< Böngészés > Főoldal / Magyar Helsinki Bizottság / Blog article: “Szegény” költségvetési gazdagok

| Mobile | RSS

“Szegény” költségvetési gazdagok

Miközben takarékos államot, kiadáscsökkentést, bürokrácia csökkentő programot, adóegyszerűsítéseket ígért a kormány, s Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy szűk a mozgástér, a jövő évi költségvetés tervezete sokkal inkább az adók és járulékok növelésére épít, mintsem a költségek visszafogására. Ami önmagában még nem lenne baj, ha legalább strukturális változásokra is bukkanhatnánk a háttérben, de ezeket egyelőre hiába keressük.

Kiadáscsökkentésből már nem lehet tartalékot képezni, a kormánynak meg kell fontolnia az adóemelés lehetőségét – jelentette ki tegnap Járai Zsigmond, a Költségvetési Tanács elnöke. Szerinte a jelenlegi világgazdasági helyzetben a tervezett 370 milliárd forintosnál nagyobb tartalékra is szükség lehet. “Elképzelhető, hogy még nagyobb tartalékot kellene képezni, mert úgy látni, hogy a kiadáscsökkentésre már nincs további lehetőség” – mondta, majd hozzátette: “ilyen esetben egyetlen megoldás marad, a bevételeket kell növelni”.

Járai Zsigmond ugyanakkor kijelentette, “nem tisztünk és nem is foglaltunk állást; azt javasoltuk, hogy fontolja meg a kormány, hogy a kitűzött adónemek elhalasztásával, vagy meglévők emelésével nagyobb tartalékot képez”.
Ez a szellem visszatükröződik a jövő évi költségvetés egyes fejezetein is, hiszen ha megvizsgáljuk a részleteket, akkor azok nem keltik azt a benyomást, mintha minden területen szűkösebbre fogták volna a keretet.

Jócskán vannak nyertesei a büdzsének, vagyis olyan területek, amelyek több pénzt kapnak a működésükhöz. Már az első fejezetnek nagyobb összeg jut mintegy négymilliárd forinttal, ezen belül maga az Országgyűlés hivatali szervei is – körülbelül egymilliárddal – többől gazdálkodhatnak. Feltűnő például, hogy felújításra majdnem kétszer annyit költenek jövőre, mint idén. Bár ehhez képest nagyságrendileg sokkal kisebb a Közbeszerzések Tanácsának kerete, de az is duzzad: a 2011. évi 145 millió forintról 420 millióra.

Érdekes, hogy az Alkotmánybíróság több mint 300 millió forinttal gazdagodik 2012-ben, miközben a jogosítványait jelentősen megnyirbálta a parlament, tehát nyilvánvalóan kevesebb feladatot kell ellátniuk. Támogatásuk mégis mintegy negyedével bővül. Az Állami Számvevőszékkel úgy tűnik, mintha senki nem foglalkozott volna , mivel fillérre pontosan megegyeznek a forrásai idén és jövőre. Az ügyészségekkel szűkmarkúan, míg a bíróságokkal bőkezűen járt el a kormány.
A forrásbővülést illetően kirívó még a Miniszterelnökség, illetve a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH).

Mindegyik szervezet igencsak jól járt. Ami az előbbit illeti, vezetői büszkék lehetnek magukra, hiszen a takarékosság és a spórolás jegyében született költségvetésben sikerült nekik másfélszer nagyobb forrást beterveztetni 2012-re. Az ott dolgozók valószínűleg jó bérekre számíthatnak, hiszen majdhogynem megduplázódik az az összeg, amit személyi juttatásokra és járulékokra költhetnek. Míg idén ez körülbelül 1,15 milliárd forint, jövőre 2 milliárd feletti. 2011-ben kormányfői protokollra számítottak fel 614 millió forintot, jövőre konzultációkra 700 milliót. Többet tartalékolnak rendkívüli kormányzati intézkedésekre is, 90 milliárd helyett 100 milliárdot. Jól jár a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, ha szerény mértékben is, de többet kapnak jövőre, mint az idén.

Ami a minisztériumokat illeti, a Belügyminisztérium áll a dobogó legfelső fokán. A győztes kerete az ideinél több mint 20 százalékkal nagyobb lesz, igaz a feladatuk is, melyek közül elsősorban a közmunkaprogramok igényelnek többletforrást. A nyertesek közé tartozik még a Vidékfejlesztési Minisztérium, a többi tárca veszít 2012-ben. Azt persze látni kell, hogy amikor nyerteseket és veszteseket említünk, akkor az egyes minisztériumoknál egy-egy fejezetről beszélünk, vagyis nem a hivatal működési költségéről, hanem az adott tárcához tartozó intézmények működtetéséről, illetve egyéb feladatok elvégzéséről.

Ezt azért is fontos hangsúlyozni, mert míg például a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, mint célirányzat, az egyik legnagyobb vesztes, addig a tárca igazgatására több jut. Másik kirívó eset a Nemzetgazdasági Minisztérium, melynek büdzséje csökken, de mondjuk az alá tartozó Foglalkoztatási Hivatalé jelentősen nő. Külön érdemes megemlíteni, hogy a kormányzati intézmények körében majd duplájára emelkedik a Gazdasági Versenyhivatalnak juttatandó összeg, s a Központi Statisztikai Hivatal is többet kap, mint az idén.

A költségvetést szeptember 30-án nyújtotta be a kormány a parlamenthez, s október 3-án már módosítóval rukkolt elő Kósa Lajos debreceni polgármester és fideszes országgyűlési képviselő társai, akiknek az nem tetszett, hogy a büdzsé a fővárosi közlekedéssel szemben mostohán bánik a vidékivel. Ezen persze Tarlós István főpolgármester háborodott fel. Mindez jól jelzi, hogy várhatóan óriási harcok indulnak meg a jövőben, hogy a forintokat az egyik sorból másikba, onnan meg a harmadikba csoportosítsák át.

Kemény összecsapás Simor és Járai között

Az Országgyűlés Költségvetési és Számvevőszéki Bizottságában tegnap újabb éles viták bontakoztak ki a jegybank tavalyi gazdálkodásáról, Simor András jegybankelnök és Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank felügyelő bizottságának elnöke szöges ellentétben ítélte meg a jegybank elmúlt évét. Járai Zsigmond megismételte a korábbi álláspontját, nevezetesen azt, hogy komoly gondok vannak a jegybank gazdálkodásának átláthatóságával, az MNB vezetőinek fizetése meghaladja a közszférában elvárt fizetési plafonokat, az MNB indokolatlanul sokat költött a kommunikációs kiadásokra, és a tanácsadói szerződésékre. Simor András ezzel szemben azt állította, hogy a jegybank működési költségei két év alatt 2,1 milliárd forinttal csökkentek, és idén is további durván 800 millióval csökkentik a működési költségeket, és a béreket is mérséklik 1,5 százalékkal. Az Országgyűlés Költségvetési és Számvevőszéki Bizottsága elhalasztotta a döntést arról, hogy az MNB tavalyi gazdálkodásáról szóló jelentés, illetve a hozzákapcsolódó MNB felügyelő bizottsági jelentés alkalmas-e általános parlamenti vitára.

Adóátrendezést javasol az MSZP

Ez az elszegényedés költségvetése, amely brutális megszorításokat tartalmaz, a számai illúziókon alapulnak, nem növeli az ország iránti bizalmat, hanem a recesszió és a csőd felé taszítja azt – mondta tegnap a jövő évi büdzsé kormánypárti tervezetéről Mesterházy Attila. Az MSZP elnök-frakcióvezetője újságíróknak azt hangoztatta: pártja csökkentené a munkára rakódó terheket, a tőkejövedelmek adóját növelné, és pénzügyi tranzakciós díjat vezetne be. Ez utóbbit már tavaly kezdeményezték a szocialisták, de most, hogy a díj bevezetését az Európai Bizottság elnöke is megfontolásra javasolta, “leporoltak”, átdolgoztak és újra benyújtják a parlamentnek.

A szocialisták alternatív költségvetési tervezetéről Szekeres Imre elmondta: az MSZP tegnap véglegesített alternatív költségvetésében azt javasolják, hogy az adójóváírás összege havi 16 ezer forint legyen, az évi öt millió forint feletti, tehát a havi bruttó 400 ezer forintot meghaladó jövedelmekre pedig vessenek ki egy plusz 16, vagyis összesen 32 százalékos, úgynevezett szolidaritási adót. A szocialisták megadóztatnák a tőkejövedelmeket is, 18 százalékról öt százalékra mérsékelnék az alapvető élelmiszerek áfáját, a gazdaság növekedését nem ösztönző társaságiadó-csökkentés helyett pedig a a munkát terhelő járulékot mérsékelnék jövőre 3, majd újabb 2 százalékkal. Szekeres beszélt arról is, hogy kezdeményezik a családi pótlék megemelését, valamint hogy azok az alacsonyabb keresetű családok, amelyek nem tudják igénybe venni a családi adókedvezmény teljes összegét, a különbözetet támogatásként kapják meg. Azt is javasolják, hogy a nyugdíjakat az infláció mértékénél nagyobb, 5,2-5,3 száézalékkal emelje meg a kormány. A szocialisták szerint olyan átrendezést javasolnak, amely a mainál igazságosabb adórendszert eredményezne, és 156 milliárd forinttal növelné a költségvetés adóbevételeit.
Mivel költségvetési javaslat benyújtására ellenzéki pártként az MSZP-nek nincs lehetősége, így módosító indítványokban terjesztik elő saját költségvetési javaslataikat.

forrás:népszavaonline//Füsi Piroska /

Leave a Reply 284 megnézve, 1 alkalommal mai nap |