Két demokrácia Magyarországon – tüntetések Orbán ellen és mellett
Szokatlan nézőpontból vizsgálta az Andrássy úton januárban rendezett két tömegdemonstrációt Jeskó József, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa. A szakértő szerint ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy a demokráciának két élesen elkülönülő felfogása létezik Magyarországon, hiszen elvileg mindkét rendezvényen a demokráciáért tüntettek a résztvevők.
Január folyamán két nagyobb tüntetés helyszíne volt az Andrássy út, ékes bizonyítékaként annak, hogy talán soha nem volt még ilyen létező valóság a “két Magyarország” gondolata, mint manapság, hiszen mindkét tömegrendezvény résztvevői saját bevallásuk szerint a demokráciáért tüntettek – egyik a képviseleti, másik pedig a közvetlen a demokrácia mellett – kezdte terjedelmes írását Jeskó József, a Méltányosság Politikaelemző Központ szakértője.
A populista demagóg lett
Jeskó szerint idehaza – különösen a balliberális sajtóban – a demokráciának egyetlen lehetséges értelmezése létezik: a liberális demokrácia, amelyben a képviseleti rendszer és a nem többségi elven működő intézmények korlátozzák a kormány egyeduralmát. “Minden ezen kívüli törekvés negatívan értékelendő, így lett a “populista” jelző az “antidemokratikus”, illetve a “demagóg” fogalmak megfelelőjévé” – szögezte le a szakértő.
Megjegyezte azonban, hogy a populáris politika korántsem csak ezt jelenti. “A tömegmédia ugyanis jócskán átformálta a közvetlen demokráciáról alkotott elképzeléseket (…) A virtuális valóságban percek alatt útjára indulhatnak politikai célzatú mozgalmak, miközben a korábbinál elképzelhetetlenül szélesebb embertömeg kapott lehetőséget arra, hogy vitatkozzon, szervezkedjen, kinyilvánítsa véleményét” – fogalmazott Jeskó József.
Hiányzik a populáris baloldal
A Méltányosság elemzője kiemelte, hogy a legtöbb nyugati ország politikatörténetében egyaránt találunk példát jobb- és baloldalról is populista és képviseleti demokráciát célzó pártokra. “Idehaza azonban viszonylagos állandósággal a jobboldal képviseli a közvetlen, míg a baloldal a képviseleti demokráciát”.
A szakember megjegyezte, hogy a balliberális oldal részben a Kádár-rendszer öröksége, részben pedig saját “szakértői” imidzse miatt elzárkózott a populista megoldásoktól. “Néhány kivételtől eltekintve képtelen volt komoly tömegeket az utcára vinni, sőt hosszú évekig valósággal démonizálta az “utcai politizálást”. Ezzel szemben a jobboldal a kilencvenes évek második felétől Orbán Viktor személyében olyasvalakit talált, akinek habitusához sokkal inkább a népvezér szerepe felelt meg, semmint a technokrata hivatalnoké.
A politikai elitnek köszönhető minden
Jeskó rámutatott arra is, hogy a rendszerváltás utáni magyar társadalmat felkészületlenül érték a szabadpiac hatásai, “a liberális intézményrendszert adaptáltuk ugyan, annak kereteit azonban nem sikerült értékekkel megtölteni”.
A képviseleti demokráciában való hit megrendülése és az intézmények kiüresedése tehát korántsem Orbán Viktor autokratikus hatalomgyakorlásának, sokkal inkább a teljes magyar politikai elit gyenge teljesítményének köszönhető – szögezte le az elemző.
Hozzátette, hogy a 2008 óta tartó gazdasági válság ráadásul világszerte aláásta a szabad piac hatékonyságába és a liberális demokrácia intézményeibe vetett hitet. Hiszen a válság tulajdonképpen a szabályozatlan piac és a nyakló nélküli hitelezés miatt kirobbant pénzügyi krízis következménye volt.
Ellentétes nézőpont
Jeskó szerint a januári tiltakozások megmutatták, két teljesen ellentétes nézőpontból is lehet a demokráciáért tüntetni, mindkettőnek megvan a létjogosultsága, ugyanakkor a veszélyei is.
“A helyzet feloldását alighanem a kormány gazdaságpolitikája táján kell keresnünk. Amennyiben a Matolcsy-féle stratégiát sikerül összeegyeztetni az IMF-fel és eredményeket felmutatni, úgy csökkenhet a feszültség mindkét oldalon” – zárta írását a Méltányosság szakértője.
forrás:stop.hu