< Böngészés > Főoldal / Életképek/bulvár / Blog article: Bűncselekmény lesz a lelki bántalmazás – miért nem örülnek a nők?

| Mobile | RSS

Bűncselekmény lesz a lelki bántalmazás – miért nem örülnek a nők?

2012. június 23. | hozzászólás | Életképek/bulvár

Az új Büntető törvénykönyvbe (Btk.) a családon belül erőszak megelőzésének érdekében egy új tényállást, az együtt élők közötti lelki bántalmazás is bekerült volna. Az erőszakkal foglalkozó nőszervezetek nem értenek egyet, ez utóbbi büntetése ugyanis nem az erőszakcselekményeknek áldozatul esett nők javára válna: sok esetben pont a bántalmazó férfiak tesznek emiatt bejelentést.

A tényállás elhagyását nem csak a civilek, de az MSZP-s Bárándy Gergely mellet a fideszes Varga István és a kereszténydemokrata Salamon László is javasolta, és bár a kormány nem értett egyet velük – Répássy Róbert igazságügyi államtitkár tartózkodott -, a parlament támogatta az előterjesztésüket.

– Nagyon szeretnénk, hogy legyen önálló törvényi tényállása a családon belüli erőszaknak, de a lelki bántalmazás önálló tényállásként kezelését kifejezetten kontraproduktívnak és veszélyesnek tartjuk – kezdte dr. Spronz Júlia, a Patriarchátust Ellenzők Társasága – PATENT Egyesülettől. A jogász a STOP kérdésére elmondta, fő kifogásuk a jelenlegi Btk.-val kapcsolatban nem az volt, hogy a törvény nem fedi le az összes formáját a családon belüli erőszaknak. Szerintük a nők jogérvényesítését elsősorban az nehezíti, hogy a partnerkapcsolati erőszak jelenségére a tényállás leírása nem bír reflektálni.
– Egy jó törvényi tényállásnak a családon belüli erőszak esetében azt a folyamatot kell visszaadnia, ami hosszasan tart, eszkalálódik, ciklikus, az erőszak rendkívül változatos formáit váltogatja az idő előre haladtával, és az erőszak más formáival kombinált. Ha nem teszi, akkor úgy járunk, mint a távol tartással: a törvény nem egy valós jelenséget fog leírni, hanem egy életidegen helyzetet, ami nem hatékony, mivel nem fedi le a tényleges problémát.

A szakember szerint a lelki bántalmazás esetében kifejezetten attól kell tartani, hogy maguk a bántalmazók fogják kihasználni a törvényt. Az egyik legismertebb bántalmazói taktika ugyanis, hogy saját magukat adják elő bántalmazottként, sok esetben fizikai erőszak áldozataként.
– Amikor a bántalmazó férfi nekitámad a nőnek, a nő védekezik. Az eközben keletkezett sérülésekkel a bántalmazó rögtön rohan az orvoshoz látleletért. Sok esetben előfordul az is, hogy felhergelik, provokálják a nőket, amíg önmagukból kikelve üvölteni nem kezdenek, és ezt gyorsan felveszik diktafonra, bizonyítva saját lelki bántalmazásukat.

A jogalkalmazók véleménye szerint általában két erőszakos fél van, az egyik fizikailag erőszakos, a másik pedig nagyjából ugyanolyan erőszakos, csak szavakkal. – A szakemberek körében van egy olyan elképzelés, hogy a férfiak lehet, hogy néha odacsapnak, de a lelki terrort a nők gyakorolják. Ilyen háttérbe hiba lenne belerakni egy ilyen tényállást.

Az egyesület szerint a másik nagy probléma a törvénnyel az, hogy a sértett magánindítványára megindult eljárásban tárgyalnák ezeket az eseteket. Ezáltal megint a nőkre hárulna a felelősség: elindítani a vádat, befizetni az illetéket, képviselni magukat és bizonyítani a vádakat. – Az összes vonatkozó nemzetközi szakmai ajánlás azt mondja, hogy a legtöbb bűncselekményt az államnak hivatalból kell üldöznie. A családon belüli erőszakos eseteket sem lehet magánindítványban üldözni, mert azt fejezné ki: az állam tiszteli a nőket annyira, hogy dönthetnek a saját életükkel kapcsolatban, de megvédésük már nem annyira fontos – fejtette ki Spronz, és elmondta, a legtöbb családon belüli erőszakos ügy, ami bekerül az igazságszolgáltatásba, magánvádas, ahol még csak ügyész sincsen, a magánszemélynek kell képviselnie magát, és már az első – békéltető – tárgyaláson presszionálja a bíró a sértettet, hogy bocsásson meg.

A Btk.-val szemben megfogalmazott legnagyobb kritika az erőszakkal foglalkozó nőszervezetek szerint az, hogy a tényállás csak mozaikokat, egy-egy erőszakos cselekményt bír megfogni, például a testi sértést vagy a zaklatást. – Egy-egy kép elkapható, de nem áll össze az egész folyamat. Viszont azzal, hogy csak egy-egy kép elkapható, ezek nem jelentékeny bűncselekmények, azokért sokkal kisebb súlyú szankció jár, általában nincs is visszatartó erejük, még mindig az esetek rendkívül nagy százalékában pénzbüntetést szabnak ki, amivel rögtön ellenérdekeltté teszik a közös kasszán lévő sértettet. A bizonyítást is sokkal jobban megkönnyítené egy olyan önálló jogi tényállás, ami komplexen fogja meg a történetet, mert akkor nem egy ilyen apró részletet kell bebizonyítani, hogy valóban lelki bántalmazás történt, hanem összeáll a kép

A PATENT Egyesület által a családon belüli erőszak tényállására megfogalmazott szövegjavaslat világossá teszi: a partnerkapcsolati erőszak lényege, hogy szisztematikusan, mindig egy cél felé tart, mégpedig afelé, hogy az erőviszonyokat eltolja és a hierarchiát kialakítsa, annak érdekében, hogy az egyik fél a partnerkapcsolatban többlethatalmat kapjon, ezt fenntartsa, vagy ha a másik fellázad, akkor azt megtorolja. – Ez csak több cselekményen keresztül tud kirajzolódni, úgy nem, ha kivetítenek egy kis izolált cselekményt, amit ráadásul önmagában nagyon nehéz bizonyítani. Mi is onnan tudjuk, egyes klienseknél mivel van dolgunk, hogy a sok különálló cselekményből összeáll a kép, és kirajzolódik a folyamatból.

Ha a szövegjavaslat nem is megy át, fontosnak tartják a szervezetek, hogy a családon belüli erőszakot minősített körülményként kezeljék ugyanúgy, ahogyan a legtöbb országban teszik. Ez azt jelentené, hogy magasabb büntetési tétellel sújtható az a bűncselekmény, ahol a sértett és bántalmazó partnerkapcsolatban vannak vagy voltak. – A mostani tényállásban az is probléma, hogy egy nagyon szűk körre vonatkozik. A törvény azt mondja, “együtt élők közti lelki bántalmazás”, de mint tudjuk, a lelki bántalmazás tipikusan nem az együtt élők között jelenik meg, illetve nem az együtt élők azok, akik emiatt feljelentést tesznek – vélekedett a PATENT jogásza, és hangsúlyozta, a párkapcsolati erőszaknak sokkal jobban ki vannak téve azok, akik le akarnak válni. – Válás után, különköltözés után, szakítás után, vagy az elutasított udvarlók követik el legtöbbször az erőszakcselekményeket, és ezeket a köröket a törvény le sem fedte.

A lelki bántalmazás önálló tényállásként kezeléséről szóló módosító indítványokat két bizottság is támogatta. Viszont a PATENT és a NANE által indított népi kezdeményezés sikeres volt, ezért a Parlamentnek 3 hónapon belül kötelező tárgyalnia a családon belüli erőszak önálló törvényi tényállását, és remélhetőleg valami lényegesen jobb és hatékonyabb eredményre jutnak.
forrás:stop.hu

Leave a Reply 278 megnézve, 1 alkalommal mai nap |