a bírósági gyakorlattal, információink szerint a szervezet bejegyzését kulturális tevékenységre kéri, s csak a bírósági nyilvántartásba vételt követően módosítják majd az egyesület alapszabályát. Ennek oka, mint utaltunk rá, hogy egyesület nem alapítható tisztán gazdasági célra. Csakhogy a Leader program egyik legfontosabb célja az, hogy a helyi közösségek alulról szerveződjenek, ahogy egyesületek sem minisztériumi rendeletre szoktak általában alakulni.

A legnyilvánvalóbb kérdés mégis az: miért jobb az egyik működési forma a másiknál, hacsak nem politikai célja van a módosításnak.
A Dél-balatoni régióban mindenesetre a volt szocialista képviselő, Kollmann Gergely által vezetett Dél-Balatoni Leader Nonprofit Zrt. tartotta kézben a vidékfejlesztést, ám 2012-ben új kézbe kerülhet a térség fejlesztéseinek irányítása. “Elfogadhatatlan politikai alapon szervezni a vidékfejlesztést és képmutatás is, hiszen engem éppen emiatt támadtak többen is jogtalanul” – reagált lapunknak Kollmann Gergely. Az elnököt a szervezet alakulása óta vádolták ugyanis azzal a helyi fideszesek, hogy szocialistákkal veszi körbe magát s pártközeli vállalkozásoknak kedvez. Kollman pert nyert a Legfelsőbb Bíróságon az őt legvehemensebben rágalmazó Lukács Bence, Fidelitas-alelnökkel, volt fonyódi fideszes képviselővel szemben, személyiségi jogainak a megsértése miatt.

A volt szocialista politikus ugyanakkor azt is hangsúlyozta: a dél-balatoni régióban a fideszes települések jutottak a legnagyobb forráshoz, közülük Somogyvár – Móring József Attila képviselő városa – csaknem 80 millió forinthoz. Hozzátette: az általa vezetett nonprofit részvénytársaságot kizárólag szakmai alapon szervezték, alapításában mind a 33 dél-balatoni település részt vett, annak ellenére, hogy így többségbe kerültek a fideszes önkormányzatok. Sőt az alapításkor Kollmann két helyettese is fideszes lett, Móring József Attila és Németh Lajos.

Visszahallottam véletlenül, hogy a Balatongyöngye Egyesület alapításakor többen dicsérték, követendő mintának nevezték vidékfejlesztési stratégiánkat – említette Kollmann. Az elnök ennek ellenére sem hajlandó új formában újrakezdeni a munkát. Noha az Európai Unió részletesen szabályozza a Leader cím elnyerésének feltételeit, a szaktárca új, szubjektív kiválasztási kritériumokat érvényesítene: így többek között azt, hogy melyik egyesület vidékfejlesztési stratégiája a megalapozottabb, vagy melyik szervezetnek nagyobb a tagsága.

Ugyanakkor nem áll félre harc nélkül az elnök. Kollmann Alkotmánybírósághoz fordult a Vidékfejlesztési Minisztérium, szerinte több alapjogot sértő júniusi rendelete miatt, amely év végével a gazdasági társaságok minden indok nélküli megszűnését rögzíti. “Az elmúlt hónapokban a kormány számos döntésével próbálta ellehetetleníteni a működésünket: először majdnem az év közepén, visszamenőleges hatállyal felére csökkentette a működési költségünket, néhány hete pedig minden pénzkifizetést befagyasztott” – magyarázta Kollmann. A Dél-balatoni régió esetében például visszamenőleges hatállyal 40 millió forint működési keretet vont el a vidékfejlesztési miniszter, így azonnal utcára került hét, diplomás szakember.

A legelfogadhatatlanabb az elnök számára mégis az: bármilyen szakmai panasz érkezik egy adott akciócsoport vezetésére, a szervezet azonnal, vizsgálat nélkül elveszti a Leader-státuszát, s feladatait a Vidékfejlesztési Minisztérium veszi át.

Európai falvak uniós módra

A Leader programot 1991-ben indította az Európai Unió azzal a céllal, hogy megállítsa a folyamatosan szegényedő és öregedő vidéki térségek további leszakadását.Az uniós vidékfejlesztési koncepció lényege, hogy a helyi közigazgatás, a vállalkozók és civil szervezetek összefogjanak, s közösen irányítsák lakóhelyük fejlődését. Egy Leader közösség nem esik egybe a hazai közigazgatási határokkal – 10-100 ezer közötti lakosságszámú térségre osztja fel az országot. A Leader hét alappillére: területalapú vidékfejlesztés, alulról építkező megközelítés, háromoldalú partnerség, innováció, integrált ágazatközi szemlélet, hálózati működés, kooperáció. A jelenlegi uniós költségvetési időszakban Magyarország 71 milliárd forintot fordíthat vidékfejlesztésre, amelyből a több mint 70 akciócsoport átlagosan kétmilliárdos támogatáshoz jut. Egy adott Leader térség mikro-, kis- és középvállalkozásai, nonprofit szervezetei, továbbá egyházai, települési önkormányzatai, illetve kisebbségi önkormányzatai közösségi vagy vállalkozási célú fejlesztésre, rendezvény szervezésre, képzésre, tanulmányok készítésére, térségen belüli együttműködés kialakítására pályázhatnak. Az elnyerhető támogatás minimum 1000, maximum 200 ezer eurónak megfelelő összeg.

NÉPSZAVA-információ /

forrás:népsztavaonline

Leave a Reply 689 megnézve, 1 alkalommal mai nap |
Tags: