2011, ahogy mi látjuk – Május: Orbán kiszór az ablakon 500 milliárdot
A hónap végén Orbán Viktor miniszterelnök bejelenti, a kormány akkori áron csaknem 500 milliárd forintért megveszi az orosz Szurgutnyeftegaz kezén lévő 21,2 százalékos MOL-részvénycsomagot. Ez az összeg hiányzik majd az év végén a 2012-es költségvetési tartalékhoz, ezért kényszerül majd az Orbán-kormány a “gazdasági szabadságharc” felfüggesztésére, az IMF-EU készenléti hiteltárgyalások újrakezdésére.
Magyarország azon is több mint 100 milliárd forintot bukik, hogy nem előző év őszén veszi meg a pakettet, amikor még lényegesen kevesebbe került volna (http://www.stop.hu/belfold/tozsdei-spekulacio-allhat-a-mol-ugylet-mogott/880489/). Azóta sem derült ki, hogy kik lehettek azok a jólértesült spekulánsok, akik a kormány szándékairól tudva egekbe emelték az olajtársaság részvényeinek az árát.
A kormánynak amúgy semmi szüksége nem volt a részvényekre, a benzin ára ettől nem lett olcsóbb, azóta – vélhetően a spekulatív tőke kiszállása miatt – az áresés miatt ismét százmilliárdos nagyságrendű az állami büdzsé vesztesége.
Májusban a rendvédelmi dolgozók szakszervezetei sztrájkbizottságot alakítottak, és kétszer is tüntetnek a Parlament előtt. Így tiltakoztak a szerzett jogok elvétele, a korkedvezményes szolgálati nyugdíj eltörlése ellen, amelyet a kormánypártok indítványoztak az Országgyűlésben.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke az alkotmányozás bojkottja miatt csökkentette az ellenzéki pártok, az MSZP és az LMP képviselőinek fizetését: Lázár Jánost újraválasztják a Fidesz-frakció élére. Az Alkotmánybíróság döntése után a Lázár módosító indítványa visszavonja a visszamenőleges hatályú végkielégítési törvényt. Már nem 2005-től, csak 2010-től kell a jogviszony megszűnéssel összefüggésben kifizetett jövedelmek után 98 százalékos adót fizetni.
Az év első öt hónapjában már 2000 orvos és ápoló mondott föl, és ment külföldre dolgozni. A Fidesz-frakcióban fölmerül, hogy a képzési költségeket utólag meg kellene fizettetni a kivándorlókkal és a lemorzsolódottakkal. Közben folyamatosan nő azok aránya, akik az emigrációt tervezik; a Tárki szerint a magyarok hatoda fontolgatja a külföldi munkavállalást.
A felsőoktatási törvénytervezet koncepciójában Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár az egyetemek számának megfelezését dolgoztatja ki; megszűnne például a Corvinus is. Élesedik a vita a kereszténydemokrata államtitkár és Pokorni Zoltán korábbi oktatási miniszter között. A pedagógus szakszervezetek is sztrájkbizottságot alakítanak.
Meghal Mádl Ferenc, aki 2000 és 2005 öt között köztársasági elnök, a rendszerváltás utáni első, az Antall-kormány privatizációs, majd művelődési minisztere volt.
A kormány bejelenti, hogy közmunkaprogramot indít, amely százezreket érint. Az ebben való részvétele elutasítása kizárja a szociális segélyre való jogosultságot. A programot a Belügyminisztérium felügyeli, azóta sem tisztázott, hogy fegyveres vagy fegyvertelen közmunkaőrökkel.
Gulyás Gergely fideszes képviselő bejelenti, hogy marad a vegyes választási rendszer; az csak hónapokkal később válik majd világossá, hogy egyértelműen a jelenlegi kormánypártoknak megfelelő módon alakítják át a politikai versenyt.
forrás:stop.hu