< Böngészés > Főoldal / Nincs kategorizálva / Blog article: Schmitt marad – csak együtt mennek?

| Mobile | RSS

Schmitt marad – csak együtt mennek?

2012. március 31. | hozzászólás | Nincs kategorizálva

Becsületes, ha úgy tetszik férfimunka volt – állította a köztelevízóban Schmitt Pál kisdoktori disszertációjáról, illetve annak védéséről. A sértett kamaszként a köztévének nyilatkozó államfő nem mond le, az interjúban pedig nagyon sokszor nem mondott igazat. Schmitt kifogásolta a Semmelweis Egyetem döntéshozatalát, mondván: őt meg se kérdezték. Mindezek alapján úgy tűnik, nem kapta meg az engedélyt a távozásra Orbán Viktor kormányfőtől. Egyelőre.

“Nincs összefüggés véleményem szerint, bár sokan így értelmezik” – fogalmazott a lemondását érintő egyetlen kérdésre a köztévében Schmitt Pál. Az így még mindig államfő ehelyett a “tisztességén” esett csorbáról, “a legjobb tudása” szerint megírt kisdoktori értekezéséről beszélt, szerinte ugyanis az “becsületes férfimunka” volt. A diplomájától csütörtökön megfosztott Schmittnek nem esett jól, hogy a Semmelweis Egyetem (SE) szenátusa úgy hozta meg határozatát, hogy őt megkérdezte, meghallgatta volna. Schmitt ugyanis közölte: eközben ő Magyarország érdekeit képviselte, a nukleáris biztonságról tárgyalt. Többször hangsúlyozta, hogy a lelkiismerete tiszta, a dolgozatot becsületesen készítette, mert feltüntette forrásait, méghozzá a bolgár Georgijevet első helyen.

Noha Obersovszky Péter riporter a képek tanúsága szerint birtokában volt a megfelelő dokumentumoknak, egyetlen egyszer sem kérdezett rá arra, hogy miért állapíthatta meg az egyetemi tényfeltáró bizottság a forrásmegjelölés nélküli szövegátvételt, amelynek tilalma a legalapvetőbb tudományos kritérium, vagy miért igazolták a hvg.hu állításait arról, hogy nemcsak az idézett szövegek azonosíthatatlanok. Schmitt ugyanis egyáltalán nem használt idézőjelet, sőt, egyetlen forrását sem jelölte pontosan, így az irodalomlistában szereplő művek fellelhetetlenek voltak. Ehelyett a közszolgálati média riportere felolvasta az akkori doktori szabályzat – állításával szemben lapunkban többször is, pontosan idézett mondatát: “a tudományos munka módszereinek alkalmazásával készített, önálló kutatáson alapuló, új tudományos eredményt tartalmazó értekezés vagy a társadalom számára hasznos, új és a gyakorlatban hasznosított alkotás benyújtása”. Obersovszky ezt követően úgy vélte: Schmitt biztosan a második-féle dolgozatot írta, az államfő pedig helyeselt. “Nem mondom, hogy új értéket állítottam elő, de a társadalom számára hasznos volt” – fogalmazott a teljes egészében másolt dolgozatról.

Schmitt ismét előhúzta a témavezetőt (előopponenst) és az opponenseket hibáztató magyarázatot, mondván: “nem figyelmeztették”, noha őket “a legkevésbé se akarja bántani”. Egyébként is suma cum laude minősítést kapott – ismételgette. A kevesebb mint negyedórás interjú mélypontja az volt, amikor a SE döntésére reagálva közölte: “ha elveszik, elveszik, lelkük rajta. Én magamtól is visszaadtam volna, ha kell”. – Hozzátette: sosem kérkedett doktori címével. Kiemelte: “van bennem kitartás és 70 évesen bebizonyítom, hogy képes vagyok a mai kritériumoknak megfelelő doktori, PhD-dolgozatot írni.” Obersovszky, miért nem pereli be a vádaskodókat kérdésére kijelentette: “Schmitt Pálként és köztársasági elnökként” is kiáll igazáért, de nem perel, mert – miután államfőként nem perelhető – az nem volna tisztességes.

Már tegnap napközben arra lehetett számítani, hogy Schmitt nem mond le, miután Orbán Viktor többször is megvédte, így sokakban erősödött a gyanú: a kormányfő még nem adott engedélyt a távozásra. A péntek ugyanis “azzal indult”, hogy Orbán kétértelmű nyilatkozatot tett. Ahhoz az alkotmányos rendelkezéshez tartja magát, amely szerint a köztársasági elnök személye sérthetetlen, az ország érdeke ugyanis, hogy az államfő sérthetetlen legyen – közölte a kormányfő a Kossuth Rádióban arra a kérdésre, hogy le kell-e mondania az elnöknek. Arra a felvetésre, hogy tehát Schmitt Pálé a döntés, azt válaszolta: “egyértelműen, senki más nem dönthet”. Ezt nyilvános selyemzsinórként is lehetett volna értelmezni, hiszen ha Schmitté a döntés, az azt is jelenti, hogy az Országgyűlés, vagy akár maga a kormányfő nem tartaná vissza.

A szokásos rádióinterjú után délelőtt Orbánnál “titkos tanácskozás” zajlott, s állítólag a köztársasági elnök ügye már ezen a miniszterelnöki kabinetülésen el is dőlt. Fideszes források több médiumnak is megerősítették, párton belül vita alakult ki arról, hogy mi a teendő, és ráéghet-e a Fideszre az ügy. A hvg.hu szerint Orbán az utóbbi napokban több befolyásos politikust, tudóst, értelmiségit, orvost megkérdezett, és folyamatosan alakult a véleménye, ezért fogalmazott végig óvatosan és semmitmondóan. Egy fideszes forrásból úgy értesültek: Orbán tanácsadója, Habony Árpád volt azon az állásponton, nem szabad visszalépni, harcolni kell, mert a Schmitt-ügy alapvetően az értelmiséget foglalkoztatja, nem egy olyan ügy, amelyet szélesebb rétegek értenének.

Noha erről semmiféle információ nem szivárgott ki, Schmittné Makray Katalin valamiért elindult zarándokútjára, ezzel egyidőben pedig ülősztrájkot, pontosabban sátras demonstrációt hirdetett a Sándor-palota bejáratához az LMP, több tucat aktivista vert szó szerint sátrat az államfő hivatal ajtaja előtt, s közölték azt is: addig nem mennek el, amíg le nem mond. A tüntetők tábláin – a többi között – az “Ország/Orbán szégyene”, vagy az “Orbán vidd a haverod” felirat jelezte: a közvélemény szerint is a miniszterelnök utasításán múlik Schmitt maradása.

Néhány perccel egy óra előtt Kiss Norbert bejelentette: Schmitt este a közszolgálati tévében, a Híradó után minden kérdésre megadja a választ. Egyidőben a hivatalvezető tájékoztatójával egy három autóból álló konvoj hajtott ki a Sándor-palotából; a köztársasági elnök ezek egyikével hagyta el hivatalát, majd valamivel 13 óra után érkezett a Parlamentbe, ahol azonnal főemeleti dolgozószobájába ment. Schmitthez ezt követően csak a köztévé interjút készítő munkatársai mehettek be, politikusokkal sem találkozott. Az államfő 17 óra előtt néhány perccel hagyta el irodáját, de a folyosón rá várakozó újságírók kérdéseire nem válaszolt.

Közben szépen lassan minden arra kezdett utalni, Schmitt marad. A miniszterelnök válaszolt az újságíróknak, miután a fővárosban részt vett egy, a feltaláló Rubik Ernő tiszteletére rendezett eseményen. Orbán megvédte Schmittet: “A legfontosabb az ország érdeke, ez pedig az, hogy Magyarországnak mindig legyen egy olyan vezetője, akinek a személye sérthetetlen”.

Hozzátette: a köztársasági elnök sérthetetlenségéről szóló alkotmányos szabályt mindenkinek megfontolásra és betartásra javasolja, e szabály alapján pedig “indokolatlannak” tartja azt a kérdést, Schmitt csalt-e. Csakhogy az alkotmány 12. cikke, azaz a sérthetetlenség pusztán annyiban jelent többet, mint a képviselők és a bírák mentelmi joga, hogy az ő büntethetetlenségét megbízatása megszűnéséig egyáltalán nem lehet felfüggeszteni. Orbán arra a kérdésre, hogy árt-e az elnöki hivatal méltóságának, hogy az államfő kisdoktori címét visszavonták, azt válaszolta: “a hivatal méltósága is fontos szempont, de a legfontosabb, hogy a nemzet egységét kifejező hivatalt betöltő személy sérthetetlen legyen (…) döntéseit lehet bírálni, a személye szerintem e fölött áll”.

A Sándor-palota előtt felháborodás fogadta Schmitt interjúját, a tüntetők maradtak, az LMP szerint pedig a plagizátor meggyalázta a köztársaságot. Az MSZP szerint Magyarország péntek este már csupán egy rövid és lényegre törő bejelentést, egy lemondó nyilatkozatot várt Schmitt Páltól. Mesterházy Attila elnök-frakcióvezető közleménye szerint az ország azt várta volna, hogy az államfő azt mondja: “a mai nappal lemondok köztársasági elnöki tisztségemről”.

A kormányfő jelöltje
“Van itt egy kérdés, amelyre mindenképpen válaszolnunk kell, ami nem hagy nyugodni bennünket: ki is az elnök? Miért nem szabad őt megsérteni? Miért kell neki minden körülmények között megadnunk a teljes tiszteletet? Erre a kérdésre azt a választ adhatjuk, hogy azért, mert ő, az elnök valójában mi vagyunk. Ő az első polgár. Ő az, akit azért választottunk meg, hogy megtestesítse mindazt, ami jó bennünk. Ha méltatlanul viselkedünk vele szemben, valójában saját magunkkal szemben viselkedünk méltatlanul.

De természetesen tudatában vagyunk annak, hogy nem vagyunk tökéletesek együtt sem, és külön-külön sem. A teremtés törvényei szerint tökéletes ember nincs. Ezért, miközben megválasztottuk az elnököt, hogy a legszebb erényeinket képviselje, nincs semmilyen védelme az ellen, hogy esendőségeinket is képviselje. Ezért arra kérjük nagy tisztelettel Schmitt Pál elnök urat, hogy kellő méltósággal képviselje az erényeinket és az esendőségeinket.

Meggyőződésem, hogy Magyarország jó döntést hozott, amikor képviselőin keresztül Schmitt Pált választotta meg köztársasági elnökének. Saját legszebb erényeinket látjuk benne: hazaszeretet, mások iránti tisztelet, egyenes beszéd, józan ész, együttérzés és csapatszellem.” Orbán Viktor pohárköszöntője, amelyet Schmitt Pál köztársasági elnöki beiktatásán mondott el, 2010. augusztus 6 án. (Forrás: www.miniszterelnok.hu)

Ezek a mondatok semminél sem bizonyítják jobban, hogy Schmitt nem az emberek, de nem is a Fidesz embere, hanem egyedül csak a miniszterelnöké. Orbán Viktor tehát kizárólag magát védi, amikor egykori jelöltje érdekében emel szót. Hogy kizárólag Orbán jelöltje, az már világos volt akkor is, amikor a kormányfő bulgáriai vakációja közben levélben üzent a Fidesz-KDNP frakciószövetségnek, kit akar látni a köztársasági elnöki poszton. 2010 nyarán ugyanis egy Schmitt nevét tartalmazó borítékkal kopogtatott be a frakcióülésre Orbán szóvivője, aki maga is tagja a képviselőcsoportnak.

Szijjártó Péter az MTI híradása szerint ezt követően közölte: a miniszterelnök azt javasolta a kormánypártoknak, hogy a házelnököt válasszák meg államfőnek. Az indoklásról a miniszterelnöki szóvivő azt mondta: “a köztársaság első polgárának lenni súlyos, ámde tiszteletre méltó hivatás, és a kormányfő úgy látja, Schmitt Pál ennek méltó módon fog és tud majd megfelelni.”

Nem mindenki látta így, hiszen nyár elején Orbánnak keményen meg kellett küzdenie a Fidesz vezetőségében azért, hogy rávegye az elnökséget, illetve a frakciót, Schmittet jelöljék, majd válasszák meg államfőnek. Sajtóhírek szerint a Fidesz elnökségében többen alkalmatlannak tartották a korábbi európai parlamenti képviselőt az államfői tisztségre. Kövér László a Heti Válasznak 2010 július végén adott interjújában el is ismerte, hogy saját házelnökké választását kockáztatva érvelt Schmitt jelölése ellen a Fidesz elnökségében.
Orbán szerint azonban Schmitt volt a legmegfelelőbb, s ennek többször is hangot adott – akár nyilvánosan is – az ügy érdekében.

2010. június 28-án például a kormányfő maga mondta a TV2 újságírójának: olyan személyt jelölt köztársasági elnöknek, akit a következő néhány év munkájának szempontjából a legalkalmasabbnak ítélt. Sőt, a már idézett pohárköszöntőben Orbán azt is mondta: “Aki valaha csak egyszer is magára ölthetett egy válogatott mezt, az pontosan tudhatja, hogy micsoda karrier a tied. A legértékesebb, amit elképzelhetünk (…) Személyes meggyőződésem, hogy ezért nem vagy érdemtelen a megbízatáshoz, amit most betöltesz. És a politika felőli részben is ugyanígy áll a helyzet.”

Mesterházy: az új elnökről közösen kell dönteni
A miniszterelnök felelőssége, hogy megszabadítsa Schmitt Páltól az országot, ha az államfő mégsem akarná feladni a pozícióját – mondta Mesterházy Attila. Az MSZP elnöke felszólította a Fideszt, hogy kezdjen egyeztetéseket egy közös jelölt személyéről a parlamenti pártokkal. Hozzátette: a morális válságot csak akkor lehet felszámolni, ha az új köztársasági elnökben – függetlenül annak politikai beállítottságától – minden magyar ember hinni tud. Újságírói kérdésre, hogy kit látna szívesen az államfői székben, Mesterházy Attila azt mondta, hogy Sólyom László volt köztársasági elnököt tartja olyan személynek, aki megfelelne a legfontosabb elvárásoknak.

Gyurcsány Ferenc szerint Schmitt Pálnak köztársasági elnökként már csak órái, legfeljebb napjai vannak hátra, ezért a parlamenti képviselettel rendelkező demokratikus pártoknak már az új államfő megválasztásán érdemes gondolkodniuk. A volt miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke azt mondta: mivel a Fidesz-KDNP képtelen volt egyedül alkalmas elnököt választani, bár az ehhez szükséges többsége továbbra is megvan, erkölcsi értelemben elveszítette a jogát arra, hogy ismét az ellenzék egyetértése nélkül válasszon államfőt. A DK ezért azt szorgalmazza, hogy Schmitt utódját a kormánypártok és a demokratikus ellenzék – a szükséges konzultációk után – közösen jelölje és válassza meg. Ennek érdekében a párt petíciót indít Közös elnököt a közös hazának! mottóval.

A Magyar Olimpiai Bizottság állásfoglalása szerint Schmitt Pál sportban véghezvitt érdemeire nem vet rossz fényt kisdoktori címének elvétele. Legalábbis ez derül ki abból, amit a sportszervezet sajtóosztálya lapunknak megfogalmazott: “Schmitt Pál több mint két évtizeden keresztül volt elnöke a Magyar Olimpiai Bizottságnak, előtte főtitkárként dolgozott az olimpiai mozgalomért. Elévülhetetlen érdemei okán nevezték ki a MOB tiszteletbeli elnökévé, azt követően, hogy köztársasági elnökké választották. Noha kisdoktori címétől megfosztották, a MOB-elöljárói fontolóra sem vették, hogy az olimpiai bizottságban betöltött tiszteletbeli elnöki címét is meg kellene vonni tőle.”

Fenntartja tavaly őszi nyilatkozatát az oktatási államtitkárság a diplomamunkákról, és álláspontját, hogy tiszta munkákat kell beadni – mondta Hoffmann Rózsa. Az oktatási államtitkár úgy fogalmazott: változatlanul az a véleményük, hogy tiszta munkákat kell beadni. Annak megítélése azonban, hogy az államfő kisdoktorija milyen, nem rá tartozik. Az oktatási államtitkárság tavaly szeptember 22-én arra kérte a felsőoktatási intézmények rektorait és a HÖOK-ot, tájékoztassák a hallgatókat arról, hogy a hatályos felsőoktatási törvény egyértelműen kimondja: a záróvizsga részét képező szakdolgozat az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek ellenőrzésének egyik formája. Hoffmann szerint tehát semmire sem lehet magyarázat, hogy Schmitt nem tudta, s nem szóltak neki arról, mik egy kisdoktori disszertáció követelményei.

“Az ország békességének érdekében le kellene mondania a köztársasági elnöknek” – mondta a Lánchíd Rádinak a parlament fideszes korelnöke. Horváth János azt is hozzátette: ha Schmitt Pál helyében lenne, ő így tenne.
“Hülyéskedik velem?” – ennyit válaszolt Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Fidesz születésnapi bulijáról távozóban, amikor az Origo megkérdezte tőle, készül-e arra, hogy ideiglenesen át kell vennie a köztársasági elnöki teendőket miután az államfő lemond.

A legjobb cirkuszi tréfa díj
“Nevetséges nonszensznek” nevezte levelében a tényfeltáró bizottság Schmitt opponenseit hibáztató végkövetkeztetését Prof. Dr. Klaus Heinemann az Index kérdésére. A német sportszociológus, akinek munkájából 17 oldal szó szerinti fordításban szerepel Schmitt disszertációjában, csak a bizottság véleményére reagált, a doktori tanács és az egyetemi szenátus csütörtöki döntéseiről levele írásakor még nem értesült. Heinemann szerint, ha Guttenberg volt német miniszter plágiumügyét vizsgáló egyetemi bizottság jutott volna erre a következtetésre, megkapták volna a legjobb cirkuszi tréfa díját és máig mindenki rajtuk röhögne.

forrás:népszava online.hu

Leave a Reply 779 megnézve, 1 alkalommal mai nap |