< Böngészés > Főoldal / Magyar Helsinki Bizottság / Blog article: Megnyirbálják Handó hatásköreit

| Mobile | RSS

Megnyirbálják Handó hatásköreit

Szorgos hete következik a parlamentnek, nem is annyira a négy elfogadott törvény és két határozat miatt, hanem mert megkezdik az új parlamenti törvény tárgyalását, és az európai unió kívánalmainak megfelelően felülvizsgálják a bírósági reformot is. Az adatvédelmi hivatal működésének uniós kívánalmak szerinti átalakítását már a múlt héten megkezdték.

Az ülés a szokásos programmal, napirend előtti felszólalásokkal, interpellációkkal, azonnali kérdésekkel és kérdésekkel kezdődik majd, de ezekkel ráérünk részletesen foglalkozni a hétfői közvetítés felvezetőjében. Előjáróban csak annyit, hogy Németh Lászlóné újra kérdésekre válaszolhat, megint összegyűlt néhány, amelyek megválaszolását már nem háríthatja helyettesítőre.
Nem érdeklik őket a költségek

Hétfőn elsőként a magyarországi görög katolikus közösség a társadalomban betöltött szerepéről szóló határozat módosító indítványairól szavaznak, a javaslat kiegészülhet azzal, hogy Hajdúdorog a jövőben „büszkén használhatja” a „gögög katolikus hitéhez leghűségesebb város” címét. Másodikként a lakossági deviza-eladósodás megakadályozásához szükséges kormányzati intézkedésekről szóló határozati javaslat módosítóiról szavaznak. Két módosító indítvány érkezett, ezek közül elvetik azt a szocialista indítványt, hogy a jogszabályban rögzített kormányzati intézkedések költségvetési vonzatát vizsgálnia kelljen a kormánynak, azt az oktatási bizottságit viszont elfogadják, hogy a pénzügyi alapismereteket ne csak középiskolákban, hanem az összes középfokú oktatási intézményben, így a szakiskolákban is tanítsák.

Az alapismeretek oktatása ugyanis az egyik fő megoldási ötlete a parlamentnek a deviza-eladósodás megakadályozására. Emellett még felvetik a magáncsőd intézményét, amiből valószínűleg semmi sem lesz. Javasolják még a pénzintézetek és a hitelközvetítők viszonyának felülvizsgálatát és az eddig meghozott, hiteleseket segítő intézkedések hatályosulását. Vizsgáltatnák még a pénzügyi közvetítőkre vonatkozó jogszabályváltozások hatályosulását és azt, hogy a hitelfelvevők megfelelő mennyiségű információhoz jutnak-e. Felvetik a hitelfedezeti biztosítás bevezetését és azt is, hogy a PSZÁF hangolja össze munkáját a versenyfelügyelettel.
Formaságok

Harmadikként Kósa Lajos helyi adókat módosító javaslatának módosító indítványairól szavaznak. Kósa eredetileg minden egészségügyi intézményt mentesített volna a helyi ingatlanadó fizetése alól, a kormánypártok azonban a II. kerületi polgármester, Láng Zsolt javaslatára kizárólag a háziorvosokat mentesítenék. A kormánytöbbség már a bizottságokban leszavazta azokat a jobbikos és szocialista módosítókat, amelyek a szociális, gyerekvédelmi és oktatási intézményekre is kiterjesztették volna az adómentességet. Ugyanígy elvetették azt a jobbikos javaslatot, hogy a patikák is mentesüljenek az ingatlanadó alól.

Szavaznak a nem dohányzók védelméről szóló törvény módosításának módosítóiról is. A javaslat eredetileg annak a lehetőségét teremtette volna meg, hogy azokon a munkahelyeken, ahol szabadtéren csak tűz- és robbanásveszélyes helyen lehetne kijelölni dohányzóhelyet, zárt térben is kijelölhessék azt. Az egészségügyi bizottság ajánlására ezt kiegészítik azzal, hogy a börtönökben és a zárt pszichiátriai intézetekben is kijelölhető zárt térben dohányzó.

Az ötödik napirendi pontként tárgyalt módosító indítványokról a szavazás csak formai lesz, a kormánypártok a bizottságokban egyet sem támogattak a nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű beruházások gyorsításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtottak közül. Pintér Sándor javaslata alapján felgyorsítanák a kiemelt beruházások környezeti hatásvizsgálatát, melyet így harminc, de legfeljebb hatvan nap alatt kell elvégezni.
Emléknap a középparasztoknak

Szintén csak formalitás a migrációs törvények jogharmonizációs célú módosításához benyújtott módosító indítványok szavazása, a támogatott módosító indítványok kizárólag számozási vagy nyelvhelyességi hibákat javítanak. A javaslat célja amúgy csupán annyi, hogy az EU bármely tagállamában menekültstátust szerzőket ugyanazok a jogok illessék meg a többi tagállamban is.

Ezután a parlament új emléknapot alkot, ezúttal a kuláküldözések áldozatainak. A határozat értelmében ezentúl minden június 29-én, Péter-Pál napján, a betakarítási szezon hagyományos kezdetén a kuláküldözések idején tönkretett magyar gazdákra is emlékezünk. Cél, hogy a fiatal nemzedékek is megismerhessék a magyar középparaszti réteg szenvedéseit. A megemlékezés napjára alternatívaként felmerült június 27., a progresszív mezőgazdaság-fejlesztési járulék kivezetésének napja is, de ezt a kormánytöbbség elvetette.

Ezután határoznak arról, hogy elfogadják a magyar kormányok 2004-2010 között az uniós cukorreform során képviselt álláspontját vizsgáló bizottság jelentését. A szocialistáknak ugyan volt egy elvetélt kísérlete, hogy a határozati javaslatot ellentétes értelműre módosítsák, de a kormányoldal résen volt, így hétfőn kimondhatják, hogy az elmúlt nyolc év kormányai a magyar nemzetgazdaság érdekeivel ellentétes álláspontot képviseltek a cukorreformok során, és felkérik a jelenlegi kormányt, hogy a jövőben ne tegye ezt. A jelentésnek és elfogadásának egyéb következménye nem lesz, a kormánytöbbség azt a jobbikos javaslatot is elvetette, hogy ha már állítólag jogsértés történt, akkor indítsanak eljárást a feltételezett jogsértőkkel szemben.
Adómentes reálhozam

A nap első új törvénye az élelmiszerláncok hatósági felügyeletéről szóló törvény módosítása lesz, Ezentúl törvény biztosítja a haszonállatok tenyésztése során az „egészséges utódállomány létrehozását”. Tilos lesz továbbá hamisított élelmiszert forgalomba hozni. A törvényben rengeteg részletszabály módosul, az érdeklődők itt olvashatják a teljes tervezetet (.pdf).

A második friss törvény, a közpénzügyi eredeti célja az önkormányzatok hitelfelvételének könnyítése volt, de a múlt héten kiegészült egy lényegi ponttal. Ennek értelmében az állami nyugdíjrendszerbe most átlépők ugyanúgy adómentesen vehetik fel reálhozamukat, mint azok, akik már tavaly átléptek. Ugyancsak leírhatják adójukból befektetésük húsz százalékát, de legfeljebb háromszázezer forintot, akik magánnyugdíjpénztári megtakarításaikat önkéntes nyugdíjpénztárba utalják.

Ezután két, egymással összefüggő törvénymódosításról szavaznak. Egyrészt máris módosítják a 2012. évi költségvetést, amely így három hónapot sem élt meg változatlan formában. Másrészt módosítják az elvárt béremelés végrehajtásáról szóló törvényt is. Előbbivel nagyobb pénzkeretet teremtenek a közszféra dolgozóinak béremelésére, utóbbival megteremtik a lehetőségét, hogy a munkaügyi ellenőrök ellenőrizhessék, hogy a versenyszféra cégei megemelték-e azok fizetését, akik rosszul jártak az új, egykétkulcsos adórendszer bevezetésével.
Ez kéne legyen a hungarikum

A határozathozatalok zárásaként a hungarikumtörvényhez benyújtott módosítókról szavaznak. A törvényhez 84 módosító indítvány érkezett, ezekből most csak szemezgetnénk. Nem támogatta a kormánytöbbség a bizottságokban azt a jobbikos felvetést, hogy törvény írja elő új nemzeti értékek alkotását, ahogy azt sem, hogy nyelvi értékeinket is elismertessük a világgal. Támogatták viszont azt a szocialista javaslatot, hogy a nemzeti értékeket ne csak ápolni és védelmezni, de támogatni is kelljen. A törvény a jövőben nem csak a kárpát-medencei, hanem az egyetemes magyarság alkotásait is védené. A magyar kulturkincset pedig a fideszes Font Sándor javaslata alapján a velünk élő nemzetiségek kulturkincse is gyarapítja. Összességében megállapítható, hogy hungarikumügyben szokatlanul nagy az összhang a parlamenti pártok között, a legtöbb módosító javaslat egyöntetű támogatásra talált a bizottságokban.

A határozathozatalok után a parlament, jelöléstől függően megválaszthatja Budai Gyula Malév-vizsgálóbizottságának tisztviselőit és tagjait is.

Ezután sor kerülhet egy soron kívüli határozathozatalra is. A fideszes Papcsák Ferenc és Vas Imre javaslatára módosíthatják a polgári perrendtartásról szóló törvényt is, amihez, ha senki sem nyújt be módosító indítványt, akár már hétfőn dönthetnek is. Papcsákék javaslata értelmében a kiemelt büntetőügyekben úgy gyorsítanák az eljárást, hogy ezekben az ügyekben nagyobb teret engednének a hirdetményi értesítésnek. Azaz, megakadályoznák, hogy az egyik peres fél bírósági iratok át nem vételével lassítsa az eljárást.
Világörökség, mulasztáspótlás

Hétfőn vitatják meg a határozati javaslatot, amely szerint 2012-t a világörökség éveként ünnepelhetnénk, illetve azt, amelyikkel elfogadják a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elektronikus hírközléssel kapcsolatos tevékenységéről szóló beszámolóját.

Részletesen vitáznak egy mulasztásos alkotmánysértést orvosló törvényjavaslatról, amely a Williams szindrómában szenvedőkre is kiterjesztené a fogyatékosok jogairól és esélyegyenlőségéről szóló törvényt. Ugyanebben a szakaszban tart a látványsportok támogatását lehetővé tevő társaságiadó-törvény módosításának vitája is, itt az eddigi tapasztalatok indokolnak kisebb módosításokat. Egyrészt a támogatás utáni adókedvezményre csak azok a vállalkozások lesznek jogosultak, amelyeknek az elmúlt két évben nem volt köztartozása, másrészt viszont a jövőben olyan sportegyesületeket is támogathatnak a vállalkozások, amelyek nem működnek már két éve.
Engednek Brüsszelnek

Ezután következik az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény módosításának részletes vitája. A sokat nem mondó cím lényegi konfliktust takar. Ez az egyik olyan ügy, amelyben az Európai Bizottság a kötelességszegési eljárás második fokát is elindította Magyarország ellen, a módosítás lényege, hogy az adatvédelmi hatóság vezetőjét a miniszterelnök az eredeti törvénnyel szemben nem válthatja le kénye-kedve szerint. Az EB egyik fő kifogása az adatvédelmi ombudsman funkciójának megszüntetésével szemben pont az volt, hogy a helyébe lépő hatóság vezetőjének kormánytól való függetlensége nem volt garantálva. A módosítás ezt hivatott orvosolni.

Utolsó előtti napirendi pontként a szövetkezeti törvény módosítását tárgyalják. A kormány célja egy új szövetkezeti típus, a foglalkoztatási szövetkezet megalkotása, illetve a már létező szociális szövetkezeti forma megerősítése. Az elképzelés szerint a közmunkaprogramban résztvevők a közmunkalehetőség végeztével foglalkoztatási szövetkezetet alapíthatnának, melynek legalább ötszáz fő és egy nemzetiségi önkormányzat is tagja. A foglalkoztatási szövetkezetek főként munkaerő-kölcsönzéssel foglalkoznának.

A hétfői ülésnapot a Nemzetiségek napjáról szóló országgyűlési határozati javaslat vitájával zárják. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes javaslatára a jövőben december 18-án „a magyarsággal e hazában évszázadok óta együtt élő nemzetiségek” szerepét ünnepelhetjük, mivel azok „társadalmunk fontos politikai és kulturális részét képzik”, egyben államalkotó tényezők.
Pont most jutott az eszükbe

Kedden egyből igen fontos törvény tárgyalásával kezdődik a munkanap. Az országgyűlés együttes vitát tart az új parlamenti törvényről és a december végén módosított házszabály újbóli módosításáról. A parlamenti törvény megalkotását az alaptörvény írta elő, a házszabály módosítására is azért van szükség, hogy összhangba kerüljön az új alkotmánnyal.

A parlamenti törvényt azért kell ilyen sietve megtárgyalni, mert a kormánytöbbség még azelőtt szeretné elfogadni az új szabályokat, hogy lejárna az MSZP-ből kivált gyurcsányista frakció hathónapos frakcióalakítási moratóriuma. Az új törvény ugyanis kizárólag azon pártoknak adná meg a frakcióalapítás jogát, amelyek önállóan megmérettették magukat a parlamenti választásokon. Ennek a kitételnek a 2011-ben alakult Demokratikus Koalíció nyilvánvalóan nem felel meg, így, ha a törvényt még április közepe előtt sikerül elfogadni, Gyurcsányék nem alakíthatnának önálló frakciót.

Lényegi újítása még a törvénynek, hogy a házelnök – jelen esetben Kövér László – hatalma jelentősen növekedne. Egyrészt egy rendvédelmi egység irányítási jogát is megkapná, mert az eddig a rendőrséghez tartozó parlamenti őrséget közvetlenül a házelnök alá rendelnék, aki így utasíthatná az országgyűlési őröket a törvénysértő képviselők elleni fellépésre. Másrészt a házelnök adott esetben saját hatáskörben dönthetne a renitens képviselők ülésről történő kizárásáról is. A javaslat szerint ugyan a döntés jogszerűségéről a következő ülésen a parlament vita nélkül határozhatna, a szövegben nincs utalás szankcióra arra az esetre, ha utólag jogellenesnek minősítik a házelnöki döntést. A javaslat részleteiről bővebben itt olvashat.

Hozzápiszkálnak a december végén módosított házszabályhoz is. Akkor azt könnyítették meg maguknak a kormánypártok, hogy egy nap alatt is törvényeket hozhassanak. Most a köztársasági elnök eltávolításának alkotmányos szabályait vezetik át sietve, de a Fidesz közleménye szerint nem azért, mert hamarosan hivatalossá válhat, hogy Schmitt Pál plagizált. Valószínűleg csak most jutott eszükbe hozzáigazítani a házszabályt a tavaly áprilisban elfogadott, január óta hatályos alkotmányhoz.
Mondtuk, hogy engednek Brüsszelnek

A napot a földmérésről és a térképészetről szól törvény megalkotásával, illetve elsőre a javaslat általános vitájával folytatják. A törvény nemcsak a földmérők és a térképészek, hanem tulajdonképpen mindenki számára kiemelten fontos, hiszen ez szabályozza az ingatlannyilvántartást is, ráadásul adatbázisszemléleten. Az érdeklődők itt elérhetik a 33 –indoklással együtt 47 – oldalas javaslatot .pdf-ben.

Következő pontként a fentebb már tárgyalt perrendtartási törvénymódosítás részletes vitájára kerülhet sor. Amennyiben nem fogadnák el már hétfőn, utána Pintér Sándor belügyminiszter a szabálysértési törvényhez benyújtott módosító indítványát tárgyalják. Ez a tavaly szigorított szabálysértési törvényt szigorítja még tovább, például azzal, hogy ha valakit harmadszor vonnak felelősségre elzárással is büntethető szabálysértésért, akkor a lehető leghosszabb elzárásra kell ítélni. Így tovább bővülhet azoknak a szabálysértéseknek a köre, amiért hosszabb elzárás szabható ki, mint ha az adott szabálysértés bűncselekményi fokát követte volna el. A tervezetet itt érheti el .pdf-ben.

Ezután térhet rá a parlament az ülés tán legfontosabb javaslatára, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, illetve a bírák jogállásáról szóló törvények módosítására. Az Európai Bizottság az adatvédelmi biztos ügye mellett ez ügyben folytatja a kötelességszegési eljárást a magyar kormány ellen, a javaslat elvileg az unió kéréseinek megfelelően nyirbálja meg az Országos Bírói Hivatal élére kinevezett Handó Tünde szinte korlátlan és kontrolálatlan hatalmát.

A módosítások szerint az OBH elnöke mégsem indítványozhat jogegységi eljárásokat. Egy eljárás lefolytatására új bíróságot csak a bírói tanács által meghatározott elvek alapján és kivételes esetben jelölhet ki. Az OBH-elnök hatáskörének szűkülésével bővül a bírói tanács hatásköre, amely a jövőben kivételesen indokolt esetben a kiemelt jelentőségű ügyek soron kívüli tárgyalását rendelheti el. Az OBT a jövőben véleményezheti a személyi kinevezéseket, sőt, meghatározza a pályázatok elbírálásánál figyelembe veendő szempontokat. Azaz, összességében az eredetileg elképzeltnél sokkal nagyobb szerepe lesz a bírói kinevezések elbírálásában, bizonyos esetekben vétójogot is kap a testület – ha az OBH elnöke nem a pályázaton legjobb eredményt elérő jelöltet akarja kinevezni.

Bár az Európai Bizottság a bírák nyugdíjazását is kifogásolta, ez ügyben a most benyújtott tervezet nem hoz változást. Igaz, a kormány ez ügyben végig azzal érvelt, hogy nem igazságszolgáltatási, hanem nyugdíjkérdés. És kompromisszumot is ajánlott, amennyiben a nyugdíjkorhatárt elérő bírók pályázhatnának posztjuk továbbvitelére.

Az ülés a parlamenti törvény és a házszabály-módosítás vitájának folytatásával zárul.

forrás:index.hu

Leave a Reply 240 megnézve, 1 alkalommal mai nap |