< Böngészés > Főoldal / Tudomány/gazdaság / Blog article: Nem jut az ember a dinoszauruszok sorsára

| Mobile | RSS

Nem jut az ember a dinoszauruszok sorsára

2011. szeptember 30. | 3 hozzászólás | Tudomány/gazdaság

Az eddigi legnagyobb kisbolygószámlálás adatai alapján jóval kevesebb veszélyes objektum van a Föld környezetében, mint ahogy eddig becsülték, így a nagy, globális pusztulással járó becsapódások esélye is kisebb lett a korábban számítottnál.
Forrás: AFP/SPL

Jelentősen csökkent annak esélye, hogy egy valóban nagy kisbolygó eltalálja el a Földet, mielőtt felkészülhetnénk a katasztrófa elhárítására – hangzott el a NASA magyar idő szerint csütörtökön este rendezett sajtótájékoztatóján. A Földet potenciálisan veszélyeztető, úgynevezett földközeli kisbolygók eddigi legalaposabb felmérése után ugyanis azt gondolják a csillagászok, hogy minden olyan testet megtaláltak már, amely körülbelül 10 kilométer átmérőjű. Ekkora kisbolygó okozott 65 millió éve, a kréta időszak végén a globális fajkihalást, amelynek során a dinoszauruszok is eltűntek az élet színpadáról.

A Föld körül keringő WISE űrszonda most nyilvánosságra hozott adatai szerint a globális pusztításra képes, 1 kilométeresnél nagyobb földközeli objektumokból 981 darab létezik. A jó hír az, hogy ebből 911-et már felfedeztek, és ezek egyike sem fenyegeti a Földet a következő néhány évszázadban.

Javult a helyzet a közepes méretű, néhány száz méteres (100 és 1000 méter közötti) objektumokkal kapcsolatban is, amelyek becsapódásai regionális pusztítást okozhatnak, például eltörölhetnek egy metropoliszt a föld színéről. Ezek számát a korábbi 35 000 helyett most 19 500-ra teszik.

Forrás: NASA
A 100 méteresnél nagyobb földközeli kisbolygók korábban becsült (jobbra) és a WISE észlelése alapján pontosított (balra) gyakorisága (NASA)

Mindezek alapján csökkent egy igazán komoly becsapódás esélye a Földön, ugyanakkor a közepes méretű testeknek eddig csak körülbelül a negyedét fedezték fel, 100 méternél kisebb testekből pedig – amelyek szintén súlyos károkat okozhatnak – akár több millió is keringhet a Föld közelében.

Az elmúlt években főleg földfelszíni műszerekkel azonosították a földközeli kisbolygókat, de a WISE űrszonda közreműködése látványos áttörést eredményezett a felfedezett égitestek számában. A WISE az infravörös tartományban végzi méréseit, emiatt igen alkalmas a kis, sötét testek észlelésére.

Forrás: NASA
A földközeli kisbolygók eddigi legátfogóbb felmérésének eredménye. Világos színnel az ismert objektumok, zölddel az új becslések a még nem felfedezett példányokra, kékkel pedig a régi becslések

Veszélyes égitestek

A földközeli kisbolygók esetleges becsapódásaik miatt veszélyesek. Noha jelenleg egyetlen olyan égitest sem ismert, amely a jövőben eltalálja bolygónkat, a földtörténeti nyomok arra utalnak, hogy időnként akár globális kihalásokat okozó becsapódások is történhetnek.

Az 1000 és 100 méter közötti égitestek nem égnek el a légkörben, hanem elérik a felszínt. Amennyiben szárazföldi területre csapódnak, néhány kilométer átmérőjű kráter hoznak létre és Budapest méretű területen tarolják le a felszínt lökéshullámukkal és az általuk okozott tüzekkel. Ha pedig tengerbe hullnak, hatalmas szökőár támad a nyomukban, amely lényesen pusztítóbb, mint az elmúlt évek földrengései nyomát bekövetkezett katasztrófák.

Kisbolygóvadászat az infravörös tartományban

A WISE (Wide-field Infrared Survey Explorer, Széles Látómezejű Infravörös Felderítő) űrtávcső célpontjai között eddig ismeretlen vagy igen nehezen megfigyelt égitestek: hűvös csillagok, barna törpék, apró és sötét kisbolygók, porburokba rejtőző, születőben lévő bolygórendszerek és nagy energiakibocsátású, távoli galaxisok szerepelnek.

Az apró és halvány kisbolygók keresésére is ideális a műszer, mivel az ilyen égitestek a látható tartományban igen gyenge sugárzást bocsátanak ki, és csak akkor vehetők észre, ha éppen a Föld közelében tartózkodnak. Erre viszonylag ritkán kerül sok, és akkor is rövid ideig jók a megfigyelési körülmények.

A WISE 40 centiméter átmérőjű távcsöve közel félévente vizsgálja át az egész égboltot. A WISE az infravörös tartományban 3 és 25 mikrométeres hullámhosszak között végzi megfigyeléseit, közel ezerszer nagyobb érzékenységgel, mint elődje, az IRAS-űrtávcső. Ezek a hullámhosszak a Föld felszínéről a légköri sugárzáselnyelés miatt nehezen vizsgálhatók.
forrás:origo.hu

Leave a Reply 732 megnézve, 1 alkalommal mai nap |