< Böngészés > Főoldal / Magyar Helsinki Bizottság / Blog article: Ombudsman: katasztrófa fenyeget Magyarországon

| Mobile | RSS

Ombudsman: katasztrófa fenyeget Magyarországon

Az általános jogok biztosa szerint a társadalom egyre szélesebb csoportjai érzik úgy, hogy sérülnek alapvető jogaik; a válság jól kitapintható a kilakoltatott adósokkal, az új Munka törvénykönyvével, vagy éppen a felsőoktatás átalakításával kapcsolatos panaszokban. Szabó Máté az MTI-nek nyilatkozva azt mondta, hogy a társadalmi katasztrófa veszélye csak összefogással hárítható el, ehhez pedig konszenzusra lenne szükség
Magánbefektetői dilemma: betét, kötvény, értékpapír vagy arany? Jön a Napi Gazdaság befektetői konferenciája – ahol választ kap a kérdéseire.

Az eredeti foglalkozást tekintve társadalomtudós, politológus egyetemi tanár úgy látja, hogy a negyedik éve tartó világválságnak, illetve a magyar kormányok erre adott kapkodó, esetenként egymásnak ellentmondó, hatásaiban végiggondolatlan intézkedéseinek kedvezőtlen hatásai összeadódnak, egymást felerősítik. A társadalom egyre szélesebb rétegeiben kialakuló akut válságjelenségek már össztársadalmi katasztrófával fenyegetnek, és ebben a kényszerhelyzetben a kormány mint valamiféle “szuper katasztrófavédelmi hivatal”, próbálja az éppen legsürgősebb intézkedéseket meghozni, de hiába van meg a politikai felhatalmazás a radikális válságkezelő intézkedésekhez, a gyökeres átalakításhoz, “egyedül nem megy”. A válságkezelés ezúttal csak a konszolidáció és a konszenzus mechanizmusain keresztül vezethet sikerre – mondta az ombudsman.

Hibák sorozatához vezet a kétharmad “tűzoltómunkája”

Véleménye szerint a kormány és a kétharmados parlamenti többség “tűzoltómunkája” természeténél fogva óhatatlanul hibák sorozatához vezet. Ezt nemcsak a szakma vagy a külföldön megfogalmazott kritikák jelzik, de maga a kormány is elismerte: számos korrekcióra szorul a jogalkotás. Általa mértékadónak nevezett vélemények szerint a 2011-ben megszületett mintegy 300 törvény harmada súlyos kodifikációs hibáktól szenved, ami csak növeli az ország gondjait. Az átfogó átalakításoknak pedig még koránt sincs vége: többek között zajlik a politikai szféra kereteit, az ország sorsát döntően meghatározó választási törvény és párttörvény előkészítése, vagy éppen az emberek mindennapjait ezernyi módon befolyásoló járások kialakítása.

Összefogás nélkül a válság szétszakíthatja az országot

Szabó Máté szerint éppen ezért van égető szüksége az országnak a konszolidációra. De nem csupán a rohanó, túlterhelt jogalkotás, jogalkalmazás terén, hanem ennél sokkal szélesebb értelemben is. Az elit különböző csoportjainak kell végre megtalálniuk a minimális konszenzust legalább az alapvető célokat, az alkotmányos intézmények rendeltetését és működtetését, a politikai verseny elemi szabályait és a társadalmi szolidaritás módozatait tekintve, mert széles körű összefogás nélkül a jelenlegi válság társadalmi katasztrófához vezethet és szétszakíthatja az országot – figyelmeztetett Szabó Máté.

Az ombudsman szerint az adhat okot optimizmusra, hogy a magyarok sokasodó problémáik, romló, esetenként már-már kilátástalan helyzetük dacára még mindig itt akarnak élni, a hazájukban keresik boldogulásukat. Ez különösen abban az összehasonlításban örvendetes, hogy Közép-Kelet-Európa más országaiban mennyire teret nyertek az ezzel ellentétes életstratégiák. Mint megjegyezte: Magyarországon az elvándorlás még csak egy-egy olyan versenyképes szakmában figyelhető meg, ahol nagyon drasztikus a hazai és a nyugat-európai anyagi, erkölcsi megbecsülés közti különbség. Az elitnek azonban addig kellene kezelnie a helyzetet, kialakítania soraiban az összefogáshoz szükséges minimális konszenzust, amíg a fiatal és középgeneráció túlnyomó többsége még az országhatárokon belül képzeli el jövőjét.

A beadványok a nagy és felkészülési időt nem hagyó átalakításokkal kapcsolatosak

A szaporodó panaszokról Szabó Máté elmondta: míg korábban négy biztosnak volt évi összesen mintegy nyolcezer ügye, addig idén az első két hónapban az egyetlen ombudsmani hivatalhoz mintegy ezer panasz érkezett. A segélykérések tartalmában is jelentős elmozdulás figyelhető meg a klasszikus szabadságjogokkal kapcsolatos területektől, mint például a gyülekezési jog, vagy a legkiszolgáltatottabb csoportok, például fogvatartottak, fogyatékosok helyzete, az olyan jellegű sérelmek felé, melyek az ország aktuális helyzetével szorosabban összefüggnek, mint például az adósok kilakoltatása, a munkaerőpiacról kiszorulók csökkenő szociális ellátása, a magán-nyugdíjpénztárak, és a korkedvezményes nyugdíjak ügye, az új munka törvénykönyve, vagy a felsőoktatás drasztikus, nagyarányú és az érintettek számára felkészülési időt nem hagyó átalakítása.

A szűkösség megannyi formája, a különböző társadalmi csoportokat eltérő módon, de egyaránt sújtó válság jól kitapintható az emberek panaszaiban – jegyezte meg Szabó Máté.

Elmarad az érdemi konzultáció a fontos törvények megalkotásánál

A jogszabály-előkészítéssel kapcsolatban a biztos szóvá tette, hogy miközben egyeztetés címén technikai szabályok tömkelegét zúdítják más állami szervek a hivatalra, elmarad az érdemi konzultáció olyan nagy fontosságú, mindennapi életviszonyok tömegeit szabályozni hivatott törvények kodifikációjánál, mint például a Polgári törvénykönyv, vagy a járások kialakítása. Hozzátette: éves beszámolóit három éve nem tárgyalta meg a Parlament plenáris ülése, a tavalyi évről szólót várhatóan néhány hét múlva mutatja be a biztos.

Jelenleg a jogvédelem nehezen őrizheti meg pozícióit

A jelenlegi helyzetben a jogvédelem nehezen őrizheti meg pozícióit, ezért is fontos a hatékonyság javítása – fűzte hozzá az ombudsman, aki szerint erre jó lehetőséget biztosít a január elsejétől bővülő hatáskör és a modellváltás, az egyombudsmanos rendszerre való áttérés. Ennek keretében az adatvédelmi és információszabadsággal kapcsolatos kérdések egy új hivatalhoz, a Péterfalvi Attila vezette Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságához kerültek, két korábbi ombudsman, a kisebbségi területet felügyelő Kállai Ernő, valamint Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek biztosa pedig az Alapvető Jogok Biztosának hivatalában helyettesként tevékenykedik tovább. Mindkettőjüknek saját irodája van, feladatuk, hogy korábbi területeiket figyeljék és vizsgálatot kezdeményezzenek. A két helyettes jelenleg keresi a helyét az új szabályok keretei között az egységes intézmény sikere érdekében – jegyezte meg Szabó Máté.

A biztos szerint az egyombudsmanos rendszer előnye, hogy közös szempontokat alakíthatnak ki a jogvédő munkában a vizsgálatok megindításától a statisztikai nyilvántartásig. Az általános jogok biztosa törekszik arra is, hogy javítsa a koordinációt más állami jogvédő szervezetekkel, például a Független Rendészeti Panasztestülettel, az oktatási jogok biztosával és az Egyenlő Bánásmód Hivatalával annak érdekében, hogy a párhuzamosságokat kiszűrjék és az erőforrásokat minél hatékonyabban használják fel.

forrás:napi gazdaság.hu

Leave a Reply 295 megnézve, 1 alkalommal mai nap |