< Böngészés > Főoldal / Magyar Helsinki Bizottság / Blog article: Tarlósra tolná Orbán a felelősséget?

| Mobile | RSS

Tarlósra tolná Orbán a felelősséget?

Tarlós István környezetében cáfolták azt az értesülést, miszerint Orbán Viktor “nekiment” volna Tarlós Istvánnak – a kormányfő az Új Színház ügyében biztosan nem bírálta a főpolgármestert. Ám az elmúlt egy évben számos, nagyon is valós ütközése volt a pártonkívüli főpolgármesternek a kormányzattal és a Fidesszel. Tarlós döntéseit ugyanis sokszor a lavírozás jellemzi: hol a saját feje, hol a Fidesz után megy, emiatt gyakoriak a konfliktusok.

A politológus és a budapesti ellenzék szerint mindez hátráltatja a főváros érdekeinek érvényesítését.

Távolról szemléli a Kanadában, hivatalos úton tartózkodó Tarlós István a személye és intézkedései körül gerjedt vagy gerjesztett botrányokat, melyek a hírek szerint már Orbán Viktor rosszallását is kiváltották. A múlt héten New Yorkba látogató főpolgármester amerikai “turnéja” még tart, így nem vett részt a Fidesz hétfői frakcióülésén, melyen olykor párton kívüli volt parlamenti képviselőként jelen van – ez nem annyira szokatlan, tekintve, hogy a kormánypárt elnökségi üléseire is rendszeresen meghívót kap. Ezúttal jó lett volna, ha ott van az amúgy a legtöbb kerületi polgármestert is felvonultató Fidesz-képviselőcsoport ülésén, mert állítólag róla esett szó, méghozzá nem a leghízelgőbb szavak kíséretében.

Legalábbis a Népszabadság úgy értesült, hogy a frakció tanácskozásán – zárt körben – Orbán Viktor is kritikus éllel beszélt a főpolgármesterről egy a 2012-es büdzsé és a közösségi közlekedés finanszírozására vonatkozó kérdés kapcsán. A jelenlévők elmondása szerint a miniszterelnök “egyértelmű volt”, amikor arról beszélt: “már a főpolgármester úrnak is jelezte”, megítélése szerint nem járt el bölcsen, amikor lemondott parlamenti mandátumáról, “és jobban tette volna, ha a Fidesz-frakcióban marad”. A napilap szerint KDNP-s és fideszes képviselők úgy emlékeztek a történtekre, hogy a miniszterelnök azt is érzékeltette: a főpolgármester által képviselt stílus nem “fideszes stílus”.

Szerdai cikkében a lap arra is kitért, hogy nemcsak Orbán, hanem a Fideszben sokan mások is megütköznek Tarlós vezetői gyakorlatán. Például az Új Színház ügyén, hiszen nemzetközi botrányt okozott, hogy nemrég a főpolgármester nem hosszabbította meg a teátrumot eddig vezető Márta István mandátumát, hanem – a szakmai zsűri véleményével szemben – a szélsőséges nézeteiről ismert Dörner Györgyöt nevezte ki igazgatónak, akiről ismert volt, hogy a szélsőjobboldali Csurka Istvánt veszi maga mellé intendánsnak. A Népszabadság szerint Tarlós állítólag említést tett a kinevezésről Orbánnak, de a kulturális kormányzattal bizonyosan nem egyeztetett. Nem egyértelmű, hogy ez a téma felmerült-e a hétfői frakcióülésen, mindenestre a Városháza kommunikációs igazgatója, Szűcs Somlyó Mária lapunknak a Népszabadság írását pontatlannak, esetenként csúsztatásnak nevezte. Hangsúlyozta: ő úgy értesült a résztvevőktől, hogy az Új Színház ügye biztosan nem került szóba, ám emlékeztetett, hogy Dörner kinevezését a szaktárca delegáltja is támogatta a szavazásnál, sőt tegnap Szőcs Géza kulturális államtitkár is védelmébe vette a döntést (lásd keretes írásunkat – a szerk.). Ami Orbánnak a többi témában tulajdonított “feddését” illeti, Szűcs Somlyó – nem cáfolva, de meg sem erősítve – erről csak annyit mondott: úgy tudja, adó- és költségvetési ügyek valóban napirenden voltak a frakcióülésen.

Ami az Új Színház botrányát illet, Tarlós maga szánalmas próbálkozásnak nevezte a 168 Órának adott interjújában nemrég azt a kérdést, kapott-e utasítást kapott arra, hogy Dörnert nevezze ki. Mint mondta, ez a kérdés is csak arra jó, hogy Orbán Viktort “elfogadhatatlan autoriter magatartás gyanújába próbálja keverni, engem pedig bábnak láttat.” Hozzátette, előfordult már, hogy “ugyanaznap minősítettek a sajtóban bábnak és hajlíthatatlan önjárónak”. Dörner pályázatának egyes kifejezéseiről, mint a “szociálliberális iga alatt nyögő magyarság”, Tarlós úgy vélekedett: ezek súlyos mondatok, ő biztosan nem így fogalmazott volna. A főpolgármrester kikérte magának, hogy ő legitimálná az antiszemitizmust. Megjegyezte, kíváncsi lesz, mit mondanak majd a “hivatásos rémüldözők”, ha nem igazolódnak félelmeik. Kitért arra is: ne gondolja azonban senki, hogy egy antiszemita gyakorlatot folytató színházi vezetést a helyén fog hagyni, de türelemre intett, mondván: nézzük meg, mi lesz egy év múlva. Arra nem hajlandó, hogy azonnal visszavonja a kinevezést – ezt egyértelművé tette az interjúban, mondván: “Különösen, hogy ilyen mérhetetlenül erőszakos pressziónak, már-már zsarolásnak vagyok kitéve.”

Ha a Dörner kinevezése körüli Fidesz-Tarlós konfliktus nem is igaz, tény, hogy a párton kívüli főpolgármesternek az elmúlt egy évben számos, nagyon is valós ütközése volt a kormányzattal és a Fidesz-frakció egyes csoportjaival. Hiszen Tarlós döntéseit gyakran a lavírozás jellemzi: hol a saját feje, hol a Fidesz után megy, emiatt gyakoriak a konfliktusok. Emlékezetes, hogy többször “kihúzta nála a gyufát” az V. kerület polgármestere, Rogán Antal, például az idegenforgalmi adóval kapcsolatos javaslata miatt. De heves vitái voltak Tarlósnak a szintén fideszes Láng Zsolt II. kerületi polgármesterrel is a budai villamosvonal-beruházás akadályozása miatt. Kemény érdekellentétek vannak Tarlós és egykori helyettese, a kormányhivatal-vezetővé emelt Pesti Imre között: ez először a fővárosi kórházigazgató-leváltási mizéria, majd a kormányzati egészségügyi stratégia ügyében volt látható a nyilvánosság számára is. A főpolgármester többször “beszólt” minisztériumoknak, tárcavezetőknek is: a Fellegi Tamás irányította fejlesztési tárcát az Alstom-metrókocsik engedélye, illetve a százmilliárdos, meghiúsulni látszó BKV jármű-pályázat miatt bírálta, míg a Matolcsy György vezette nemzetgazdasági minisztériumon a BKV támogatását kérte számon. A legtöbb borsot talán a jobbára fideszes kerületvezetőket, főleg parlamenti képviselőket tömörítő, emiatt erős lobbierőt képviselő Budapesti Önkormányzat Szövetség törte az új önkormányzati törvény kapcsán Tarlós orra alá – és viszont. A sorozatos konfliktusokra vezethető vissza, ha igazak a hírek, hogy – noha ez Tarlós egyik fő célkitűzése -, nem lesz külön Budapest-törvény.

Hátráltatják-e a főváros érdekeinek érvényesülését a Fidesz és a főpolgármester közötti konfliktusok?

Kaltenbach Jenő, a fővárosi LMP-frakció vezetője:
Tarlós István számos súlyos hibát követett el. Az első az volt, hogy kilépett a Fidesz parlamenti frakciójából, hiszen a főváros ügyeinek java része az Országgyűlésben dől el, kívülről ezeket Tarlós nem tudja képviselni. Nagy hiba volt az is, hogy nem hozott létre a Fidesz-frakción belül szövetséget azokkal a politikusokkal, akik érdekeltek Budapest ügyeiben.

Gyömöre Máté, a Progresszív Intézet elemzője:
Negatívan érinti az érdekérvényesítést. Bizonyos tekintetben borítékolható volt ez a probléma, hiszen Tarlós Istvánnak mindig volt egy sajátos, autonóm vezetési stílusa, ami ellenzékben nem volt annyira kézzel fogható, hiszen könnyebb egységesen fellépni a közös ellenféllel szemben. A kormánypárton belül sokkal jobb kiéleződik bármilyen konfliktus.

Szőcs: Csurkáéknak is esélyt kell adni

A drámaíró politikai szerepvállalásának nem lehet következménye az, hogy többé nem engedjük színpadra – mondta Csurka Istvánról, az Új Színház leendő intendánsáról Szőcs Géza a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. A nemzetközi botrányt kavart ügyről a kulturális államtitkár azt mondta: a színházigazgatói kinevezés szigorúan fővárosi hatáskör, abba nem akar, de nem is tud beleszólni, semmiféle kompetenciája nincs, ezért is nem ment el a kulturális bizottság e témában tartott hétfői parlamenti meghallgatására. Személyes véleményeként Szőcs úgy fogalmazott: Csurka száműzése a magyar kultúrából nem volt helyes, a drámaírót – akit a rendszerváltás egyik jelentős szellemi előkészítőjének nevezett – politikai megnyilvánulásai miatt nem lehet eltiltani a színpadtól. Hozzátette viszont, ha az Új Színház, vagy bármely másik teátrum rasszista, uszító, fajgyűlölő, embertelen tartalmak tervével állna elő, annak azonnal megálljt kell parancsolni. Az esélyt azonban Dörner Györgynek és Csurka Istvánnak is meg kell, kellett volna már korábban adni arra, hogy a színpadon mutassák meg hozzáértésüket. Igaz, Szőcs szerint nem feltétlenül most, és nem feltétlenül az Új Színházban.

Fontosabb “ütközések”

– Dörner György és Csurka István kinevezése az Új Szníházhoz
– Rogán Antallal az idegenforgalmi adó miatt
– Láng Zsolttal a fonódó villamosberuházás akadályozása miatt
– Pesti Imrével a fővárosi kórházak, az egészségügyi stratégia miatt
– A Budapesti Önkormányzati Szövetséggel
– A nemzetgazdasági tárcával a BKV támogatása miatt
– A fejlesztési minisztériummal az Alstom-engedéllyel kapcsolatban
– A fejlesztési tárcával a BKV százmilliárdos jármű-pályázata miatt

Olvasnivaló: fehér, zöld és fekete

Ellátta olvasnivalóval a városvezetés, de ellenzéke is a budapestieket. A sort a főpolgármester nyitotta júliusban, mikor bemutatta “Az 50 legsúlyosabb probléma Budapest örökségéből” című Fehér Könyvet, amely sorra vette a Demszky-korszak részben csak problémás, vitatható, de több esetben feljelentéshez, rendőrségi-ügyész­ségi nyomozáshoz vagy büntetőeljáráshoz vezető ügyeit. Ennek kapcsán Tarlós külön hangsúlyozta: “konkrét neveket, vádakat ne is keressenek az anyagban, nem ez volt a cél. Nem meghurcolni akartunk senkit, hanem az volt a cél, hogy legyünk tisztában a helyzettel.” Mint mondta, ezzel “a múltat lezártuk”. Augusztus végén pedig ugyancsak a városvezetés tette közzé az úgynevezett Zöld Könyvet, melyben már azokat az eredményeket sorolták fel, melyeket a tavaly őszi váladsztások óta eltelt 10 hónapban az új irányítás elért, valamint jelezték, mire készülnek a ciklus végéig. A kiadvány bemutatta a pénzügyek és vagyongazdálkodás rendbetételét, az új városüzemeltetési modellt és a szerződéskötési szabályokat, valamint a város élhetőbbé tételét szolgáló szigorításokat is. Nem sokkal később, októberben aztán a fővárosi MSZP frakcióvezetője, Horváth Csaba rukkolt elő a maga kötetével. A Fekete Könyv is az új városvezetés munkáját értékelte: a szocialisták szerint a fideszes városvezetés alatt a főváros tönkremehet. Horváth adatai azt mutatták, hogy Tarlós irányításával egy év alatt 191 rossz döntést hoztak és 79 ígéretet szegtek meg. Ezek a város kifosztásáról, szétdarabolásáról, megalázásáról, megfélemlítéséről, szociális, egészségügyi, oktatási és kulturális katasztrófájáról szólnak, és “minden hétköznap egy pofont jelent a budapestieknek”.

Népszava- összeállítás

forrás:népszavaonline.hu

Leave a Reply 279 megnézve, 1 alkalommal mai nap |