< Böngészés > Főoldal / Közélet / Blog article: Cáfol a miniszter: nem tisztogatás, csak “nagyszabású személycsere”

| Mobile | RSS

Cáfol a miniszter: nem tisztogatás, csak “nagyszabású személycsere”

2011. november 5. | hozzászólás | Közélet

Fellegi Tamás elismerte a tárcaközi vitákat

Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterek “ugyan gyakran és keményen vitatkoznak egymással, de alapvetően nagyon jó barátok” – derült ki a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott “Tárcatükör a Közgázon” című közpolitikai beszélgetésen csütörtökön este.

Fellegi Tamás vitapartnere Scheiring Gábor, a Lehet Más a Politika országgyűlési képviselője volt, aki élesen bírálta a kormányzat eddigi teljesítményét. Szerinte a centralizált politikai akaratképzés rendkívül sok hibalehetőséget rejt magában. Gyenge minőségű a jogszabályok előkészítése, és a törvényalkotás is teljesen ötletszerű. Szerinte a kormányzati szerkezet sem vált be, bár eleinte bizakodóak voltak. Reménykeltőnek tűnt például, hogy a fejlesztési ügyek egy tárcához kerültek, a lehetőséget azonban nem sikerült “aprópénzre” váltani – fogalmazott.

Fellegi szerint helyes volt a gazdasági erőforrások koncentrálása. Sok olyan ügy, ami régen minisztériumok közötti súlyos konfliktusokhoz vezetett, most házon belül elintézhető.

Elismerte, hogy a tárcák között – különösen a Nemzetgazdasági Minisztériummal – gyakran vannak éles vitáik, ez azonban természetes. Maga részéről szereti, ha a konfliktusok felszínre kerülnek – mondta, és az érintettek megküzdenek az egyes ügyekben. Mindez azonban nem személyes ügy, ő például, kifejezetten baráti a viszonyban van Matolcsy Györggyel az éles vitáik ellenére is.

Török Gábor politológus, aki a Corvinus oktatójaként a vitát vezette, megerősítette, hogy sokat hallani “NFM-Tamás és NGM-Gyuri konfliktusairól”.

Nem verték nagydobra a kétes ügyeket

Egy hallgatói kérdés azt firtatta, miért volt szükség politikai alapú tisztogatásra a közigazgatásban a kormányváltás után. Fellegi cáfolta, hogy ilyesmi történt volna, bár az kétségtelen, hogy nagyszabású személycserékre került sor.

Szerinte bizonyos területeken elkerülhetetlen volt a változtatás. Példaként említette a Magyar Fejlesztési Bankot, ahol három tucat rendőrségi feljelentést tettek kétes értékű hitelkihelyezések miatt, noha “ezeket nem verték nagydobra”.

A kínai modellt másoljuk

Fellegi határozottan cáfolta, hogy rossz szemmel néznék nyugaton a magyar közeledést Kína felé. A nyugat legfejlettebb országai tartoznak Kína fő partnerei közé, így hát természetes, ha mi is szeretnénk ehhez a klubhoz csatlakozni. Megfontolásra érdemesnek tartotta azt a tényt, hogy Kínának jelen pillanatban három és fél trillió (!) dollár valutatartaléka van. Ha akarná, képletesen szólva az egész világot megvehetné – fogalmazott a fejlesztési miniszter.

Scheiring Gábor élesen bírálta a kormányt
Scheiring Gábor arról beszélt, hogy néha olyan érzése van, mintha a hazai társadalomfejlődés a kínai modellt másolná, ahol a munkavállalók kiszolgáltatottak, a jóléti szolgáltatások pedig rendkívül alacsony szintűek. Magyarország 20 éve nem költött olyan keveset egészségügyre, mint ebben az évben – mondta.

Nem kérnek többet Paksból

A vitázó felek között nem volt egyetértés az atomenergia termelés jövőjével kapcsolatban sem. Fellegi úgy vélte, mivel Magyarországon az energia 42 százaléka Paksról származik, teljességgel lehetetlen ezt a nagyságrendet alternatív energiaforrásokkal kiváltani. Esetleg gázturbinák jöhetnének szóba, de akkor tovább fokoznánk kiszolgáltatottságunkat a földgázszállítók felé.

Scheiring leszögezte, hogy az LMP soha nem kérdőjelezte meg az atomenergia-termelés jelenlegi szintjét. Azt kifogásolják, hogy növelni akarja a kormány Paks kapacitását, holott köztudott, hogy az atomerőmű-építés költségei nőnek, az alternatív energiakapacitások kiépítése viszont fokozatosan csökken. Ráadásul az energiafelhasználással is jelentősen lehetne takarékoskodni.

Fellegi szerint ténykérdés, hogy Magyarország földrajzi adottságai nem teszik lehetővé, hogy szél és napenergiával váltsák ki Paksot. Dönteni viszont muszáj, mert 2020-ban lejár az erőmű élettartama. A paksi fejlesztéshez szükséges összeg elérheti a 3-3500 milliárdot is – mondta.

Fellegi Tamás a vitán bejelentette, hogy elkészült az úgynevezett paksi stressz-teszt. Ebben a szakértők alapvetően rendben találtak mindent, de 18 további intézkedést javasolnak a biztonság növelésére.
forrás:stop.hu

Leave a Reply 288 megnézve, 1 alkalommal mai nap |
Tags: