< Böngészés > Főoldal / Közélet / Blog article: Távhődrágulás vagy bedőlnek a szolgáltatók

| Mobile | RSS

Távhődrágulás vagy bedőlnek a szolgáltatók

2011. október 11. | hozzászólás | Közélet

A nemrég meghatározottnál mintegy ötödével magasabb díjtételeket tartanának reálisnak a komoly likviditási problémákra készülő távhőtermelők. Egyes cégek a piac szerint már a következő fűtési szezont sem élik túl.

A nemrég megjelent rendeletekben meghatározott hőárak az elsődleges számítások szerint a távhőtermelők túléléséhez sem lesznek elegendőek − fogalmazott a Napi Gazdaság kérdésére Bercsi Gábor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) elnöke. A távhőtámogatás új rendszere egy módosítással lépett életbe, a korábbiakkal ellentétben nem a termelőt, hanem a hőszolgáltatót támogatva. A távhőtermelésben érdekelt kapcsolt erőművek ez év közepéig a kötelező átvételi (kát) rendszerben a megtermelt áram után kaptak támogatást, az új rendszer azonban hőoldalról dotál. A távhő árának megállapítása április óta tartozik a fejlesztési miniszter hatáskörébe.

Az MKET tagvállalatai szerint az új díjtételek − a jelenlegi gáz- és áramár, illetve a változó költségek mellett − csupán az állandó ráfordítások kis hányadát fedezik. Több társaság hamar komolyabb likviditási problémákkal találhatja szemben magát, kérdés, hogy a bankok mikor veszítik el a türelmüket − fogalmazott Bercsi.

A termelők százmillióstól milliárdosig terjedő nagyságrendű veszteségre számíthatnak, ami néhol akár kezelhetetlen problémákat is okozhat. Tovább rontja a helyzetet, hogy a forint gyengülése miatt a tüzelőanyag az elmúlt egy hónapban 10 százalékkal drágult. Piaci vélemények szerint egyes cégek már a következő fűtési szezont sem élik túl, a szektort jövőkép nélküli vegetálás jellemzi. Az MVM belépése a gázkínálati oldalon a verseny élénkítésével 4-5 százalékos csökkenést hozott a kapcsolt termelőknek a beszerzési árakban, a magyarországi áramtőzsde pedig annyiban jelent pozitív változást, hogy az áramot szervezett formában értékesíthetik az erőművek − összességében azonban mindezek nem oldják meg a szektor problémáit.

A jelenlegi bizonytalan magyarországi szabályozói környezet nem tekinthető befektetőbarátnak, így az EDF-csoport egyelőre felülvizsgálja a korábbi fejlesztési és beruházási elképzeléseit − mondta a Napi Gazdaságnak Jean-Noël Reimeringer, a Budapesti Erőmű Zrt. (BERT) elnök-vezérigazgatója. A hatósági hőárak nem tesznek lehetővé fenntartható működést a hőpiacon − a BERT évi 4-5 milliárd forintos veszteségre számít ebből adódóan. Emellett a jogszabályváltozások olyan technikai előírásokat támasztanak, melyek a fogyasztóknak nem jelentenek előnyt, viszont megnehezítik az áram- és hőtermelés optimalizációját. A társaság elemzi a helyzetet, hosszú távon azonban bizonyosan nem tartható fenn a veszteséges tevékenység − hangsúlyozta az elnök-vezérigazgató.

Csak a működési költségek fedezésére a mainál legalább 15 százalékkal magasabb hőárakat tartana szükségesnek a BERT. Bercsi úgy véli, a rendeletben meghatározott és a minimálisan elvárható hőárak között 500−1000 forintos különbség adódik (a szabályozás átlag négyezer forintos gigajoule-onkénti árakat tartalmaz, a szakma 10-20 százalékkal magasabbat tart elfogadhatónak). Az eszközarányos megtérülésről és a nyereség egy részének esetleges átadásáról csak ez esetben lenne értelme beszélni. A számok alapján úgy tűnik, sok településen a távhőszolgáltatók túlzott támogatásban részesülnek − tette hozzá Bercsi.

Nem tudni azt sem, mi lesz a nemrég megszületett “kapcsolt fillér” sorsa, amelyet az áramfogyasztók számláikban kilowattóránként 1,2 forinttal fizetnek meg (szerkezetátalakítási támogatásként). A 10 terawattórás évi hazai áramfogyasztás mellett ez 10 milliárd forint feletti mértéket jelenthet. Piaci hírek szerint ebből egy intervenciós alap állhat fel, amely az esetleg csődbe menő vállalkozásokat segítené − felmerülhet egyfajta államosítási szándék is, az ellehetetlenülők megvásárlásával.

Az MKET a hő árának tisztázása érdekében sürgős egyeztetéseket kezdeményez a szaktárcával és az energiahivatallal. Az ár mellett problémát jelent, hogy olyan kötöttségek is bekerültek a szabályozásba, amelyek korlátozzák az üzemek áramtermelési mozgásterét, így azok az áram értékesítésével sem tudnak a veszteségeiket csökkentő pluszforrásokhoz jutni.
forrás:napi gazdaság.hu

Leave a Reply 236 megnézve, 1 alkalommal mai nap |
Tags: