A hírhamisítókkal van a Médiatanács?
Több jogos alapja is lett volna, mégsem lépett fel a Médiatanács a Cohn Bendit-riport és a Lomnici-retusálás ügyében. A megkérdezett médiajogász szerint mindez hatalmas sebet ejt a közszolgálatiság eszméjén. Nem tudni, hogy a hatóság félreérti a jogszabályokat vagy szándékosan csúsztat.
Amint arról a STOP beszámolt: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa csütörtöki bejelentésében közölte, hogy a “Cohn-Bendit-ügy” és a “Lomnici-ügy” kapcsán megállapította, hogy a két eset által felvetett kérdések nem tartoznak a médiaszabályozás hatálya alá. Vagyis: nincs semmilyen felelősségre vonás.
A Médiatanács a döntését egyebek közt azzal indokolta, hogy “valóban veszélyeztetné a sajtószabadságot, ha egyes riportok valódisága, valóságtartalma, hitelessége felől a hatóságnak kellene döntést hoznia”. A STOP által megkeresett médiajogász viszont úgy látja: a vizsgált esetekben ilyen döntést nem kell hozni, ugyanis bebizonyosodott a tudatos és durva hírhamisítás, és elkövetők ezeket nem is tagadták. Dr. Polyák Gábor szerint félremagyarázása vagy félreértése a törvénynek az, hogy a hatóság fellépése ilyen esetben “a műsorszerkesztés folyamatába” való beavatkozás lenne.
A szakember rávilágított: minden hatósági eljárás beavatkozik a műsorszerkesztés folyamatába, még a gyermekvédelmi szabályok alkalmazása is, sőt a médiaszabályozás egésze is beavatkozás a műsorszerkesztés folyamatába. A kérdés mindig az, hogy indokolt-e ez a beavatkozás. De hol lenne indokolt, ha nem a nyilvánvaló hírhamisítás esetében? – hívta fel a figyelmet dr. Polyák Gábor.
A Médiatanács meghátrált, pedig lenne alapja a számonkérésnek
A két vizsgált esetről a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője úgy vélekedik, hogy két alapja is lett volna a hatósági fellépésnek. A törvény ugyanis a hatóság nevesített feladatává teszi, hogy felügyeletet gyakorol “a közszolgálati médiaszolgáltatás feladatainak végrehajtására vonatkozó szabályok” betartásával kapcsolatban. Szintén a törvény rendelkezik úgy, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatók célja “a kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos és felelős hírszolgáltatás, valamint tájékoztatás”. A Médiatanács szerint ugyan nincs szó a kiegyensúlyozottság sérelméről, de a két ügyben egyértelműen sérült a pontosság, alaposság, tárgyilagosság, felelős magatartás követelménye.
Csúsztatás vagy téves jogértelmezés?
A Médiatanács saját döntését magyarázva kiemelte, hogy a két ügyben személyiségi jogok érvényesítésére lenne lehetőség akkor, ha maga Lomnici Zoltán vagy Daniel Cohn-Bendit kezdeményez eljárást. Minderről dr. Polyák Gábor úgy nyilatkozott, hogy a médiatörvény tartalmazza azt a lehetőséget, hogy a hatóság az emberi méltóságot sértő televíziós tartalommal szemben fellépjen. A két ügy tipikusan olyan, amely nem csak a sértettek egyedi jogsérelmét okozza. Valóban nem az egyedi jogsérelmekkel kell foglalkoznia a hatóságnak, mert arra van más út, hanem az újságírói gyakorlattal, amely semmibe veszi az emberi méltóságot – világított rá a szakember. “Érthetetlen, hogy éppen a közszolgálati médiaszolgáltatókkal szemben ennyire megértő a hatóság. Ha egyszerűen csak téves a jogértelmezése, és nincs egyéb megfontolás a döntés mögött, akkor is figyelmen kívül hagyja, hogy a két tudósítás mekkora sebet ejt a közszolgálatiság eszméjén” – hangsúlyozta.
A kuratórium is lapít
A közpénzből fenntartott Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumnak is kötelezettsége lenne fellépni a hasonló esetekben: “amennyiben valamely közszolgálati médiaszolgáltató megítélése szerint a közszolgálati médiaszolgáltatás céljainak elérését súlyosan sértő, vagy veszélyeztető magatartást tanúsít, a Médiatanács eljárását kezdeményezi”. Ez utóbbi eljárásról sem hallottunk sokat.
Végül dr. Polyák Gábor megjegyezte: a Médiatanács közleményei folyamatosan kioktató hangneműek, az ellenkező véleményeket lekicsinylőek. Ilyet, azon túl, hogy nem elegáns, egy szakmailag önmagát valóban hitelesnek tartó – ezért vitára kész – intézmény nem tesz.
forrás:stop.hu