< Böngészés > Főoldal / Közélet / Blog article: Oslo óvatosabb lesz Jeszenszky Géza levélben cáfolta a norvég jelentés tévedéseit

| Mobile | RSS

Oslo óvatosabb lesz Jeszenszky Géza levélben cáfolta a norvég jelentés tévedéseit

2012. március 19. | 1 Hozzászólás | Közélet

Jeszenszky Géza hazánk oslói nagykövete levélben válaszolt a norvég Helsinki Bizottságnak Magyarországot elmarasztaló jelentésére. A diplomata, aki mindig is támogatta a bizottságnak az emberi jogok védelméért folytatott küzdelmét, csalódását fejezte ki az elfogult értékelés miatt.

A norvég Helsinki Bizottság egyoldalú információk alapján, alkotta meg véleményét. A megkérdezett magyarok közül tíz az ellenzékhez vagy az ellenzéket támogató intézményekhez tartozott, s mindössze egy parlamenti képviselő állt a kormány oldalán.

Bár a jelentés állítja, hogy Magyarországon nincs „féldiktatúra”, nem tekintélyelvű az ország, a hatalmi visszaélések és az egyéni jogok megsértése nem szisztematikus, a törvények gyors ütemű megváltoztatásának is lehetnek racionális magyarázatai, a végkövetkeztetés mégis az, hogy Orbán miniszterelnök aláássa a demokráciát, gyengíti a hatalmi egyensúlyt, a „Fidesz hatalmi hegemóniára törekszik”.

A nagykövet rámutat arra, hogy a kritika nem tényekre, hanem feltevésekre, véleményekre, félelmekre alapul. Tipikus az egyik ellenzéki képviselőtől való idézet: „A Fidesz- leves nem emberi táplálkozásra való.”

Jeszenszky Géza nem a véleményekkel száll szembe, csupán a jelentés tárgyi tévedéseit akarja korrigálni. „Magyarország Közép-Európa legsikeresebb országa volt a 2008-as pénzügyi válságig” – írják a norvégok. Ugyanakkor ma már a szocialisták is elismerik, hogy félrekezelték a gazdaságot, hamis adatokat küldtek Brüsszelbe, hazudtak a választóknak. 2006-ban az 1956-os forradalom 50. évfordulóján rendőri brutalitással verték szét a békés tömeget. Ez alig kapott helyet a nemzetközi sajtóban.

Magyarország adósságállománya a GDP 50 százalékáról 83 százalékra nőtt a szocialisták nyolc éve alatt, már a 2008-as gazdasági válság előtt a csőd szélén állt, és kénytelen volt az IMF-hez fordulni – írja a nagykövet. Súlyos hiba, ha Magyarország kapcsán ezeket a tényeket figyelmen kívül hagyják, érvel Jeszenszky, hiszen ez vezetett a Fidesz 68 százalékos győzelméhez a 2010-es választásokon.

Az Orbán- kormány gazdasági, társadalmi, morális válságot örökölt, ez volt a legfőbb mozgatója a gyors törvényhozásnak, A jogos kritikákra reagálva azonban a kormány hajlandó bizonyos törvények módosítására.

Jeszenszky megjegyzi, hogy a központi jegybankot érintő törvényt az EU-val valóban egyeztetni kell, de ez nem emberjogi probléma, és nem érinti a demokrácia kérdését sem.

„A választójogi reform lehetőséget ad a Magyarországon kívül élő magyar kisebbségeknek a szavazásra”- írja a norvég jelentés. Nem erről van szó – vág vissza a nagykövet. A többi európai országhoz hasonlóan Magyarország megadja a jogot, hogy választásokon minden állampolgár szavazhasson, legyen az az anyaországban vagy külföldön. 2 és fél millió magyar kisebbségi él a szomszédos országokban, közülük mindössze százötvenezer a magyar állampolgár. Ha akarnak, miért ne szavazhatnának a következő választásokon?

A Médiatanács elnökét nem a kormány nevezi ki, hanem a parlament választja meg – igazít ki Jeszenszky. A Médiatanács feladata a frekvenciasávok elosztásán túl nem a politikai cenzúra, hanem az, hogy megóvja a közönséget a durva beszédtől, a túlzott erőszaktól, pornográfiától. „A napi- és hetilapok, televízió csatornák, internetes portálok sokasága, amelyek egymást felül múlva kritizálják a kormányt, nem annak a bizonyítéka, hogy Magyarországon félelemmel teli hangulat uralkodik és öncenzúra működik” – veti fel Jeszenszky Géza.

A szélsőséges nézeteket valló Jobbik léte valóban sajnálatos – ismeri el a nagykövet – , de igazságtalan azt sugallni, hogy valamiféle együttműködés lenne köztük és a kormánypártok között. A Jobbik Amerika-ellenes, követeli, hogy Magyarország lépjen ki a NATO-ból és az EU-ból. Mindez pedig alapjaiban mond ellent a Fidesz külpolitikájának.

Jeszenszky Géza a jelentés legnagyobb tévedésének a magyar kormány kisebbségi politikájának bírálatát tartja. Az új magyar alaptörvény a kisebbségeket az ország lényeges részének tekinti, akiknek egyéni és közösségi jogaik, kulturális autonómiájuk biztosítva van. A 6-800.00 roma komoly társadalmi feszültséget jelent, mint minden más országban, ahol nagyobb számban telepedtek le.

A probléma gyökere nem az előítélet, vagy a tolerancia hiánya, hanem az elégtelen iskoláztatás és az ebből fakadó magas munkanélküliség. Múlt évben a magyar kormány átfogó programot dolgozott ki a roma emancipációra, beilleszkedésre, amit az EU is átvett. A szegregált oktatás már régen megszűnt Magyarországon – tájékoztat a nagykövet.

A hajléktalanság valóban probléma a nagyvárosokban, amit a kormány, a jótékonysági szervezetekkel együtt próbál megoldani. „Kérem, közöljék, hogy a magyar alkotmány melyik pontja tartja a hajléktalanságot illegálisnak” – kéri a bizottságot a nagykövet.

A kommunizmus több évtizedes üldözése után a vallásszabadság különösen fontos Magyarországon. Az álvallási szervezetek állami támogatással való visszaélései után ma csak a parlament által megszavazott 32 egyház kap költségvetési juttatást. Ugyanakkor semmi sem akadályoz meg egyetlen felekezetet sem vallása gyakorlásában.

„A Fidesz-kormány idején kevesebb hely és lehetőség van az ellenzéki és független intézmények számára” – zárja a jelentést a norvég Helsinki Bizottság. Jeszenszky Géza mindezt véleménynek, feltételezésnek tartja. „Hogyan tudják önök ezt bizonyítani? ” – teszi fel a kérdést, majd hozzáfűzi, hogy az alternatív politikai és kulturális megnyilvánulások hatása, valamint a nyilvánosságban betöltött szerepe a választások eredményének és az anyagi forrásoknak a függvénye szerte a világon.

A Helsinki Bizottság norvég elnöke a nagykövet levele után elnézést kért a tévedésekért, soron következő júniusi magyarországi útjuk előtt konzultálni kívánnak Jeszenszky Gézával.

forrás:heti válasz.hu

Leave a Reply 402 megnézve, 1 alkalommal mai nap |
Tags: