< Böngészés > Főoldal / Közélet / Blog article: Közgazdász koalíció formálódik az Orbán-kormány ellen

| Mobile | RSS

Közgazdász koalíció formálódik az Orbán-kormány ellen

2011. december 8. | hozzászólás | Közélet

Egy csütörtöki konferencia előadói között konszenzus látszott kibontakozni abban, hogy elhibázott volt a magyar kormány nem ortodox gazdaságpolitikája, az elmúlt hónapok súlyos bizalomvesztést okoztak és voltaképpen akár természetesnek is nevezhető, hogy a piac megbüntette Magyarországot. Mfor.hu-tudósítás.

Palócz Éva: fegyvertelenül kezdtünk szabadságharcot

“A magyar gazdaságpolitika egyik fő problémája a rendkívül rossz, súlyosan kritikus megítélése a nemzetközi pénzvilágban. Ez részben olyan gazdaságpolitikai intézkedéseken alapul, melyeket átgondolatlanul hoztak meg, illetve komoly szerepe van benne a negatív retorikának” – emelte ki a Magyar Közgazdász Társaság (MKT) csütörtöki konferenciáján Palócz Éva. A Kopint-Tárki kutatási igazgatója szerint további probléma, hogy a magyar növekedésösztönzés kudarcot vallott.

“A magyar kormány úgy indított szabadságharcot a nemzetközi szervezetek és a pénzpiacok ellen, hogy előtte nem mérte fel saját és ellenfelei fegyvereit. Ebbe a harcba Magyarország gyakorlatilag fegyvertelenül indult, a fegyverzetünk csak szavakból állt, amivel szemben a pénzvilág talán okkal büntette meg a magyar gazdaságpolitikát” – véli Palócz Éva.

A szakember szerint a fenti harcban a nemzetközi pénzvilág fegyvere az árfolyam és a kötvényhozamok. Ennek jele, hogy csak az idei harmadik negyedévben 900 milliárd forint volt az árfolyamhatás az államadósság növekedésében. “Ha például egy további tíz százalékos forintleértékelődés következne be, akkor máris újabb majdnem 1000 milliárd forinttal emelkedne az államadósság, ami 85 százalékos arányt jelentene a GDP-hez képest. Hiába minden pénz, amit az adósságcsökkentésre fordítunk, ha ezt egy pillanat alatt el tudja mosni az árfolyamhatás” – véli a Kopint-Tárki szakértője.

A fentiek miatt Palócz szerint ha nem sikerül a magyar kormánynak nagyon gyorsan megállapodnia a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), vagy legalább fenntartani azt a látszatot, hogy jó irányba haladnak a tárgyalások, akkor az árfolyamgyengülés a magyar gazdaságpolitika minden eszközét elmoshatja.
Ön jól jár jövőre? Bérkalkulátorunk már tudja!

“A magyar gazdaság kilátásai alapvetően azon múlnak, hogy az IMF-tárgyalások rendben zajlanak-e, illetve a kormány saját magára kötelezőnek érzi-e a majd a megállapodást. Ellenkező esetben a forint gyengülése és a kötvényhozamok emelkedése teljesen ellehetetlenítheti a magyar gazdaságpolitikát” – mondta Palócz.

A Kopint-Tárki kutatási igazgatója előadásában kiemelte: az ő előrejelzésük fél százalékos növekedéssel számol 2012-ben, a minimálbér emelése és az egykulcsos személyi jövedelemadó megtartása miatt nagyjából fél százaléknyi növekedés veszik el, mivel alacsonyabb lesz a legális foglalkoztatás. A kormány növekedési terveivel kapcsolatban hozzátette: sikeres tud lenni a regionális preferenciák meghatározása és a célzott adókedvezmények nyújtása, ugyanakkor az ágazati preferenciák kijelölése félrevisz. Palócz Éva szerint a realitás az, hogy nem nagyon van pénze az államnak arra, hogy ezeket a preferenciákat érvényesítse.

Mellár: gazdaságpolitikai fordulatra van szükség

Századvég: gazdaságpolitikai fordulatra van szükség

“Az már jól látszik, hogy a 2008-ban kezdődött folyamat nem egy gyors pénzügyi válság, éppen most indul a második hulláma, és szerintem még nem ez lesz az utolsó. A strukturális válság tulajdonsága, hogy olyan szerkezeti problémák jöttek elő, melyeket nem lehet nagyon rövid idő alatt orvosolni” – mondta a konferencián Mellár Tamás.

A Pécsi Tudományegyetem tanára szerint a jelenlegi válság jellemzője, hogy a mainstream közgazdaságtan leszerepelt, mivel nem tudta előre megjósolni a válságot, és nem tudták, mit kell tenni a válságban. Mellár szerint a hitelminősítők sem látták előre a válságot, ezért most kompenzálnak, a legkisebb hibára is lőnek. Ugyanakkor szerinte a hitelminősítők nélkül a válság még mélyebb lett volna és a befektetők még többet veszítettek volna.

“A magyar kormány abból indult ki, hogy lehet különutas politikát folytatni, mert egyrészt a mainstream politika leszerepelt, másrészt 2008-2009-ben a fejlett országokban is alkalmaztak korábban nem szokványos eszközöket. A probléma, hogy nem jött egy komoly paradigmaváltás, a mainstream politika még mindig köztünk él” – vélekedik Mellár.
Aranyat, ezüstöt, olajat venne, vagy eladna?

A szakember szerint a kormány nem ortodox gazdaságpolitikája keretében elmaradtak a háttérvizsgálatok, a kormány alapvetően jó célokat próbál megvalósítani rossz eszközökkel. “Gazdaságpolitikai fordulatra lenne szükség, olyan koherens gazdaságpolitikát kellene kialakítani, ami világosan követhető lenne a gazdasági szereplők számára. Fontos lenne tudni, mik a kormány fő céljai, eszközei, és mik a mérföldkövek. A kormány különutas politikája csak növelte a bizalmatlanságot, ami egy válságban olaj volt a tűzre” – mondta előadásában Mellár.

A közgazdász szerint jövőre “mindenképpen sanyarú időszak elé nézünk”, hiszen 1400 milliárd forinttal kell javítani a költségvetés egyenlegét úgy, hogy közben nem számíthatunk a külső konjunktúra beindulására. Hozzátette: szükség lenne egy fejlesztési programra, de a kormány által készített Magyar Növekedési Terv totálisan értelmetlen, melyben vágyálmok és régi gazdaságpolitikai koncepciók váltják egymást. (lásd: Számok nélküli növekedési tervet készített az NGM)

Bod Péter Ákos: a tőkepiac az igazán kemény tárgyalópartner

Lengyel: Jéghegynek ütközött a pénztárak “Titanicja”

“A kormány üldözési mániájával az a gond, hogy gyakran valóban üldözik az embert. A magyar gazdaság fundamentumainak egy része valóban rendben van, de ha fel kellene sorolnom, melyik része, akkor most bajban lennék” – mondta a csütörtöki konferencián Bod Péter Ákos.

Az MNB egykori elnöke szerint a kormány eszközei közül a bankadó és a válságadók “még elmennek”, a nyugdíjpénztárak államosítása már más kérdés, mert azzal magánjogi szerződésekbe avatkozott be a kormány. A végtörlesztés kapcsán pedig a piac elhitte, hogy a magyar kormány hajlamos a különutas megoldásokra. Ezekkel pedig az a baj, hogy egy fejlődő országban nem kivitelezhető.

“Tévedés lenne azt hinni, hogy az IMF kemény tárgyalópartner. Még a hitelminősítők sem igazán kemények. A tőkepiaccal viszont nagyon nehéz kommunikálni, mert csak világos és egyszerű kommunikációt fogad el és csak egy rövid idősor alapján dönt” – emelte ki Bod Péter Ákos.

Vértes: szakadék van a zsákutca végén

“A gazdaságpolitika olyan zsákutcába került, melynek a végén nem fal, hanem szakadék van. Ebből minél előbb ki kell jönni” – mondta előadásában Vértes András. A GKI Gazdaságkutató elnöke szerint évek óta leszakadóban vagyunk, de ez a leszakadás most megint felgyorsult, akárcsak 2008-ban, komoly zuhanási kockázatok vannak.

“Nem az a baj a magyar gazdaságpolitikával, hogy nem szokványos, hanem az, hogy rossz. Sok ország használt nem ortodox módszereket” – vélekedik Vértes. Szerinte a nemzetközi piacok, a külföldi befektetők teljesen elbizonytalanodtak, mivel a nagymértékű szja-csökkentést különadókból finanszírozzuk.

Beke Károly
mfor.hu
forrás:hírstart.hu

Leave a Reply 277 megnézve, 1 alkalommal mai nap |
Tags: