< Böngészés > Főoldal / Magyar Helsinki Bizottság / Blog article: Megszavazták a médiaszabályozás módosítását

| Mobile | RSS

Megszavazták a médiaszabályozás módosítását

Az Országgyűlés 257 támogató és 51 ellenszavazattal fogadta el a médiaszabályozás módosításainak minősített többséget igénylő részét csütörtökön, az egyszerű többséggel megszavazható paragrafusokat 257 igen és 52 nem szavazattal fogadta el a Ház. Az MTI beszámolójában azonban egyetlen szó nincs a Klubrádiót érintő tételekről.

A változtatásokat az tette szükségessé, hogy az Alkotmánybíróság tavaly decemberben hatályon kívül helyezte a szabályozás egyes passzusait.

Módosul a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól (Smtv.), valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény (Mttv.) információforrások védelmére vonatkozó rendelkezése. A szabályozásba több garanciális elem került, melyek értelmében nem kötelezhető az újságíró vagy a szerkesztőség az informátora felfedésére. Az ez esetben alkalmazható eljárási szabályokat a polgári perrendtartásról, valamint a büntetőeljárásról szóló törvény is tartalmazza, valamint az újságírók forrásainak védelme a jövőben a szabálysértési törvényben is szerepel majd.
A szabályozás szerint egyedül a büntető eljárás teremt lehetőséget arra, hogy egy újságírónak fel kelljen fednie forrását. A jövőben csak akkor kötelezhetők erre a média munkatársai, ha a bűncselekmény feltárásához fűződő érdek meghaladja a forrás titokban maradásához fűződő érdeket, az információ súlyos, legalább három évvel büntetendő bűncselekmény felfedéséhez szükséges és máshonnan nem szerezhető meg. Az információforrás felfedésére a médiahatóság továbbra sem kötelezhet senkit, erre csak a bíróságnak van jogköre.

A módosítás egyértelműsíti a média- és hírközlési biztos jogköreit is. A biztos a jövőben sem gyakorolhat hatósági jogköröket, továbbra is mediátorként közvetít a szolgáltató és az ügyfél kötött. Az elektronikus hírközlés tekintetében jogosítványai nem változnak, míg a sajtó esetében a jövőben csak egyeztetést kezdeményezhet a szakmai szervezetekkel és jelentést készíthet. Jelentéseit azonban nem hozhatja nyilvánosságra, csak az érintetteknek küldheti meg. Eljárást továbbra is akkor kezdeményezhet, ha a panasz a nézők, hallgatók, olvasók jelentős részét érinti, ugyanakkor személyes egyeztetést is javasolhat a panaszos, a szakmai szervezet és a médiatartalom-szolgáltató között.

A módosítás egyértelműsíti a hatóság sajtótermékek tekintetében gyakorolható hatásköreit. A hatóság a jövőben nem járhat el például az emberi méltóság vagy a nyilatkozatot adó személy jogainak megsértésével kapcsolatos ügyekben, valamint akkor sem, ha a sajtótermék emberi jogokat vagy a magánélet védelméhez fűződő jogokat sért. A sajtó tekintetében ugyanakkor továbbra is jogszabályi kötelezettséget jelent a gyűlöletbeszéd tilalma, az alkotmányos rend megsértésének tilalma, a megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévők bemutatásának tilalma vagy a kiskorúak védelme, melyet a hatóság a társzabályozó szervezetekkel együttműködve ellenőrizhet.

A változtatás érinti az alapvető jogok biztosának alkotmánybírósági beadványát is. Szabó Máté kifogása értelmében az eddigi jogszabály lehetőséget adott volna arra, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke akkor is gyakoroljon bizonyos jogokat a médiatanáccsal kapcsolatban, ha nem választják meg annak elnökévé. A mostani változtatás értelmében e jogkörei megszűnnének, és bekerült a jogszabályba az is, hogy az NMHH elnökének megszűnik a megbízatása, ha az Országgyűlés a kinevezése után 30 napon belül nem választja meg a médiatanács elnökévé.

Változás még, hogy a magyar művek közzétételére vonatkozó kvóta csak akkor érvényesül, ha a műsor Magyarország területén fogható. Emellett bővül a hallássérültek számára is hozzáférhető műsorok köre, a többi közt sportműsorok vagy időjárás-jelentések lesznek feliratosak vagy jeltolmáccsal nézhetők.

A törvény egyes rendelkezései a kihirdetés napján, míg mások azt követően tizenöt és tizenhatodik nappal lépnek hatályba.

Vannak még problémák

A Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) üdvözli a médiaszabályozás módosítását az újságírói forrásvédelemmel kapcsolatban, de továbbra sem ért egyet azzal, hogy a nyomtatott és az online sajtó a médiatörvény hatálya alá tartozik.

Az MLE azt közölte az MTI-vel: üdvözli, hogy az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottsága felkarolta az újságírói forrásvédelem ügyét és bizottsági módosító javaslatként benyújtotta a szabálysértési törvénynek az újságírói forrásvédelemre vonatkozó módosítását.

Az egyesület ugyanakkor továbbra sem ért egyet azzal a jogalkotói szándékkal, amely – az Ab-határozat szándékával szembemenve – a törvény hatálya alatt tartja a nyomtatott és online sajtót.

A szervezet bírálatokat fogalmazott meg a média- és hírközlési biztos feladatának újraszabályozásával kapcsolatban is. Az MLE szerint a biztos feladata az írott sajtóval kapcsolatban továbbra sem értelmezhető. Az elfogadott jogszabály arról szól, hogy a biztos egyes vitás kérdésekben a szakmai szervezetekkel és az érintettekkel egyeztet, de az erről szóló dokumentumokat nem hozhatja nyilvánosságra. Az egyesület szerint azonban az Ab határozata kimondta: nincs alkotmányos indoka annak, hogy a biztos a médiaszolgáltatókkal vagy a sajtótermékeket kiadókkal szemben eljárjon.

Az egyesület örömmel vette volna, ha csökkennek a jogszabályban szereplő, szerintük eltúlzott mértékű bírságok. Állásfoglalásuk szerint miután a jogalkotó túlment az Ab határozata által megkövetelt terjedelmen, lehetősége lett volna a csökkentésre.

Az MLE a nyomtatott és online sajtó nyilvántartásba vételével kapcsolatban is változtatott volna a szabályokon. Szerintük a nyilvántartásnak egyetlen célja az lehet, hogy a cégnyilvántartáshoz hasonlóan hiteles adatokat nyújtson, amíg azonban ennek a funkciójának nem felel meg, az egyesület továbbra is a sajtószabadság szükségtelen és aránytalan korlátozásának tartja azt.
forrás:stop.hu

Leave a Reply 270 megnézve, 1 alkalommal mai nap |