< Böngészés > Főoldal / Közélet / Blog article: Ügynökügy: Orbán nem jelentett Orbánnak

| Mobile | RSS

Ügynökügy: Orbán nem jelentett Orbánnak

2012. április 21. | hozzászólás | Közélet

Erre kereste a választ a Hetek című hetilap, amely Varga László történészt kérdezte a titokzatos „Győri Gáborról”.

Két titkosszolgálati dokumentumra hivatkozva Vadai Ágnes (Demokratikus Koalíció) azt kérdezte a minap Orbán Viktortól, hogy együttműködött-e a kommunista titkosszolgálatokkal, illetve ő volt-e a „Győri Gábor” fedőnevű hálózati személy. A kormányfő válaszul nyilvánosságra hozott több róla és a feleségéről szóló állambiztonsági jelentést, de a Vadai által hivatkozott 1989-es dokumentumra konkrétan nem reflektált – írja a Hetek, amely ezért Varga László történész, levéltáros segítségét kérte az irat értelmezéséhez.

A titokzatos Győri Gábor

Az 1989. június 23-án készült, szigorúan titkos minősítésű iratban a Belügymisztérium (BM) III/III-as csoportfőnökségének 2. osztályát a BM Adatfeldolgozó és Tájékoztatási Csoportfőnökség ÁB Operatív Nyilvántartó Osztálya arról értesíti, hogy a BM III/IV osztálya prioráltatta a „Győri Gábor” fedőnevű hálózati személy kapcsolatát, aki az 1963. május 31-én Székesfehérváron született Orbán Viktor. A jelentésből kiderül: a belső elhárítás együttműködött a katonai elhárítással. Varga László szerint arról lehetett szó, hogy „a III/III rendszeresen kapott rövid tájékoztatókat a katonai elhárítástól a »Győri« jelentéseiben előforduló, a Fidesszel kapcsolatos részletekről, és – mondjuk – három ilyen jelentés után felfigyelt »Győrire«: érdekelni kezdte, hogy honnan szerzi az információkat.” A prioráltatás azt jelenti, hogy a nyilvántartótól tájékoztatást kért „Győriről”, arról, ki „Győri” „kapcsolata”, kitől szerezheti az információit.

Az ügynököknek több kartonjuk volt, ezek közül az egyik azoknak a személyeknek az adatait tartalmazta, akiktől az információkat szerezhették. A „kapcsolat” azonban nem az állambiztonság embere volt, hanem olyan állampolgár, akinek talán fogalma sem volt róla, hogy bizonyos emberek a vele folytatott beszélgetésekből jelentéseket készítenek valamelyik csoportfőnökségnek. A „kapcsolatok” nyilvántartása azért volt hasznos, mert ha az állambiztonság meg akart figyelni valakit, akkor első lépésben azt vizsgálták, szerepel-e a „kapcsolatok” között. Ha szerepelt, „ráindították” azt a besúgót, aki addig is kapcsolatban állt vele vagy megpróbáltak beszervezni valakit a környezetéből.

Vadai mellényúlt

A dokumentumban tehát arról értesítik a belső elhárítást, hogy „Győri” kapcsolata Orbán Viktor. Varga szerint elképzelhető, hogy azért kellett ez az információ, mert meg akarták figyelni Orbánt. Ami nem lenne meglepő, hiszen más dokumentumokból kiderül, hogy a jelenlegi miniszterelnököt már évekkel korábban is figyelték. A történész szerint az értesítés alapján egyértelműen kiderül, hogy „Győri Gábor” nem lehet azonos Orbán Viktorral. A történész szerint a Nemzetbiztonsági Bizottságot évekig vezető Vadai Ágnes „dilettáns, vagy tudatosan próbált feszültséget gerjeszteni”, ha nem tudta, hogy a „kapcsolat” nem az ügynököt, hanem az akaratán kívül információforrássá lett személyt, azaz a megfigyelés, a besúgás tárgyát jelentette?

Nemzetbiztonsági érdek

Bár több Fidesz-vezető is az egykori állambiztonság célkeresztjében állt, ma nagyon óvatosan bánnának az iratokkal. Az ügynökügyet Kövér László egyenesen „értelmiségi gumicsontnak” nevezte. „Az embereknek kisebb gondjuk is nagyobb annál, mint hogy ezzel foglalkozzanak” – mondta Kövér László. A volt titkosszolgálati miniszter szerint bizonyos nemzetbiztonsági érdekeket figyelembe kell venni, ezért elképzelhetetlen, hogy totális nyilvánosságot kapjon az, ami 1990 előtt történt. A kommunista állambiztonsági szolgálatok, illetve az azok által előállított dokumentumok sorsa azt követően került ismét a figyelem középpontjába, hogy a kormánypártok leszavazták azt az LMP-s törvényjavaslatot, amely a jelenleginél szélesebb körben tette volna megismerhetővé a pártállami múltat. A Fidesz viszont az újonnan felálló Nemzeti Emlékezet Bizottságára bízná a szabályozás kidolgozását. A bizottságnak az lesz a dolga, hogy a parlament huszonkét éve fenálló adósságát felszámolja. A Fidesz frakcióvezetője bejelentette, hogy május 15-ig készíti el a kormány törvényjavaslatát az ügynökmúlt feltárására hivatott Nemzeti Emlékezet Bizottságának felállításáról.
forrás:hír24.hu

Leave a Reply 306 megnézve, 1 alkalommal mai nap |
Tags: