< Böngészés > Főoldal / Közélet / Blog article: Kezdődik a nagy faggatás

| Mobile | RSS

Kezdődik a nagy faggatás

2011. szeptember 30. | hozzászólás | Közélet

Tíz év után holnap újra népszámlálás kezdődik hazánkban, kérdezőbiztosok járják majd az országot a következő hetekben. Noha a kérdőívek formája felvethet kételyeket az adatgyűjtés anonimitása szempontjából, a statisztikai hivatal beazonosíthatatlan adatkezelést ígért.

Erre valószínűleg minden válaszadásra kötelezett számít is, hiszen a kérdések egészen intimre sikerültek. Közben kiderült: egyelőre senki nem tudja, ki és milyen módszerrel végzi majd a negyvenezer kérdezőbiztos által összegyűjtött adatok feldolgozását.

Holnap hivatalosan is kezdetét veszi a 2011-es magyarországi népszámlálás. Mára mindenkinek meg kellett kapnia a népszámlálási kérdőíveket, szombattól pedig személyesen is felkereshetik az embereket, hogy felvegyék adataikat. Egy hónapig bármikor jöhetnek az összeíró népszámlálási biztosok, de ha valaki éppen akkor nem ér rá, egyeztethet velük időpontot. A mintegy 40 ezer számlálóbiztos egyenként átlag 100-120 címre megy ki, a külterületeken ez a nagyobb távolságok miatt 50-70 címre csökkenhet. A népszámlálásban felveszik az adatokat minden magyar állampolgárról, aki az országban él, és arról is, aki jelenleg nincs itthon, de 12 hónapnál rövidebb ideig tartózkodik külföldön. Összeírnak minden külföldit is, aki 3 hónapnál hosszabb ideig tartózkodik az ország területén.

A már kipostázott kérdőív helyett az interneten, a www.enepszamlalas.hu oldalon is lehetőség van a válaszadásra, így nem kell beengedni a kérdezőbiztost a lakásba, s időpont egyeztetésre sincs szükség. Aki az internetes kitöltést választja, annak október 16-ig be kell jelentkeznie a borítékban kapott azonosító kóddal a megadott portálon. Annyi kérdőívet kell majd kitölteni, ahány ember egy adott lakásban életvitelszerűen él, noha egyelőre mindenhova csak egy borítékot kézbesítettek a számlálóbiztosok. Nekik kell majd jelezni, hogy ki milyen formában akarja megválaszolni az 58 kérdést. A kérdőívek segítségével a magyarok lakáshelyzetét, iskolázottságát, valamint nemzetiségét és felekezeti hovatartozását mérik fel.

A népszámlálási adatlapok nagyobb részének kitöltése egyébként mindenkinek kötelező; aki megtagadja, az ellen szabálysértési eljárás indulhat. Főszabály, hogy nevet megadni nem kell, s noha Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ígéretet tett az adatgyűjtés anonimitására, azért van némi lehetőség az azonosításra. A borítékban ugyanis, amely adott lakcímre szól, három papír van; a határidőket és alapinformációkat tartalmazó levél, egy személyi, valamint egy lakáskérdőív. A személyi kérdőíven 42, a lakáskérdőíven 16 kérdés, valamint egy mindkét dokumentumra vonatkozó kitöltési útmutató van. A lakáskérdőív egy azonosító számot, az internetes belépési kódot, valamint az adott lakcímet tartalmazza. Érdekesség, sőt, megkérdőjelezheti az adatgyűjtés anonimitását, hogy az azonosító számot át kell másolni a hangsúlyozottan névtelenül kitöltendő személyi kérdőívre, amely így már könnyen beazonosíthatóvá válik a lakcím alapján.

A lakásról feltett kérdések között szerepel a címre, az ingatlantípusra, az építés évére, a lakás alapterületére, az ott élő személyek számára vonatkozó, de arra is kíváncsi a KSH, hogy milyen az ingatlan tulajdoni formája, hogy hány szobánk van, vagy éppen hogyan oldjuk meg a lakás víz- és áramellátást, hova vezetjük el a szennyvizet, valamint, hogyan fűtünk. A lakhatási kérdések közé tartozik még az egy ingatlanban élők családformája, azaz hogy hány háztartás van egy lakáson belül.

A személyi kérdőív nem csak bővebb, hanem részletesebb is. A 42 kérdéshez ugyanis számos részkérdés is tartozik, amelyek már-már pikáns adatokra is kíváncsiak. Fontos, hogy kizárólag a négyoldalas adatlap utolsó oldalán lévő kérdésekre nem kötelező válaszolni, ám ott is be kell jelölni, hogy ha valaki megtagadja az adatszolgáltatást. A személyeket érintő legfőbb kérdések: a nem, a születési idő, az állampolgárság, a lakóhely, pontosabban, hogy másik adatlapon rögzített-e az állandó lakcím, de érdekli a KSH-t a lakáshasználat jogcíme is, hogy például tulajdonos vagy bérlő az állampolgár, illetve az is, hogy van-e máshol lakása.

Arra is rákérdeznek, éltünk-e külföldön tartósan, ha igen, akkor hol és mikor tértünk vissza. A családi állapotra vonatkozó kérdésblokkban nem elég csupán a jelzőt megadni, rákérdeznek az esetleges házasságkötés időpontjára, a konkrét együttélésre, illetve a családban betöltött szerepre is. Érdeklődnek az “élve született gyermekek” száma, illetve születési dátuma iránt is, noha kiskorúaknak is kötelező az adatszolgáltatás. Ennek leginkább az iskolázottságra vonatkozó kérdéseknél lehet jelentősége, hiszen a bölcsődétől a doktoriig minden képzési típusra, sőt annak szakjára is rákérdeznek. A nyelvismeretre is vonatkozik kérdés, noha érdekesség, hogy a magyaron kívül mindössze három idegen nyelv jelölhető meg.

Szintén érdekesek a foglalkozásra vonatkozó kérdések, hiszen nem csupán a foglalkoztatottsági állapotra kíváncsiak, de azt is tudni szeretnék, dolgoztunk-e a népszámlálást megelőző héten, vagy például ha valaki munkanélküli, képes volna-e munkába állni két héten belül. Érdeklődnek a munkakörünk, a foglalkoztatási formánk, a beosztottjaink felől is, de talán a legérthetetlenebb kérdés mégis az, amely megköveteli a munkáltató vállalkozás megnevezését, vagy tevékenységének leírását. Azt is kötelező kitölteni, hogy mely településre, vagy fővárosi kerületbe járunk munkába, és a közlekedés módjáról és idejéről is kérdeznek.

Amire nem kötelező válaszolni: a nemzetiségről, az anyanyelvről, a vallási meggyőződésről és felekezeti hovatartozásról, valamint a betegségekről, fogyatékosságról feltett kérdésekre. Szeretnék tudni, mely nemzetiséghez tartozónak “érezzük” magunkat, illetve hogy előbbin kívül tartozunk-e más nemzetiséghez is. Miután Magyarországon 13 kisebbséget tartanak hivatalosan számon, ezeknek van kisebbségi önkormányzatuk is, ezek szerepelnek választási lehetőségként is; magyar, bolgár, cigány (roma), görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán. Ezeken kívül külön feltüntetik a valószínűsíthetően nagy számban Magyarországon élő további kisebbségek közül – betűrend szerint – az arabot, a kínait, az oroszt és a vietnámit, de az “egyéb” rovatban más kisebbség megjelölésére is lehetőséget nyújtanak.

Ezen felül rákérdeznek anyanyelvünkre, hétköznapi nyelvhasználatunkra, valamint arra, mely vallási felekezethez tartozónak “érezzük” magunkat. Tartós betegségekről, fogyatékosságról, ezek keletkezéséről, valamint arról is kérdeznek: miben akadályozza ez az ezzel élőket. Ezekről az érzékeny adatokról tehát nem kell nyilatkozni, de fontos, hogy ott is meg kell jelölni a hallgatási szándékot.

Az adatközlésnél egyébként mindig “az adott eszmei időpont” alapján, az október 1-jén 0 órakor fennálló állapotokról kell nyilatkozni. Ha valaki az október 1. és az adatközlés közötti időszakban született az adott háztartásban, nem szerepel majd a statisztikában, ahogy az időközben megszerzett diploma, állampolgárság vagy a családi állapotban beállt változás sem.

Ön is jedi?

Megállíthatatlanul gyarapodik a “Vállald a népszámláláson, hogy jedi vagy!” nevű Facebook-csoport szimpatizánsainak száma, mely alig egy hét alatt meghaladta a tizenötezer főt. A Csillagok háborúja című filmeposzban szereplő harcosok hitvallását, a szintén a filmben szereplő Yoda mester és Obi-Wan Kenobi idézetei táplálják, de létezik jedi-kódex, sőt Angliában megalakult a Church of Jediism, azaz a jedi hit egyháza is. Az azonban egyelőre nem valószínű, hogy az Orbán-kormány bevenné a magyarországi jediket az elismert 14 egyház közé.

Késhet az összesítés

Továbbra sem lehet tudni arról, hogy milyen cég, milyen módon fogja összesíteni a szombaton kezdődő népszámlálás adatait, pedig ha az eredeti adatközlési határidőt tartani akarják már ki kellett volna, vagy napokon belül ki kellene írni az erről szóló közbeszerzést – hívta fel a figyelmet a hvg.hu. A késlekedésről nem a KSH tehet: a népszámlálás 19 milliárdos költségéből egy kormányrendelet különített el 2,5 milliárd forintot kifejezetten az adatfeldolgozás költségeire, ez volt a jogi alapja a közbeszerzés kiírásának.

Orbán Viktor kormányfő azonban június 18-án visszavonta a rendeletet. Így azonban senki sem tudja, mi lesz az adatfeldolgozással, hiszen az október 31-ig tartó adatgyűjtés után a KSH 2012 márciusában közöl néhány előzetes eredményt, például a népesség és a lakások számát. 2012 decemberében kezdik meg a részletes adatközlést. Egyre valószínűbb azonban, hogy a közbeszerzési szabályok és eljárások miatt e határidők csúszni fognak.

A portál információi szerint ennek hátterében az állhat, hogy a KSH-t felügyelő Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban úgy döntöttek: legyen inkább manuális az adatbevitel, amivel hónapokra munkahelyeket lehetne teremteni. Úgy tudják, korábban az is felmerült, hogy közmunkásokkal végeztessék az adatbevitelt, de ezt a KSH nem tartotta valószínűnek.

forrás:népszabaonline//Biró Marianna / Népszava

Leave a Reply 991 megnézve, 1 alkalommal mai nap |
Tags: