Állami Számvevőszék: a tervezett adóbevételek harmada kockázatos
Példátlanul korán nyújtotta be a kormány a jövő évi költségvetés tervezetét, ezért még számos bizonytalanság övezi a bevételi és kiadási oldalt. Az Állami Számvevőszék a büdzsé adóbevételei oldalán látja a legtöbb kockázatot, ezek 30 százaléka nem megalapozott.
Rendkívül korai időpontban, június 15-én nyújtotta be a magyar kormány a jövő évi költségvetési tervezetet a bizonytalan nemzetközi pénzügyi és gazdasági helyzet miatt. A büdzsét véleményező Állami Számvevőszék (ÁSZ) egyetért az időzítéssel, hiszen az előrehozott büdzsé kockázatos időkben erősíti az előreláthatóságot.
Az ÁSZ szerint a jövőre tervezett 1,6 százalékos GDP-növekedés mellett tartható a 2,2 százalékos hiánycél. Ami az idei évet illeti, kérdés, hogy sikerül-e az első negyedévi GDP-csökkenést növekedésbe átfordítani a második félévtől. 2013-ban pedig az export növekedési ütemének fenntartása jelent majd kockázatot.
Domokos László, az ÁSZ elnöke kiemelte: a törvényjavaslatban foglaltak szerint érvényesül jövőre a Stabilitási Törvény előírásainak megfelelő adósságszabály, vagyis az államadósság mértéke az idei 78 százalékról 76,8 százalékra csökken 2013 végére. Ez nemcsak fegyelmezett pénzügypolitikát, hanem jelentős tartalékképzést is követel. A 2,2 százalékos hiánycél úgy tartható, ha a központi tartalékokat (összegük 300 milliárd forint) kiegészítik a fejezeti tartalékok: ezek együttesen nyújtanak kellő védelmet a nem tervezett, de szükségképpen teljesítendő kiadásokra, illetve a bevételi kockázatokra.
Ez utóbbiak mértéke viszonylag magas: a jövő évi költségvetésben előirányzott adóbevételek 58 százalékát megalapozottnak, 12 százalékát részben megalapozottnak tartja a számvevőszék, az adóbevételek 30 százaléka pedig a szervezet szerint nem alátámasztott és becslésük szerint az előirányzat összegében nem is teljesíthető. A költségvetési kiadások 56 százaléka tartozik a megalapozott kategóriába, 37 százaléka részben megalapozottnak számít, s mindössze hét százalékról ítéli úgy az ÁSZ, hogy nem megalapozott.
Amikor a számvevőszék a meglapozottságot kéri számon, akkor elsősorban azt nézi, hogy az adóbevételek tervezett előirányzatai mennyire vannak részletes számításokkal alátámasztva, megvannak-e a szükséges jogszabályok, illetve elfogadta-e már a parlament a törvényjavaslatokat.
Horváth Margit, az ÁSZ felügyeleti vezetője a nem megalapozott bevételek közé sorolta egyebek mellett a pénzügyi tranzakciós illetéket, az elektronikus útdíjat, a cégautóadót, a regisztrációs adót, valamint a hitelintézeti járadékot.
Az ÁSZ kitér az önkormányzati reformra is, mely keretében a helyhatóságoktól feladatokat, intézményeket von el az állam. Emiatt az önkormányzati szektor központi támogatása jövőre 464 milliárd forinttal csökken és finanszírozási rendszere is átalakul.
A számvevőszék szerint a feladatmegosztást alátámasztó háttérszámítások hiányosak, ezek alapján nem látható, hogy összhangban áll-e egymással a feladatellátás és a finanszírozás. Mindez egyes pontokon veszélyeztetheti az önkormányzati rendszer működőképességét.
forrás:heti válasz.hu